Az idejekorán elhunyt Krasznyanszky János földi maradványai a temető nagykeresztje mellett nyugszanak. Síremléke hiányos és elhanyagolt, de a sírján a dudvát láthatóan rendszeresen kaszálják és néha mécsest is tesznek rá.Read More
A 109-es ház előtt gránitból készült út menti kereszt áll kis öntöttvas korpusszal, amelyet Isten dicsőségére 1956-ban állíttatott Krasznicza János és neje Deák Erzsébet.Read More
A tardoskeddi katolikus templom oldalában négy papi síremlék látható. Kriegler József neve a legmagasabbikon olvasható, mely szürke gránitból, obeliszk alakban készült. Kriegler József, r. kath. plébános, szül. 1825. nov. 27. Pesten, hol a gymnasiumot végezte, mire Pozsonyba ment az Emericanumba; 1841-42-ben a bölcseletet Nagyszombatban, 1843-44-től a theologiát a bécsi egyetemen hallgatta. 1848. nov. 12. fölszenteltetett....Read More
Ipolyszakállos római katolikus temploma a 17. században épült, barokk stílusban. Az egyhajós templomot 1909-ben két oldalhajóval bővítették. Szószéke 18. századi, későbarokk alkotás.Read More
A kőkeresztet a helyiek Krizsán-keresztnek is nevezik. A 19. századból való. A klasszicista stílusú, korpusszal ellátott kereszt csúcsíves talapzaton áll.Read More
Kislégen született 1925. május 17-én. Az általános iskola elvégzése után asztalosnak tanult ki. 1944-ben Budapestre került és ott munkásként dolgozott. Még abban az évben visszatért Csallóközbe. A második világháborút követő években ácssegédként dolgozott Pozsonyban, majd a Csehszlovák Építővállalatnál, mint művezető. Az akkor már uralmon lévő Csehszlovákia Kommunista Pártja Krocsány Dezsőt egyéves politikai tanfolyamra küldte, majd...Read More
Neves írónk, Krúdy Gyula dédszüleinek síremléke a temető felső részén található, középtájon, a temető közepén álló kereszt mögött, egy fenyőfa tövében. A vöröses márvány síremlék íves tetejű, kacskaringós mintázatú szegéllyel. Mind év októberében a helyi Csemadok alapszervezet megkoszorúzza a sírt.Read More
1888–1891 között a podolini piarista gimnázium alsós tanulója volt Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. okt. 21. – Budapest, 1933. máj. 12.) író, a 20. századi magyar széppróza, ill.a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Podolinban a Fő tér 92. sz. alatt lakott. Innen gyakran átruccant Késmárkra is, ami a Szindbádban is felismerhető nyomot hagyott. Szepességi élményei egész...Read More
A falu központjában található emlékoszlopot a Krúdy család emlékére állították. Az emlékoszlopon fekete márványtábla látható, fehérezüst betűkkel írt felirattal. Szécsénykovácsiban élt egykor a Krúdy család amely, Krúdy Gyula írót adta a magyar nemzetnek.Read More
A reneszánsz stílusú ház a Krupek-ház nevet viseli. A család krakkói származású, lengyel család volt. A ház tulajdonosainak külön faragott padja volt a házzal szemben álló Szent Jakab templomban. Krupek Sebestyén 1529-ben vette meg a házat, lehetséges, hogy akkor csak a baloldali, gótikus eredetű részt. A jobboldali részt később építhette hozzá, vagy két házat összeépített....Read More
Kubányi Imre emlékkeresztje az Ipolyszakállosi katolikus templom előtt található. A keresztet a talapzat hátoldalán lévő latin szöveg szerint 1800-ban emelték.Read More
Az emléktáblát a Palóc Társaság 1996-ben Kubinyi Ferenc, a később ismert történész, író és nyelvész tiszteletére állíttatta, aki 1836-ban született Kóváron.Read More
Az evangélikus temetőbe temették a XX. század elején a falu jeles szülöttjét, Kubinyi Ference történészt. Síremlékét nemrég tette rendbe a község önkormányzata. Feketemárvány sírkövén a rávésett kereszt alatt ez a felirat olvasható: „Elhunyt az Úrban! Felső Kubini és Deményfalvi Kubinyi Ferencz, áldásos életének 77-ik évében Kóváron 1903. július 14-én”.Read More
A Kubinyi és a Meskó család ősi birtoka volt Felsőkubin. Emléküket ma már csak a Kubinyi család 17. századi késő reneszánsz várkastélya (a 19. század elején klasszicista stílusban átalakították) őrzi, timpanonjában ősi címerükkel. Az angolkerttel határolt épületben ma szálloda és étterem működik.Read More
Kubinyi Zsigmond (Nyitra-Szegh,1821. december 2. – Néver, 1880. szeptember 2.) ügyvéd, Nyitra vármegye tiszti főügyésze, alispánja, budapesti királyi táblai bíró. Kubínyi András és Tarnóczy Rozália második fiaként született. Fivérénél, Eleknél (Német-Bólyon esperes-plébános) csak másfél évvel volt fiatalabb. Többi testvére: Sándor (nyitrai polgármester), Mária, Lujza, Róza. Neje: egyik rokona, Névery Klára (néveri Névery Elek és Tarnóczy...Read More
Az első világháborúban, a doberdói harcokban elesett Kubó Ferenc emlékét özvegye síremlékkel örökítette meg, mely alatt két gyermekük mellett maga is nyugalomra lelt.Read More
Kucsera Imre 1855-ben született Léván. 1873 -ben elvégzi a tanitóképzőt Léván (első évfolyam diákja). 1874-ben kántortanitó lesz Zsemléren, majd 1880-tól Nagysallón kezd tanítani, innen megy nyugdíjba (1916). 1952-ben 97 évesen halt meg. Neje: Missik Julia, Gyerekei: Imre (gyógyszerész, tűzharcos hadnagy) Anna (férje Droppa Ernő gyógyszerész) László (gyógyszerész).Read More
A püspöki temetőben nyugszik egy 1848-as honvéd. A lengyel származású Kucsera József részt vett a szabadságharcban, majd Püspökin telepedett le. Sírja az egyik központi helye a megemlékezéseknek, minden év március 15-én. Itt emlékezik a városrész lakossága a szabadságharc hőseire. Emléktáblát ne keressünk a síremléken, csak az itt lakók emlékezete őrzi, hogy nevezetes személy nyugszik alatta.Read More
A Diószeg központjában álló kastély főhomlokzatával a település főutcájára néz. Mögötte fallal körülkerített kert terül el. A magas fokú védettséget élvező parkot az 1800-as évek második felében alapították, mai formáját a huszadik század elején nyerte el. A gesztenyék mellett több értékes fa, közel 150 éves platánok és ginkó is gazdagítja a parkot, itt áll a...Read More
Karl Kuffner 1847-ben Lundenburgban (ma: Břeclav – Csehország született, 1924-ben Bécsben halt meg. 1869-től nagyiparosként és nagybirtokosként élt Diószegen. volt időszak, amikor a tulajdonában lévő diószegi cukorgyár 1000-nél több embert foglakoztatott. Magnemesítő intézetet alapított, szabadalmak is kapcsolódnak a nevéhez. Ferenc Józseftől 1896-ban nemesi címet, 1904-ben pedig bárói rangot kapott. Nemesi előneve: diószeghy (de Diószegh). Az...Read More
Diószegen, az észak-kisalföldi mezővárosban a Guttmann–Kuffner-cég cukorgyárat építtetett és a környéken mintaszerű gazdaságot létesített. A gyár igazgatója, a morvarországi születésű Kuffner Károly (1847-1924) 1884-ben házasodott meg, ezután Diószegen felépíttette kastélyát. 1896-ban „diószeghi” előnévvel magyar nemességet, 1904-ben bárói rangot kapott. A kastély helyén eredetileg földszintes, tornácos kúria állt. Vaskos falai lehetővé tették, hogy az új kastély...Read More
A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, díszített emlékoszlop. Székelyföld közismert kulturális terméke. Általában megemlékezésül vagy kegyeleti emlékként szolgálhat, esetleg kerti plasztikaként. A kulcsodi református templom előtt felállított kopjafát 2006-ban készítették.Read More
