A református templom a falu közepén 1784-ben épült klasszicista stílusban, tornya 1791-ben készült el. 1817-ben és 1911-ben bővítették és megújították. Különlegessége az alaprajz görögkereszt alakja, amely miatt az épület műemlékként védett. A gyülekezet eddigi legnevesebb prédikátora a 19. század elején (1803–1822) tevékenykedő Katona Mihály, aki kora legnagyobb magyar geográfusa is volt egyben. Emlékét ma híven...Read More
A XVIII. századi templomépítési engedély szerint a katolikus templomtól 200 lépésre. 1773-ban, klasszicista stílusban épült. A torony csak 1789-ben lett felépítve, ma két harangja van. Renoválva 1876-ban, 1922-ben, 1951-ben és az utolsó javítások 1997-1999-ig tartottak. Jellegzetessége az újonnan faragott szószék.Read More
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás a 13. században emlékezik meg. A Bebek, majd a Csetneky család birtokában lévő település életében a mezőgazdálkodás mellett évszázadokon át jelen volt a vasfeldolgozó iparban való részvétel is. A falu keletelt tengelyű, egyhajós plébániatemplomát feltehetőleg a 15. században építették gótikus stílusban. Ezen, kis méretű épület...Read More
A református templom a 19. század elején épült klasszicista stílusban, majd a 19. század utolsó harmadában romantikus stílusban alakították át. Berendezéséhez tartozik egy értékes barokk kehely 1692-ből. A feljegyzések alapján a megyercsi gyülekezet a reformáció utáni korai évektől kezdve anyaegyház volt. A községet a 19. század elejéig majdnem kizárólag reformátusok lakták erős közösséget alakítva. Az...Read More
Református templom a 18. század 2. felében épült. Egyik nagy értéke a barokk klassziciszta stílusban készült szószék. A Járási Műemlékfelügyelőség így ír mai templomunkról, ami a falu harmadik temploma: „1792-ben épült, később kicsit alakították. Egy hajós, lezárt, hozzáépített toronnyal és egyenes födémmel… A torony neobarokk fedelet kapott órával. A belső enteriőr teljesn sima, kétoldalon kórussal…...Read More
Református temploma 1815-ben épült. 2009-ben a református gyülekezet anyaegyházközösségé vált. A templom előtt kopjafát is avattak az önálló egyházközösséggé válás alkalmából.Read More
A református templom 1789-ben épült. Klasszicista építmény eredetileg torony nélkül, amely a XIX. században épült hozzá. A szószék XVIII. századi, a kehely 1794-ből való, a harang pedig 1792-ből származik.Read More
1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király (ur. 1780-1790) – Magyarországra és Erdélyre vonatkozó – türelmi rendeletét, melyben a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint rendezte a királyság vallásügyét. A rendelet szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és görögkeleti alattvalóknak, egyúttal pedig engedélyezte számukra a hivatalviselést is; az intézkedés később egyike lett azon...Read More
A neoklasszicista református templom a korábbi templom felhasználásával 1888-ban épült. Ma a reformátusok – filiaként – a martosi gyülekezethez tartoznak.Read More
A templom 1822-ben épült, valószínűleg egy 1788-ban épített korábbi (nádfedeles vályogépület) imaház helyén. 1901-ben megújították (ekkor épült a tornya is), de 1904-ben egy nagy tűzeset következtében súlyosan megrongálódott. 1954-ben építették újjá a templomhajót.Read More
A protestáns vallás mély gyökeret vert a községben már a 16. század derekán, kezdetben az istentiszeteleteket a régi templomban tartották. A zavaros 17. században egy ideig teljesen református telelpülés volt, ekkor a gyülekezet a saját oratóriumában imádkozott. 1718-tól, a refomátus parókia felszámolása után (elűzték a lekészt és az iskolamestert) a hívők Madarra jártak templomba. Csak...Read More
A zalabai gyülekezet a barsi egyházmegye egyik legkisebb gyülekezete, Ipolypásztó leányegyháza. A 177 lakosú Zalaba temploma 1789-ben épült, 1845-ben emeltek hozzá tornyot. Koncertek, fesztiválok, versünnep, évfordulók, nemzeti ünnepek és még sok minden zajlik a faluban és a templomban, a gyülekezet mindenből kiveszi a részét.Read More
A református gyülekezet megalakulása a XVII. század első felére, vagy még korábbra tehető. 1634-35-ben a reformátusoknak már volt – saját költségükön épített – temploma, amelyet a pozsonyi klarisszák elvettek. A reformátusok az 1645-ős linzi béke után kapták vissza templomukat. Eleinte saját lelkésze nem volt a gyülekezetnek, közös lelkipásztora volt az ekecsiekkel. 1728-ban Csokonai Ferenc volt...Read More
A falu nyugati részén, a település nevéhez hűen, kiterjedt almáskert közepén álló templomot a helyi hívek emelték önerőből, 1796-98-as években, barokk stílusban. Az észak-déli tengelyű, egyhajós templom déli homlokzata előtt emelkedő, barokkos sisakú, 29 méter magas toronnyal csak 1821-ben bővült az épület. A belül a református liturgiai elvárásoknak megfelelően, centrális elrendezésű templomban a keleti oldalon,...Read More
Az élet viharaiban megfogyatkozva, tépve, szaggatva ám napjainkig megszakítás nélkül él a reformáció egyik végvára Kolozsnéma, mely az 1530-as évek elején anyaegyházként jött létre. Kolozsnéma reformációja Bálint pap igehirdetése által már az 1530-as évek elejére tehető. Ő Gönyűn, Enyingi Török Bálint birtokán hirdette Isten Igéjét, általa vertek gyökeret Kolozsnémán a reformáció tanai. A kolozsnémai református...Read More
A református templom a községben már a 18. század dereka előtt felépült, de az 1763-as földrengés elpusztította. Ezért 1764-ben új templomot építettek, de az épület gyorsan megrongálódott, ezért 1819-ben már a harmadik református templom épült fel klasszicista stílusban. 1840-ben egy tűzvész megrongálta az épületet, de hamarosan megjavították. A templomot később is sokszor javították. Hosszúkás építmény,...Read More
1794-ben épült klasszicista stílusban. Egyterű, egyenes záródású templom, beépített toronnyal és oldalsó bejárattal. A református templom falán elhelyezett, Osztrák-Magyar Monarchia korabeli vízrajzi magasságjegy található, 1895-ből. Felette a mai hivatalos szlovák magasságjegy.Read More
Pozsony sziluettjében több mint száz évvel ezelőtt jelent meg a református templom tekintélyt parancsoló tornya. A templom a városfal északi szakasza előtt fejlődésnek indult városrészben, az egykori Irgalmasok terén épült fel. A ma már lombok takarta neoromán homlokzat a mai Szlovákia szakrális építészetének kiemelkedő alkotása. Paradox módon (vagy épp törvényszerűen?) igen szerények az ismereteink az...Read More
A 16. század Kassán is a protestáns (lutheránus és református) hit elsöprő győzelmét hozta olyannyira, hogy egy időre még a híres dóm is protestáns kézre került. Később, a 17. században a reformátusok a mai Orsolya és Mészáros utcák sarkán építették fel templomukat. (A város református gyülekezetét a hagyomány szerint 1644. húsvétján maga I. Rákóczi György...Read More
A Hanva nembeliek birtokaként, 1245-ben említik először. Elölről pár lépcső vezet fel a templomhoz. A torony a hajó elé épített, kétszintes, a bejárat csúcsíves, felette körablak. A második szint ablakai csúcsívesek. A toronysisak nyolcszögletes, gúla alakú, a falak felett csúcsban végződő megoldással, melyet fogrovatok kereteznek, alattuk órahely. A hajó mindkét végén faoszlopok tartják a karzatot,...Read More
Lakossága református vallású, mely fíliaként Uzapanyithoz tartozik. A jelenlegi temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban. 1949-ben újították fel.Read More
Radnót határából önállósult a 13/14. század fordulóján. Az újkorban a zsípi anyaegyház fíliája, a 18. században gyermekei is az ottani iskolát látogatták. Kis kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes, párkánnyal tagolt, felül kereteit félköríves ablakokkal, a sarkokon pilaszterekkel. A toronysisak négyoldalú gúlaként indul, felette hagymaszerűén kidomborodik, majd lanternás, felül kidomborodó,...Read More
Barsvárad Lévától 14 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik. A 2011-es népszámlálás szerint 335 lakosából 142 (42.2 %) magyar, 120 református. A község Alsó- és Felsővárad egyesítésével 1944-ben jött létre. A 2. világháborút követő lakosságcsere során a lakosság 60%-nak el kellett hagynia a szülőföldjét, a kitelepítettek 95%-a református volt. Az egyházközséghez tartozik a 2...Read More
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...Read More
