A nemes Máriássy-család egyik elődje, Miklós fia Miklós 1284-ben IV. László királytól engedélyt kapott a várépítésre, azzal a korjellemző kikötéssel: „hogy abból rosszat cselekedni semmiképp se merészkedjék.” A vár Márkusfalván épült fel. A község felett emelkedő dombon a XIV. századi templom mellett áll a részben már romban heverő vár; lejjebb az úri kastélyok s udvarházak...Read More
A a pozsonyi evang. líceum 1914-ben megjelent értesítőjében az alábbiakat olvashatjuk Markusovszky Sámuelről. „A pozsonyi evang. líceum nyugalomban élő nagyérdemű igazgatója hosszas betegség után 1913. évi augusztus hó 10-én este meghalt. Harminc esztendeig működött fáradhatatlan szorgalommal tanintézetünkön és hat évig volt a líceum érdemes igazgatója. Múlhatatlan, nagy érdemeket szerzett magának azzal, hogy megírta a líceum...Read More
Martinengo Nándor régi olasz, nemesi család sarja. A liechtensteini fejedelem szolgálatába áll, mint katona, de egészségügyi okok miatt távozik. 1837-ben végzett vívómesterként Pesten, ahol elnyerte a „vívás mestere” kitüntető címet. 1838-ban a Wiener Neustadt-i Katonai Akadémián is megvédi mesteri címét, Chappon Lajos és más vívó szaktekintélyek előtt. 1844-ben elhagyja Bécset és Pozsonyba költözik. Itt a...Read More
1971. május 7-én adták át a Városi Nemzeti Bizottság Tanácsa által kiírt pályázatra elkészült, Nagy János komáromi szobrászművész alkotta Mártíremlékmű (A fasizmus áldozatainak emlékműve vagy Emlékezés a mártírokra néven is ismert) hegesztett vörösréz lemezből készült szoborcsoportot. Az emberi csonkokat, a háború borzalmait ábrázoló alkotás magas talapzaton nyugszik, stilizált öröklánggal az előterében, s egy dátummal: 1939–1945....Read More
A Márton-kereszt a határ keleti részén, az inámi út mentén áll. Fehér és kékesszürke műmárványból készült sárga vaskorpusszal. Kovácsoltvas kerítés veszi körül, rajta ezzel a dedikációval: “Isten dicsőségére emeltették Márton Lajos és neje Rados Mária, 1927-ben.Read More
A község földrajzi fekvése miatt eléggé el volt zárva a környező falvaktól. Többek között ez a tényező is közrejátszott abban, hogy Martoson a hagyományos népi kultúra számos eleme, a népi építészet tovább fennmaradt, mint a környező helységekben. Az 1970-es évek elején a fennmaradt parasztházak közül a 101-es számút nyilvánították műemlékké, 1975-től pedig mint tájház várja...Read More
A Köztelek című folyóirat 1899. november 18-án megjelent számában ezt a gyászjelentést olvashatjuk: „Alsó- és felső-mattyasóczi Mattyasóvszky Lipót, nyug. kir. kúriai biró Bars vármegye közigazgatási és törvényhatóság bizottságának tagja, volt alispánja és földbirtokos, folyó hó 10 én 82 éves korában elhunyt. A boldogult hűlt tetemei f. hó 13-án tétettek örök nyugalomra a néveri sirkert családi...Read More
Bogár Lajos igazgató-tanító kezdeményezésére közadakozásból emelte Sajógömör közönsége 1912-ben. A szobor avatása 1914-ben történt. Holló Barnabás alkotása. Szeretik a faluban a szobrot, gyakran koszorúzzák.Read More
Hunyadi Mátyás „(Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) Magyarország királya 1458 és 1490 között. Apja Hunyadi János korábbi magyar kormányzó, anyja Szilágyi Erzsébet grófnő. Bár 1458-tól de facto uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb királyként tartja számon,...Read More
1468. szeptember 27-én Mátyás király hetivásárok megtartására adott jogot Bősnek, amelynek 530. évfordulójára Bős Nagyközség Önkormányzata emléktáblát emelt a kultúrház mögötti parkban.Read More
A gömörmegyei Sajőgömör gyülekezetének és nagy szórványa híveinek 38 évig volt hűséges pásztora. Nagy hidegben végzett temetésen átfázott és karácsony első napjának reggelén halt meg a rozsnyói kórházban, 64 éves korában. Az egész falu megsiratta, mert szelídlelkületű, szeretőszívű pásztora volt híveinek, akikkel együtt hordozta a kettős járom alatti megpróbáltatások keresztjeit. Temetésén húszegynéhány evangélikus lelkész volt...Read More
A Mécs László Emlékév keretében a két világháború között Nagykaposon és Királyhelmecen is szolgálatot teljesítő papköltő tiszteletére a nagykaposi Magyar Közösségi Házban 2015. szeptember 26-án tudományos konferenciával és szoboravató ünnepséggel emlékeztek meg. A gránit keménységével vetekedő spanyol művészagyagból készült szobrot Túri Török Tibor, keszthelyi szépmíves ajándékozta a nagykaposi magyarságnak.Read More
Szirmai és szirmabessenyői Szirmay Mária Anna (1823-1883), szülei szirmai és szirmabessenyői Szirmay Boldizsár (1790-1856) és ózdi Sturmann Mária (1799–1831). 1850-ben megy feleségül báró aranyosmedgyesi Mednyánszky Edéhez (1823-1895). A Beczkón született Mednyánszky Ede a Haynau által kivégeztetett Mednyánszky László honvéd őrnagy és a szintén a szabadságharcban dicsőséget szerzett tábori pap, Cézár testvére volt. A szabadságharc kitörésekor...Read More
Aranyosmedgyesi báró Mednyánszky László (Beckó, 1819. június 16. – Pozsony, 1849. június 5.) honvédőrnagy, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja, Mednyánszky Cézár tábori főlelkész bátyja, Mednyánszky László festőművész nagybátyja. A középbirtokos főnemesi báró Mednyánszky családba született. Apja, báró aranyosmedgyesi Mednyánszky József (1789-1868), császár és királyi kamarás, főhadnagy, anyja, vhiri Richter Eleonóra (1798-1889) volt.[2] 1835-ben a Magyaróvári Gazdasági...Read More
A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687–1689 között és többször járt itt. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is meglátogatta a várkastélyt. Brunóc a szabadságharc elbukása után hűtlenség címén a koronára szállott. Lindenheim német generálisnak adták jutalmul, de gyorsan megvált tőle. A szabadságharc után teljesen átalakították, elvesztette reneszánsz jellegét....Read More
A két világháborúban Medve községnek 34 hősi halottja volt. Az 1. világháborúban 13-an, a 2. világháborúban 21 személy halt meg a frontokon. Az ő emlékükre állíttatta Medve község Önkormányzata, a falu köztemetőjében, 1999-ben az emlékművet.Read More
A Szent Anna katolikus templom már a harmadik temploma Medve községnek. Az első még a középkorban épült. Ezt a templomot a törökök a faluval együtt a 17. század elején lerombolták. Az új templomot 1800-ban építették fel, ami viszont 1855-ben, amikor az egész falu leégett jelentősen megrongálódott. A jelenlegi templomot 1860-ban építették, és Szent Anna tiszteletére...Read More
