A rózsaszínű kőből készült kereszt az idők folyamán az Öreg katolikus iskola kerítésének részévé vált. A kereszt alapzatán lévő felirat tanúsága szerint 1806-ban emelték.
A Hont vármegye középkori egyházas helyei című kiadványban írják Kőkeszi kapcsán az alábbiakat: „Szent Márton hitvalló templomáról 1346-ban olvasunk, a tizedjegyzék szerint Kukesu egyháza szintén Szent Márton tiszteletére van szentelve s filialisai Nyék és Cohum. Kőkeszi temploma ma is Szent Márton egyháza. (Bakács, 1943:8) Szerepel a falu plébániája (Nyékkel együtt) az 1332-es pápai tizedlajstromban is,...
A templom mögött álló kereszt ugyanolyan típusú, mint a Főszegi útmenti kereszt. 1773-ban Kollár Miklós gazdag molnár készíttette. Mindkét kereszt 20 forint alapítvánnyal rendelkezett.
Mons. Koller Gyula pápai prelátus, egyházi szakíró, szerkesztő 1921. április 1-jén született Pozsonypüspökin. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Komáromban és Esztergomban végezte (1941). Ezután az esztergomi, majd a pozsonyi hittudományi főiskolán tanult. 1946-ban szentelték pappá. 1946 és 1950 között segédlelkész, 1950 és 2000 között egyebek közt Somorja, Vajka, Boldogfa, Pozsonypüspöki plébánosa. A Glória magyar egyházi könyvkiadó egyik...
A Késmárki evangélikus líceum 1912-13. Értesítőjében egyebek mellett ezt olvashatjuk az 1913-ban elhunyt Koller Károlyról: „ … Az elhunyt 1825 január 22-én született Lőcsén. A népiskolát és a gimnáziumot szülővárosában elvégezvén, Késmárkra jött, ahol theológiát és jogot tanult; majd Bécsbe ment, ott theológiai tanulmányainak befejezése mellett természetrajzi és mathematikai előadásokat hallgatott, már azzal a szándékkal,...
Kolmár József, nyug. kir. kath. főgymnasiumi tanár, K. Mihály ispán és Banay Sára (ki Márton István író kishuga volt) fia, szül. 1820. ápr. 3. Magyaród pusztán (Somogym.); anyját korán elvesztvén, egy évig nagybátyjánál Visontán (Somogym.) iskolázott; azután Csurgón az ev. ref. gymnasiumban hat év alatt a nyolcz osztályt elvégezvén, 1838 őszén a pápai ref. főiskolában...
Itt született 1917. március 30-án Komjáthy István író, műfordító. A „Mondák könyve” szerzője, az ifjúsági irodalom meghatározó egyénisége. Az emléktáblát halálának 50. évében állította az önkormányzat és az író családja, 2013-ban.
A családi sírkertben Komlóskeresztesi Fejérváry Géza nagybirtokos, császári és királyi kamarás, nyugalmazott honvédhuszár alezredes nyugszik. Mucsinyban született 1857-ben, 1921-ben halt meg. Mellette fia Iván. Az 1848-49-es szabadságharc után a nagykeszi birtok nagy részét a Fejérváryak örökölték. A 20. század elején a település legnagyobb földbirtokosai Fejérváry Géza báró és Zámory Béla örökösei.
Egy nagy feketemárvány-kereszt áll Kondor József (1868-1934) földbirtokos sírján, melyet kovácsoltvas kerítés keretez. … A Kondor család eredetileg Felsőőrben volt birtokos, 1582-ben Rudolf királytól nyerték adománylevelüket. A Magyar Korona Országainak Statisztikájá-ban (Budapest. 1897) már Ipolykeszi jelentős birtokosai közt jegyzik Kondor Józsefet (1868-1934) a maga 460 kataszteri hold földjével. Ennek jelentős részét a szántó (311 kh)...
A Kondor-kúria mára már eltűnt. Az uradalom tartozékai közül csupán egy 19. század eleji szép magtárépület s egy átalakított cselédház áll, melynek mindkét oldaláról több ajtó nyílik az egykor közös tűzhelyű konyhába.
A Konkoly Thege család sírkápolnája – 10 (kápolna, Hétfájdalmú Szűz Mária kápolna). A település szélén, a mai főút mentén egy magaslaton található, alatta és mellette a szabadban a Konkoly Thege család sírboltjával. A sírkápolna főbejárata fölött egy farámába helyezett márványtáblán a következő felirat: KONKOLY CSALÁD NYUGHELYE MDCCCLI A sírkápolna mellett található Konkoly-Thege Miklós magyar csillagász,...
A mai épület helyén egykor két, középkori eredetű polgárház állott. Az egyházi fenntartású, középfokú oktatási intézmény (konviktus) épületét 1657-ben fejezték be. Amint azt a homlokzat tengelyében lévő főbejárat fölötti felirat elmondja, a katolikus nemes ifjak nevelésére szolgáló intézményt Balassa Zsuzsanna alapította 1652-ben. A működtető jezsuita rend 1773-as betiltását követően világi papi szeminárium, raktár, majd katonakórház...
Koós István tanító sokoldalú tudással rendelkezett, de erre sose volt büszke. A gyerekeket megtanította az alapokra, az egymás iránti tiszteletre, a hitre, a hazafiasságra, és még a kultúrára is nagy gondot fordított. Kántortanító létére megalapította a négyszólamú kórust, mely majd minden temetésen részt vett, de világi énekeket is tanított. Férfikórusról van szó, de idővel feleségeiket...
A Kopcsányi-Nozdrovicky-féle Lourdes-i emléket a 84. számú ház udvarán szentelték fel 2012-ben. Kopcsányi Róbert és felesége, Nozdrovicky Katalin állíttatta. Nem a szó szoros értelmében vett Lourdes-i barlangról van szó, de ezt is annak nevezik itt. Tulajdonképpen egy félköríves, átlátszó műanyaggal fedett vaskonstrukció alatt áll a Lourdes-i Szűzanya hófehér műkő szobra. Mögötte egy alacsony nyerskőfal-utánzat, előtte...
A Család Tábor utáni évben, a Keresztény Ifjúsági Közösségek helyi csoportjának első helyi fafaragó táborában, 2014-ben, állították Szatmár Tibor, vágkirályfai fafaragó irányítása alatt. A kopjafa az első faszobor, amelyet a közösség terveiben, a nyári fafaragó táborokban faragandó keresztút követ, s a templommal szembeni parkban szándékozzák felállítani.
Az 1992-ben megalakult Magyar Ifjú Kereszténydemokraták Szövetsége (MIKSZ). 1993-ban Kőhídgyarmaton szervezett egyhetes tábort. Az itt eltöltött idő alatt született meg az a kopjafa, mely a templomkertben kapott elhelyezést.
