A XV-dik falunapon 2017-ben az önkormányzat jóvoltából került átadásra a falu központjában lévő parkban a falu szülöttének életét megidéző 6 ismertető tábla elhelyezésével a „Lukács Pál emléksétány”.
2015. április 19-én egy sikeres európai uniós pályázatnak köszönhetően a helyi kultúrházban került sor az állandó „Lukács Pál emlékszoba“ megnyitására, amely Galo Vilmos történész, kutató, munkáját dicséri. 2015. július 29-én Kamocsa község 600. jubileuma alkalmából a Lukács Pál emlékszoba a falu múltját bemutató állandó tárlattal is kiegészült, melyet Kamocsai Gál László helytörténész állított össze.
A kamocsai csendes temetőkertben pihennek földi maradványai, és márvány sírkő őrzi emlékét a gyermekirodalom úttörőjének, költőnek és házi tanítónak, Lukács Pálnak. A vörösmárvány sírkövön a következő felirat olvasható: Lukács Pál / nevelő / született 1803 mártzius 7 / meghalt 1873 augustus 4 A sírt később alacsony kovácsolt vaskerítéssel vették körül, majd szürke gránitlapokkal fedette le 2013-ban a Csemadok...
A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...
„A templomkertben épült néhány éve, az Ipoly mentén megszokott stílusú Lourdes-i barlang. A nyers terméskőből emelt szakrális építményben Szűzanya és Bernadett szobra látható. Az előtte lévő tágas téren gyakran rendeznek a hívek áhítatos szertartást.” Az 1994-ben készített emlékhely felirata: Szeplőtelen Szűz szítsd föl a szülők szeretetét az élni akaró magzatok iránt, hogy megszülethessenek mindannyiunk javára...
Lux Károly, ág. ev. leányiskola-tanító Pozsonyban, hol 1869-ben a tanító-egylet alapításánál közreműködött. Meghalt 1893-ban. Munkája: A pozsonyi tanítóegylet 20 évi tevékenységének története 1869-1889. Pozsony, 1890. Felolvasásai a tanító-egylet gyűlésein: 1875-1876. Az iskolai takarékpénztárakról, 1879-80. Az ártalmas pillangók hernyói, 1888-89. Mely közeg illetékes kimutatni, hogy valamely tanuló az ismétlő oktatás tantárgyaiban magánoktatást nyer. Néptanítók Lapja 1893....
1823. I. 21-én itt született, 1864. X. 5-én itt halt meg, 1858 és 1861 között itt írta Madách Imre Az ember tragédiája c. halhatatlan művét, az emléktáblát a Csemadok és a Palóc Társaság állíttatta.
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt...
Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt...
A somorjai Madách Imre Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban 2015. szeptember 22-én avatták fel az intézmény névadójának mellszobrát. A gimnázium jogelődje az 1954/55-ös tanévtől működő, érettségi vizsgával végződő Magyar Tanítási Nyelvű Tizenegyéves Középiskola volt. A későbbiekben sok változáson átment intézmény 1970-ben nyerte el a gimnáziumi minősítést, 1983-ban a jelenlegi Napos utcai épületébe költözött. Madách Imre nevét...
Madách Imre földi maradványait 1864-ben a községi temetőben lévő, kis kápolnaszerű építmény alatti, régi családi sírboltban helyezték el. 1909-ben „Nógrádvármegye közönsége” kezdeményezte a költő emlékének szoborral és síremlékkel való megörökítését, de erre csak évtizedekkel később került sor. A méltóbbnak tartott síremlék ügye az 1923-as centenáriumi évben kerül újra napirendre, amikor is Losoncon rendeztek nagyszabású emlékünnepséget,...
Ez a kereszt az 1976-ban elkészült új temetőben található. A község állította fel. Ekkor épült meg a halottasház is. Azóta nincs virrasztás a halottak felett.
Ez az útszéli kereszt a katolikus kápolna előtt található. 1938-ből származnak az első feljegyzések róla. A falu kis létszámú katolikussága kezdeményezésére. Ekkor épült meg a kápolna is.
A község északi részében, a főút mellett áll a romantikus stílusú Madonna szobor. Valószínű, hogy a Csehországból származó, Nagyszombatban, később pedig Pozsonyban tevékenykedő Brandl Norman Antal szobrász alkotása az 1860-1870-es évekből. Eredeti, magas neogótikus fülkés talapzat alkotja a szobor alapját.
Az emlékoszlopot június 4-e, az Összetartozás Napja címére állították, az avatóünnepségre 2010. július 3-án került sor. Az ünnepi műsor programja: A Szózat elhangzása után az oszlopot Kantár Éva leplezte le. Ezt követően az emlékoszlop előtt a testvértelepülések polgármesterei (Szímő, Tab, Mosonszolnok és Bana) testvértelepülési szerződéseket írtak alá. Majd Varga Bach Helga Szímőn élő operaénekesnő előadása,...
„A magy. kir. állami kórház főarcvonalával az Eindlicher-utcára (Americké námestie), éjszaki szárnyával az Ország-útra (Radlinského ulica), déli szárnyával s bejárójával az Erzsébet-utcára (Mickiewiczova ulica) tekint. Összesen 18.573 négyzetméternyi területet foglal el. E nagy intézetet 1850-ben alapította a kormány 640.000 koronányi költséggel, 1864. okt. 14-én adta át rendeltetésének, időközönkint 1899-ig több rendbeli melléképületekkel és pavilonokkal gyarapította....
„Az Alagút-sor és Bónis Ferenc-utca közt levő területen vannak a kir. Vincellér-iskola most elkészült szép épületei. A Vincellér-iskola l880-ban létesült Pozsonyban. Ez iskola igazgatósága Pozsony- és Mosonmegyék valamint Pozsony szabad kir. város számára egyúttal a szölöszeti felügyelőség teendőit is végzi.“ „Az iskola rendelkezik kisérleti kerttel és szőlőültetvényekkel, valamint a gazdák, iparosok és kereskedők terményeinek és...
A pozsonyi Fő tér egyik kevéssé ismert, a Halász-kapu utca torkolatában álló épületét a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltó Bank számára építették. A frekventált helyen lévő telek évszázados történelemmel rendelkezik. A parcella a középkor óta az Auer patrícius család birtokában volt, akikkel 1474-ben már Mátyás-király is üzletelt. Házukban egy ízben még Habsburg Mária királyné (II. Lajos...
A Dunaszerdahely melletti Nagyabonyban a Magyar Közösség Pártja alapszervezete emlékhelyet alakított ki az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és eszméjének emlékére. A településen ez idáig még nem volt egy méltó emlékhely, ahol tisztelettel adózhattak volna a magyar történelem jeles időszakai előtt, ezért is döntöttek magyar történelmi emlékhely kialakítása mellett. Az emlékhelyet közadakozásból hozták létre. Molnár Tibor az...
Az emlékpark megálmodója Nagy Géza. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc csicsói résztvevőinek, a magyar millenniumnak állít emléket. A szoborcsoport az 1848-49-es forradalom és szabadságharc csicsói résztvevőinek, hőseinek állít emléket. Lukáts József, a szabadságharc hősi halottjának emlékfája mellett egy kopjafán az aradi vértanúk neve, a harangokkal díszített kopjafán (szélhárfa) a csicsói honvédek neve olvasható. Az aradi vértanúk...
Az emlékpark megálmodója Nagy Géza. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc csicsói résztvevőinek, a magyar millenniumnak állít emléket.„Magyarnak maradni” – millenniumi emlékmű. Átadva 1997-ben. Az emlékmű három kőtáblából áll. Az első tábla felirata: „ČIČOV CSICSÓ SYSOU 1172 1997 825” Csicsó 825 éves fennállásának állít emléket. A második tábla felirata „MAGYARNAK MARADNI 896 – 1996” a millecentenáriumról emlékezik,...
A szobrot 1898-ben állíttatta László Mihály feleségével Mészáros Juliannával. A szobor 1945-ig a városköz-pontban, a mai Bartók Béla téren állt. Innen eltávolították és került a mai helyére a római katolikus plébánia elé. Az ezredforduló után restaurálták. A szobrot utoljára 2003-ban Bíróczi István esperes restauráltatta .
Énekes Julianna kegyes alapítványából készült 1896-ban a Szmrecsek Mihály telkén álló Magyarok Nagyasszonya szobor, melyet a milleneumi ünnepségek alkalmából emeltek, és amelyhez a község hívői minden augusztus 15-én körmenetet vezetnek.
