A lourdes-i barlangot Hideghéty Boldizsár emeltette saját telkén és 1930. október 12-én került felszentelésre. A barlang egy kis díszkert végében áll, gesztenyesor vezet hozzá. Maga a barlang kisebb kőépítmény, tetején a keresztre feszített Krisztus fejének domborműve, amelyet Jakóczi Jenő kőfaragó készített. A Lourdesi Szűz Mária szobra Rómából származik, ahol fel is szentelték.Read More
A Nepomuki Szent János szobor közelében nemrégiben készült el egy újabb képoszlop, melyben a Fatimai Szűzanya Rómából hozatott szobra látható fején koronával.Read More
A falu főterén áll, a templommal szemben, a 2. világháborúban elesett civil hősök emlékműve és a Csemadok alapszervezete által a település első írásos említésének emlékére állított kopjafa közelében.Read More
Az Olajbanfőtt Szent János apostolról elnevezett római katolikus templom területén található a 18. századból származó, kései barokk stílusban készült Nepomuki Szent János szobor és a lourdesi Szűz Mária barlang.Read More
Lourdes-ban egy szegény, tanulatlan 14 éves lánykának, Soubirous Bernadettnek 1858. február 11-én jelent meg először a Szent Szűz, a városka melletti massabielle-i barlangnál. Mária hófehér ruhát viselt, köpenye vakító fehér volt, égszínkék öv volt derekán, mezítelen lábát arany rózsa díszítette. Kezében rózsafüzér volt. Tizennyolc alkalommal jelent meg a kislánynak július 16-ig, bűnbánatot és engesztelést kérve....Read More
Lourdes-ban egy szegény, tanulatlan 14 éves lánykának, Soubirous Bernadettnek 1858-ban, február 11-én jelent meg először a Szent Szűz, a városka melletti massabielle-i barlangnál. Mária hófehér ruhát viselt, köpenye vakító fehér volt, égszínkék öv volt derekán, mezitelen lábát arany rózsa díszítette. Kezében rózsafüzér volt. Tizennyolc alkalommal jelent meg a kislánynak július 16-ig, bűnbánatot és engesztelést kérve....Read More
A 20. század elején épült a falu nagy kultusszal rendelkező szakrális kisemléke a lourdesi kápolna. A kicsi, bolthajtásos kápolnának barlang formája volt, elöl rácsos vasajtóval, előtte padokkal. A hívek adományaiból és önkéntes munkájának eredményeként 1970-ben a templom körüli tér átrendezésekor barlang formára átépítették, elhelyezve benne az eredeti Mária szobrot.Read More
Ha egy tévés vetélkedőben az a kérdés, hogy mi volt Magyarország első vasútja, a Pest–Vác a jó válasz. Pedig valójában hamarabb épült Pozsony és Nagyszombat között, igaz, ott nem gépi erővel vontattak. A lóvasutat városi közlekedési eszközként ismerjük, Magyarországon viszont még az első gép erejű vasút megépülése előtt kísérleteztek a távolsági forgalommal is. Sőt a...Read More
Ludvigh János, országgyűlési képviselő, született 1812-ben Szepes-Bélán; iskoláit Késmárkon, Eperjesen és Sárospatakon végezte, többek köztt mint Pulszky Ferencznek és Henszlmann Imrének iskolatársa. Már jogász korában foglalkozott irodalommal, később magyar nyelmívelő társaságot alakított a Szepességen, melyet azonban a nádor és a cancellaria betiltottak. Feltünő tehetségeinek és munkásságának első jutalma az lett, hogy előbb Szepes-Béla városa, később...Read More
Ludvigh János nevét az Evangélikus családi lapban 1910. június 5-én említi nyugdíjba vonulása kapcsán: „Szepesbélán Ludvigh János tanító nyugdíjba menvén, szintén ki lett tüntetve egyháza részéről egy 240 koronát érő ajándékkal.“ Ezt követően Ludvigh János még 12 évet élt.Read More
A mai, illetve az egykor házasnényeinek nevezett plébániakertben van egy temetkezési hely, keresztjén ezzel a felirattal: a Luka Nénnyei Luka család sírboltja: 1875. A sírjel valójában egy szilárd alapzaton elhelyezett, egylépcsős oszlopon látható keresztjel. A szürkés emlék anyaga valószínűleg gránitkő. Az oszlop négyzet alakú, rajta az idézett dedikációval; teteje lekeskenyített sokszög, amin az egyenes szárvégű...Read More
Az angolparkban található emlékművet a Lukanényéről elszármazott Luka és Nényei család tagjai állíttatták a Lukanénye község közreműködésével 2017 tavaszán. Az emlékművet Ifj. Madarassy Walter szobrász restaurátor készítette.Read More
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya miatt,...Read More
A XV-dik falunapon 2017-ben az önkormányzat jóvoltából került átadásra a falu központjában lévő parkban a falu szülöttének életét megidéző 6 ismertető tábla elhelyezésével a „Lukács Pál emléksétány”. Read More
2015. április 19-én egy sikeres európai uniós pályázatnak köszönhetően a helyi kultúrházban került sor az állandó „Lukács Pál emlékszoba“ megnyitására, amely Galo Vilmos történész, kutató, munkáját dicséri. 2015. július 29-én Kamocsa község 600. jubileuma alkalmából a Lukács Pál emlékszoba a falu múltját bemutató állandó tárlattal is kiegészült, melyet Kamocsai Gál László helytörténész állított össze.Read More
A kamocsai csendes temetőkertben pihennek földi maradványai, és márvány sírkő őrzi emlékét a gyermekirodalom úttörőjének, költőnek és házi tanítónak, Lukács Pálnak. A vörösmárvány sírkövön a következő felirat olvasható: Lukács Pál / nevelő / született 1803 mártzius 7 / meghalt 1873 augustus 4 A sírt később alacsony kovácsolt vaskerítéssel vették körül, majd szürke gránitlapokkal fedette le 2013-ban a Csemadok...Read More
A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...Read More
„A templomkertben épült néhány éve, az Ipoly mentén megszokott stílusú Lourdes-i barlang. A nyers terméskőből emelt szakrális építményben Szűzanya és Bernadett szobra látható. Az előtte lévő tágas téren gyakran rendeznek a hívek áhítatos szertartást.” Az 1994-ben készített emlékhely felirata: Szeplőtelen Szűz szítsd föl a szülők szeretetét az élni akaró magzatok iránt, hogy megszülethessenek mindannyiunk javára...Read More
Lux Károly, ág. ev. leányiskola-tanító Pozsonyban, hol 1869-ben a tanító-egylet alapításánál közreműködött. Meghalt 1893-ban. Munkája: A pozsonyi tanítóegylet 20 évi tevékenységének története 1869-1889. Pozsony, 1890. Felolvasásai a tanító-egylet gyűlésein: 1875-1876. Az iskolai takarékpénztárakról, 1879-80. Az ártalmas pillangók hernyói, 1888-89. Mely közeg illetékes kimutatni, hogy valamely tanuló az ismétlő oktatás tantárgyaiban magánoktatást nyer. Néptanítók Lapja 1893....Read More
