A Túróc-völgyi, Árpád-kori eredetű, magyar kisközség az írott forrásokban először a 13. században tűnik fel. Ma is álló temploma 1804-ben épült a település központjában. Nyugat-keleti tájolású, egyhajós, nyeregtetős, cseréppel fedett épület. Nyugati homlokzatából emelkedik ki a barokkos, fémlemezzel fedett sisakú harangtorony. Főbejárata a torony alatt, a nyugati oldalon nyílik. Falait lizénák keresztezik. Szegment záródású szentélyben...
Katona Mihály (Szatmárnémeti, 1764. okt. 9. – Búcs, 1822. máj. 12) földrajzi szakíró-tudós. Tanulmányait Debrecenben és Németországban végezte. Először Komáromban tanított a református líceumban. 1803-tól Búcson működött mint ref. prédikátor. Több természeti és földrajzi témájú könyvet írt.
Az 1923. évi április 17-én, Búcson, a régi temetőben a ref. Egyház előljárósága egy százesztendős sirt bontatott ki, s abban két emberi holttest maradványait kereste. Meg is találta. A két koponya közül az egyiknek szokatlan magas homlokcsontja volt, a másik pedig azért volt feltünő, hogy fényes aranysárga hajfürtök ékesitették, s hiánytalan volt a fogsora. A...
A temetőkertben nyugszanak szülőfalujuktól távol a II. világháború 4 hősi halottjai: – közös sírban nyugszanak Molnár József – Tar községből származó magyar királyi honvéd, törzsőrmester és Sótér Vilmos – Pogány községből származó magyar királyi honvéd földi maradványai (1944. december 12-től). A sírt a család által állíttatott síremlék jelzi. – a másik síremlék pedig Deák Márton...
Kaynár Gyula ügyvéd Lőcsén született 1848. áprílis 10-én, meghalt Lőcsén 1920. augusztus 3-án. Az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) Lőcsei osztály választmányi tagja (1897-1913), elnöke (-1903-1918-). Vélhetően az impériumváltást megelőző időszakban töltötte be a város polgármesteri tisztét.
A középkori alapokon – két korábbi, középkori ház helyén – épült, kétemeletes fogadó – a Fekete sas – az 1700-as évek végén Kazinczy Ferenc apósának, Török Lajosnak a birtokába került, ezért nyilván nem véletlen, hogy Kassára érkezve maga Kazinczy Ferenc is itt lakott először. Emléktábláját a Csemadok (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) 1994-ben helyezte el...
Kazinczy Ferenc és Kazinczy Lajos emléktábláját 2000. október 6-án a Tornallyay-kúria falán a Csemadok emeltette. Ebben a házban élvezte a Tonallyay család vendégszeretetét 1831-ben Kazinczy Ferenc költő és nyelvújító. Fia, Kazinczy Lajos, a 15. aradi vértanú, vezette 1849. február 14-én a Kazinczy hadosztályt a tornaljai ütközetben.
1849. május 19-től Nagymegyerről irányította az Alsó-Csallóközi hadműveleteket Kazinczy Ferenc fia, Kazinczy Lajos alezredes. Innen küldte 1849.május 24-én jelentését Görgeinek a térségben harcoló osztrák hadsereg erejéről, és hadműveleti terveiről. Engedélyezte 1849. május végén a szokásos nagymegyeri országos vásárt. Seregében viszont szigorú rendet tartott. Neve két katonai vésztörvényszéki határozat kapcsán fennmaradt. 1849.június 2-án elhagyta a várost....
A Kecske kapui evangélikus temető a harmadik evangélikus temető az Óvárosban. Az első a Mihály-temető volt, ennek helyén ma a Szentháromság-templom áll. A második a Konvent és a Líceum utca közötti parcellán volt, itt temették el Bél Mátyást és más jelentős evangélikus személyiségeket. Helyén ma az evangélikus iskolák épületei és bérházak állnak. A további, már...
Kail (később Keill) Antal Szül. 1832. jan. 4., evang. Diák. Nőtlen. (Felesége 1868- Kail Ilona.) Őrmester a 63. honvédzászlóaljban, 1849. máj. 4. (1.) – hadnagy, a kolozsvári hadmegye szilágysomlyói kerületének parancsnoka. A világosi fegyverletételi jegyzéken főhadnagyként szerepel. 1867. és 1890. a Szepes megyei Honvédegylet tagja. Huszonhét éven át Szepes megye alispánja, ill. főjegyzője volt. Meghalt...
A legenda szerint a Duna utca és a Kempelen Farkas-utca (Klemens utca) sarkán áll a „nagy varázslóként” emlegetett feltaláló, Kempelen Farkas háza, amelyben élt és alkotott. Az ír származású bevándorló szülők gyermeke 1734. január 23-án született Pozsonyban. Apja, Kempelen Engelbert főharmincados, anyja, Spindler Anna patríciuslány (polgárlány). Bátyja, János katonai pályára lépett. Tanulmányait szülővárosában, majd Győrben,...
A falu határában a szőlőskertek között áll egy képoszlop, melyet 1953-ban a Bolgár család állított Isten dicsőségére. A négyzet alakú építmény dongaboltozatban végződik, háromszögű orommal. A csillagokkal díszített építmény falmélyedésében egy színezett piéta-dombormű látható.
Isten dicsőségére és Jézus szent szíve tiszteletére emelte Bilkó Péter és neje Králik Erzsébet, 1934-ben. A képoszlopot 2005-ben unokájuk újíttatta fel.
Erzsébet Amália Eugénia, azaz Sisi a bajor földről származó gyönyörű hercegkisasszony, aki 17 évesen lett császárné (1854), már első országjáró útján, 1857-ben meghódította a magyarok szívét. Erzsébet már menyasszony korában megismerkedett a magyar történelemmel, sőt 1863-tól rendszeresen tanult magyarul. Az ő kezdeményezésére lett újból udvari élet Budán, s az ő példája tette ismét udvarképessé a...
A település nyugati végén Dunamocs irányában képoszlop áll, amelyet a helyiek Láng-kápolnaként ismernek. Az 1920-as években emelték. A berácsozott fülkében Szűz Mária képe látható.
Kerényi Ferenc egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–történelem szakán végezte el (1963-1968), középiskolai tanárként dolgozott (1968-1976). majd az ELTE oktatója (1970-1990). Doktorálása után (1972) a A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Művészeti tárának vezetője (1976-1982). Ezt követően a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa (1982-1983) és igazgatója (1983-1992). 1992-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, valamint a Színház-...
