A gömörmegyei Sajőgömör gyülekezetének és nagy szórványa híveinek 38 évig volt hűséges pásztora. Nagy hidegben végzett temetésen átfázott és karácsony első napjának reggelén halt meg a rozsnyói kórházban, 64 éves korában. Az egész falu megsiratta, mert szelídlelkületű, szeretőszívű pásztora volt híveinek, akikkel együtt hordozta a kettős járom alatti megpróbáltatások keresztjeit. Temetésén húszegynéhány evangélikus lelkész volt...
A Mécs László Emlékév keretében a két világháború között Nagykaposon és Királyhelmecen is szolgálatot teljesítő papköltő tiszteletére a nagykaposi Magyar Közösségi Házban 2015. szeptember 26-án tudományos konferenciával és szoboravató ünnepséggel emlékeztek meg. A gránit keménységével vetekedő spanyol művészagyagból készült szobrot Túri Török Tibor, keszthelyi szépmíves ajándékozta a nagykaposi magyarságnak.
Szirmai és szirmabessenyői Szirmay Mária Anna (1823-1883), szülei szirmai és szirmabessenyői Szirmay Boldizsár (1790-1856) és ózdi Sturmann Mária (1799–1831). 1850-ben megy feleségül báró aranyosmedgyesi Mednyánszky Edéhez (1823-1895). A Beczkón született Mednyánszky Ede a Haynau által kivégeztetett Mednyánszky László honvéd őrnagy és a szintén a szabadságharcban dicsőséget szerzett tábori pap, Cézár testvére volt. A szabadságharc kitörésekor...
Aranyosmedgyesi báró Mednyánszky László (Beckó, 1819. június 16. – Pozsony, 1849. június 5.) honvédőrnagy, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja, Mednyánszky Cézár tábori főlelkész bátyja, Mednyánszky László festőművész nagybátyja. A középbirtokos főnemesi báró Mednyánszky családba született. Apja, báró aranyosmedgyesi Mednyánszky József (1789-1868), császár és királyi kamarás, főhadnagy, anyja, vhiri Richter Eleonóra (1798-1889) volt.[2] 1835-ben a Magyaróvári Gazdasági...
A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687–1689 között és többször járt itt. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végződő hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is meglátogatta a várkastélyt. Brunóc a szabadságharc elbukása után hűtlenség címén a koronára szállott. Lindenheim német generálisnak adták jutalmul, de gyorsan megvált tőle. A szabadságharc után teljesen átalakították, elvesztette reneszánsz jellegét....
A két világháborúban Medve községnek 34 hősi halottja volt. Az 1. világháborúban 13-an, a 2. világháborúban 21 személy halt meg a frontokon. Az ő emlékükre állíttatta Medve község Önkormányzata, a falu köztemetőjében, 1999-ben az emlékművet.
A Szent Anna katolikus templom már a harmadik temploma Medve községnek. Az első még a középkorban épült. Ezt a templomot a törökök a faluval együtt a 17. század elején lerombolták. Az új templomot 1800-ban építették fel, ami viszont 1855-ben, amikor az egész falu leégett jelentősen megrongálódott. A jelenlegi templomot 1860-ban építették, és Szent Anna tiszteletére...
A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a...
1858-ban az elhunyt Tóth Pál plébános helyére Méhes Károly lépett, aki Pesten végezte el teológiai tanulmányait és 1852-től Diószegen, majd 1855-től Boldogfán káplánként működött. Nagyfödémesen egészen haláláig, 1902-ig látta el a plébánosi teendőket. A födémesi temetőre a település főutcájában, a művelődési ház közelében találunk rá. A főbejáraton belépve, jobbra, a temető végébe haladva lelhetünk rá...
Az evangélikus templom 1790-ben épült torony nélkül. Egyhajós épület, fából készült harangtoronnyal, amely az épületen kívül található. A templomra jellemző a lapos gerendás mennyezet és a nyeregtetős csarnoképület is.
A 2. világháború vészkorszakában, 1944. június 15-én – a korábban a városban is életbe léptetett zsidó törvények végkifejleteként – az egykori Fő utcai zsinagóga, a Bacsák utca és a Csillag utca területén már korábban felállított gettóból az ott összezsúfolt mintegy 3000 főnyi zsidó polgárt a vasútállomásra terelték, és hatvan marhavagonba zsúfolva, embertelen körülmények között haláltáborokba...
Vasárnapi Ujság 1901. június 9-én megjelent számának halálozások rovatban olvashatjuk: “Mercz Mátyás, központi főszolgabíró, Lőcsén, 63 éves korában” elhunyt.
Merény torony nélküli evangélikus temploma 1785 és 1789 között épült barokk-klasszicista stílusban. Az oltár falazott klasszicista műalkotás a XIX. század elejéről. A szószék, a keresztelő és az orgona klasszicista stílusúak a XVIII. századból. A templom mellett egy négyoszlopos, nyitott oldalú harangláb látható.
A szentély északi falán a sekrestyébe való bejárat mellett található a 16. század egyik messze földön legszebb síremléke, a vörös és fehér márványból készült Mérey-epitáfium. Mérey Mihály alnádor és fia van a szentély alatti kriptában eltemetve. A síremléket gyermekei állíttatták. A relief középső párkánya alatt vörös márványból faragott és minden háttér nélkül a falra erősített...
A község Érsekkéty felé vezető útja mellett áll az úgynevezett „Kétyi kereszt vagy mester kereszt”, melyet az írásos emlékek szerint 1835-ben Tölgyesi József Kántor-tanító állíttatott fából. Majd 1871-ben több család adományából újraállították és végül 1971-ben betonból felújították, szintén az eredeti korpusz található a beton kereszten. Keresztjáró napokon megálltak itt imádkozni.
A 19. század első felének egyik kiemelkedő egyénisége Mészáros Dávid, katolikus pap, aki a magyar szabadságharc és forradalom leverése után az elsők közt vált a megtorlás áldozatává. Életével a haladás mellett való kiállásával megérdemli nemcsak a jelen, de a jövő generációjainak tiszteletét. Az anyakönyvi bejegyzések szerint 1799 január 7-én született Hosszúfalun, Mészáros Péter és Oláh...
Mészáros Gyula, 37 éves korában, 1916. augusztus 22-én a hazáért hősi halált halt az orosz csatában. Neje és gyermekei mély fájdalmuk enyhítésére hazahozatták. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
A két háború közti időkben közel száztagú aranykoszorús vegyeskara volt a községnek Boros Jenő igazgató tanító vezetésével. 1969-ben a Barátnők Klubja keretében született meg a gondolat, hogy a XX. század első felében megteremtett éneklési hagyományokat ismét felélesszék a faluban, hogy énekeljenek közösen a maguk és a mások örömére. Mészáros Gizella vezetésével tizennégy asszonyból és leányból...
Mészáros Péter, 31 éves korában a hazáért hősi halált halt az orosz csatában, 1915. június 10-én. A családja – neje és három árvája – tetemét hazahozatta az ungvári temetőből. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
Meszlényi Jenő, honvédezredes sírja a temető betonfalánál, az I./2-es szektorban található. A síremlék már nincs meg, azt a temető melletti út építésekor elbontották, a kőből készült fedőlap azonban megvan. Előtte az avar alatt rálelünk arra a lapra is, melyre a „Meszlényi” nevet vésték. Meszlényi Jenő ( Bakonyság, Kisdém-puszta, 1814. október 10. – Pozsony, 1900. június...
A ma téli álmát alvó hajdani Metropol Hotel épületének középkori alapja és kőből kirakott boltíves pincéje van, melyből közvetlen átjárás van a a bányák sötét tárnáihoz. Az épület a város történetében, mint hírhedt kocsma „A szőlőhöz” nevet viselte finom borával és konyhájával.
Michaelis Vilmos ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1829-ben Pozsonyban; lyceumi s bölcseleti tanulmányait, valamint a theologiai tanfolyamból egy évet szülővárosában végezte. 1849-ben a bécsi protestáns theologiai tanintézetet látogatta és ugyanezen év telén letette Pozsonyban a theologiai candidaticumot. Majd philologiai tanulmányainak kiegészítése czéljából meglátogatta a berlini, göttingai és bécsi egyetemeket, miközben egy előkelő családnál nevelő is...
A Mihály-kapu az egykori négy, a Pozsonyt védő középkori kapu egyike. Nevét a közelében egykor állt, rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő település nevéről kapta. A „külváros” felől a kapuhoz a a barokk Szent Mihály hídon juthatunk el az egykori vizesárok felett. A város középkori erődrendszerének egyetlen épségben megmaradt kapuja. Első ütemben...
A falu közepén, az egyik üzletközpontnál, ahol régebben Mihályék laktak, áll a Mihály-kereszt. Ez egyenes szárvégű szürkés műkő kereszt, amely kétlépcsős alapzatra helyezett oszlop tetején látható. Az oszlop fehér márványlapján ez a dedikáció olvasható: „Isten dicsőségére / állíttatta / MIHÁLY JÁNOS / és neje / FERENCSIK ERZSÉBET / 1972”. A keresztet öntöttvas korpusza fehér színű,...
A 19. század második felében a galántai muzsikusok hírnevét Mihók József és zenekara is gazdagította. Nemcsak az Esterházyakat mulattatták, hanem gyakran szerepeltek az ország határain kívül is. Kodály Zoltán egyik legismertebb alkotása, a Galántai táncok alapjait a helybeli „világhíres” cigányprímás, Mihók János tizenkét tagú zenekarától hallott nóták, verbunkosok ihlették. Mihók János a galántai öreg temetőben...
A családi sírkert három sírjában Mikes József (1872-1930) községi jegyző és neje Bajcsy Julianna (1883-1969); gyermekeik: Dr. Mikes Béla (1903-1978) egykori gútai főjegyző és Rácz Dánielné Mikes Edit (1917-1978) nyugszanak. Dr. Mikes Béla Nemesócsán született. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd a prágai német műegyetemen és a pozsonyi egyetem jogi fakultásán folytatta tanulmányait. Pályafutását a közigazgatási pályán...
