Udvard Érsekújvártól 9 kilométerre fekvő település. 1946 és 1948 között a korábban színmagyar községből 1200 magyar nemzetiségű lakost kitelepítettek, helyükre szlovákok érkeztek. Magas kőoszlopon nyitott tenyeret látunk, benne egy emberi szem. Az emlékmű körüli botlatóköveken, annak a 69, nagyobb részt magyarországi településnek a neve olvasható, ahová az elűzötteket telepítették. (A feliratok között szerepel Dachau neve...Read More
1999-ben a magyar lakosság Csehországba és Magyarországra történt kitelepítésének 50. évfordulója alkalmából Tárnokon találkozót szerveztek, melyre meghívták a kitelepített Tárnokiakat. A találkozón részt vett a Szlovák Kormány akkori alelnöke, Csáky Pál is.Read More
Zsigárd Község Önkormányzata, a Zsigárdi Református és Katolikus Egyházközségek, valamint a Csemadok Zsigárdi Alapszervezete szervezésében került sor 2017. október 28-án a meghurcolt zsigárdiak emlékére állíttatott emlékmű ünnepélyes felavatására a református parókia előtti téren. Igét hirdetett ThDr. Szénási Zoltán esperes. Köszöntőt mondott Baranyay Alajos, Zsigárd község polgármestere, Baranyay Zsolt, Nyitra megyei képviselő, Menyhárt József, a Magyar...Read More
Kittenberger Kálmán emléktábláját 2010-ben a Szlovák Vadászkamara és a Szlovákiai Erdészeti Vállalat állíttatta, és a cég lévai üzemének Koháry utcai székházának falán helyezték el. Az ünnepélyes avatásra a 15. Lévai Vadász Napok rendezvénysorozata részeként került sor. A szervezésben részt vett a lévai Reviczky Társulás is. Az ünnepéllyen a 46. Kittenberger Kálmán Cserkészcsapat állt díszőrséget. Csillag...Read More
A Klain-ház a szecesszió és az eklektika jegyében épült 1902 és 1903 között Klain Ede családja számára. Történelmi források szerint ezen a helyen állt a városi erődítmény délkeleti bástyája, valamint kapuja, amely Piaci ill. Báti kapu néven volt ismert (Bát község irányából kiépített országút vezetett ebbe az irányba). Az épületben lakások voltak, de itt működött...Read More
A város hős védőjének emlékére és tiszteletére 1896. november 15-én avattak szobrot a komáromiak. Alkotója Róna József volt. E naptól kezdve a szobor március 15-i megkoszorúzása volt a legnagyobb ünnep a városban. Az első Csehszlovák Köztársaság idején nem koszorúz(hat)tak a komáromiak. 1939–44 között ismét jelentős ünnep volt március 15-e. 1945 őszén a csehszlovák hadsereg katonái eltávolították helyéről...Read More
A templom gótikus, karcsú, keletelt épület poligonális (sokszögzáródású) szentéllyel. A 14. század első felében építették a korábbi ciszterci templom helyén (vitatott, hogy a korábbi templom mennyire pusztult el, netán részben átépítés volt). Délnyugati sarkán álló, támpillérekre épült ötszög alaprajzú, kősisakos tornya a 15. században készült el. Az egykori kolostor keleten csatlakozik a szentély északi részéhez....Read More
Klein János Sámuel iskolaigazgató és Solcz Erzsébet fia. Igló, Szepes m., 1830. júl. 21., evang. Diák. Nőtlen. (Később megnősült és családot alapított.) 1848. szept.14. beáll a cs. kir. 10. Vilmos huszárezredhez, melynek négy századával októberben csatlakozik a a honvédsereghez (a feldunai sereghez). 1849. jan. 3. a tétényi ütközetben megsebesül. Febr. 23 (48. dec.16.) – hadnagy,...Read More
Klimits Lajos (Somorja, 1884. augusztus 23. – Pozsony, 1951. június 2.) magyar költő. Vallásos és nemzeti érzésű versei a hagyományos nép-nemzeti irányzathoz kötődtek. Klimits Lajos jogász, köztisztviselő, költő Somorján született 1884. augusztus 23-án. Apja Károly cipész és csizmadia mester volt. A kereskedelmi akadémia elvégzése után köztisztviselő lett a pozsonyi városházán. Végigharcolta az első világháborút. Görznél...Read More
A Kapasz nevű falurészen, a Klinkó Bertalan háza előtt (122. sz.), a kiskertben látható a Klinkó-féle kereszt. Az egyenes szárú, háromlépcsős kőkereszt öntöttvas korpuszát nemrég festették át. A fehér korpuszon piros ágyéktakarót látni. Az INRI-feliratos kereszt dedikációján ez olvasható: „Az Ipolykeszii katholikus hivek 1885”.Read More
Klinkó István háza mellett áll a másik Klinko-kereszt, melyet a XX. század elején emeltek. Az ötlépcsős, csipkézett szárú, INRI-feliratos, vaskorpuszos homokkő kereszten az alábbiakat olvassuk: „A mi Urunk Jézus dicsőségére és a buzgó hívek lelki épülésére álítá hálából a Klinko család 1914.”Read More
A kastély klasszicista stílusban épült a Piacsek család számára 1840-ben, melyet később a Sipekyek bírtokoltak. Bejárata előtt négy négyszögletes oszlopból álló, háromszögű timpanonnal fedett portikusz emelkedik. Az oszlopok tetejét díszítő stukkók fekvő oroszlánokat ábrázolnak. A timpanonba órát építettek be. A huszadik században többször átépített, illetve felújított, L alakban épült földszintes épületet 7 hektáros angolpark veszi...Read More
A régi magyar bányavárosok elmaradhatatlan tartozéka volt a lármafának, kopogónak vagy szlovák nevén klopacskának nevezett jelző-, riasztóeszköz. Zsinórral felfüggesztett középen ujjnyi résnyire kivályt, tömör juhar pallóból készült, amit kalapáccsal ütöttek. Ott lógott valamennyi aknaszájnál. Néhány bányászvárosban, így Selmecen is, külön erre a célra épített toronyban helyezték el. A selmeci Klopacska a Hegybányai út kisebb házai...Read More
Klór Károly egykori bogyaréti iskolaigazgató-tanító halálának 20. évfordulója alkalmából 2010 augusztusában volt diákjai emléktáblát avattak tiszteletére. A falu aktivistái gyűjtést szerveztek a márványtábla elkészítésére, amelyet az egykori iskola udvarán helyeztek el. Klór Károly hálás csicsói tanítványai kopjafát állítottak emlékére.Read More
Az emeletes Kluch palota empire stílusban épült 1818-1821 között. Kluch József püspök építtette a kanonokok számára. Címere, melyet 2 angyal tart, a portál felett látható. A sarkon álló Atlasz-szobrot Lőrinc mester faragta 1820-ban, amit a heyiek Corgonynak hívnak. A legenda szerint Corgony kovács volt, aki olyan erős volt, hogy egymaga védte meg a Felső városrészt...Read More
A Knapp ház, amelyet nagy odafigyeléssel újítottak fel, ma az Arany Sas Szállónak ad otthont. A Majtényi család földszintes háza helyén építtette fel pazar, szecessziós stílusú házát Knapp Dávid 1905-1906-ban. Zsidó kereskedő és vállalkozó volt: mezőgazdasági gépek, varrógépek, valamint Lincoln, illetve Ford márkájú személyautók forgalmazásával foglalkozott. Jótékony tevékenysége városszerte ismert volt. Feleségével együtt a lévai...Read More
(Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.): történész, katolikus pap, az MTA tagja. Bölcsészetet Nagyszombatban, teológiát Esztergomban tanult. Előbb a nagyszombati papnevelőben tanár, majd Pozsonyban tanulmányi felügyelő. 1860-tól Esztergomban főegyházmegyei alkönyvtárnok és érseki levéltárnok volt. 1871-ben esztergomi kanonokká, 1878-ban apáttá, 1890-ben c. püspökké nevezték ki, 1895-ben prépost. Nagy Ivánnal együtt szerkesztette 1862-ben a...Read More
Kneif József * 1875. augusztus 29., Tabajd – † 1946. január 1., Vága / iskolaigazgató, tűzoltóparancsnok, népművelő Kneif József élete és családja Kneif József iskolai képzettsége: elemi iskola (Budapest, 1881. szeptember 1. – 1886. június 16.); polgári iskola (Budapest, 1886. szeptember 1. – 1890. június 28.); tanítóképző iskola (Budapest, 1890. szeptember 1. – 1894. június...Read More
Az 1001 január elején megkoronázott első magyar király székhelye a közeli Esztergom volt. Az egész környék a király birtokát képezte, ezen a vidéken volt elhelyezve a király szarvasmarha és juhtenyészete. Mint az esztergomi Balassa Bálint múzeum tájékoztatásából tudjuk, az 1020-as évek elején egy aszályos nyáron a király itt az állatok itatásához szükséges nagyobb kút kiásását...Read More
Az emlékfal a csilizradványi magyar tannyelvű alapiskola előcsarnokában található. Az iskola 2008. októbere óta viseli a Kóczán Mór Alapiskola tiszteletbeli címet. Az emlékfal több részből áll. Az egykori csilizradványi református lelkészről készült képekből és Uprik Sándor által készitett alkotásból. Kóczán Mór 1885. január 8-án született a Komárom megyei Kocs községben. Pápán a Dunántúli Református Egyházi...Read More
2017-es évben volt Kodály Zoltán születésének 135., illetve halálának 50. évfordulója. Zoboralja Kodály Zoltán életében és munkásságában fontos helyet foglalt el. 1906 és 1916 között többször szállt meg Gímesen (az óvoda épületében), majd innen járt gyűjtő körútjára a többi faluba, Lédecre, Kolonba, Zsérére, Gerencsérre és Csitárra is. Kodály 147 kórusművet írt, ebből 78-at gyermekkórusok számára....Read More
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949-ig. Kodály Zoltán szorosan kötődik Galánta városához. Miután apját kinevezték a galántai vasútállomás főnökének, 1885-től 1892-ig lakott a városban. Ennek (is) emléke az 1933-ban Budapesten bemutatott Galántai Táncok című műve....Read More
Koháry István emlékművét a török elleni harcban lelt halálának helyén állították fel Léva északi részén. Egy vihar által kidőlt fa megrongálta, de 2001-ben megújult. Koháry István 1616-ban született máig ismeretlen helyen. Édesanyja Kazy Borbála, édesapja Koháry Péter volt, aki 1622-ben bárói rangot kapott. A kis István korán árvaságra jutott, gyámja Esterházy Dániel lett. Már fiatal...Read More
Szabályos négyzet alaprajzú, nagy belső díszudvaros (közepén díszkúttal), emeletes (a terepi adottságok miatt nyugati szárnyán kétemeletes) barokk kastélyépület. A kastély előtt kisebb erődített várkastély állt, amelyről már a 15. században említést tettek. A 16. század második felében Giulio Ferrari olasz építész erőddé építette át. Selmecbányát védte a délről támadó törököktől. Az erődből bástya maradt fenn....Read More
A templom előtti téren, bekerített helyen áll a Kőkereszt, amelyet 1885. november 1-én állítottak Csölle Erzsébet helyi lakos anyagi támogatásával.Read More
