Kámory (Kurp) Sámuel, ág. ev. líceumi tanár, orientalista és bibliafordító, szül. Bakabányán, 1830-ban. Tanult Selmeczbányán, teológiát végzett Pozsonyban, a hol később két évig segédtanárként működött. Ez idő alatt főleg a görög és latin nyelvvel foglalkozott. 1853-ban külföldre ment és Halléban, majd Göttingában gyarapította teológiai és nyelvészeti ismereteit. A leghíresebb orientalistákat hallgatta és a héberen kivül...
A Mária Terézia út „legnevezetesebb történeti épülete az egykor gr. Szapéry-, aztán Kämper-, majd utóbb Scharfeneck-féle, szép címerrel díszített ház, mely ma „Arany korona” néven ismeretes. Az 1623. évi számadókönyv szerint e ház várszerűleg volt árokkal, felvonó híddal (dobogóval) ellátva. Ebben a házban tartotta a XVII. század kezdetén (1606) a Pozsonyban ujon alakult s Reis...
Rigele Alajos alkotása a Szent András temető védett értékeinek listáján Kampfmüller Károly síremlékeként szerepel (III/3-as szektor), de nem csak ő, hanem felesége, gyermekként meghalt lánya és sógornője, Wollmann Elma is itt van eltemetve. Wollmann Elmát (1856-1929) a magyar pedagógiatörténet is számon tartja. A pozsonyi állami felsőbb leányiskola igazgatója volt, tankönyveket írt és szerkesztett, majd ő...
Kandó Kálmán (a vasútvillamosítás atyja) 1898. szeptember 11-én Rozsnyón eljegyezte, majd 1899. február 2-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 11 évvel fiatalabb Posch Ilona Mária Petronellát (1880-1913), Posch Gyula (1851-1923) és Horváth Ilona lányát, egy régi és már régen Rozsnyóra származott Zólyom megyei nemesi család sarját. Kandó maga is régi nemesi családból származott,...
Kanka Károly (Modor, 1817. okt. 17. – Pozsony, 1910.) orvos, szemész. 1842-ben szerzett Bécsben orvosdoktori, sebész- és szülészmesteri, később szemészi oklevelet. 1842–1848-ban Bécsben Rózsás A. egy. tanár szemészeti klinikáján asszisztens, 1848–1849-ben honvéd törzsorvos, 1850-től országos szemorvos. 1864-től a pozsonyi Állami Kórház főorvosa, 1882–1892-ben igazgatója. Szemészeti tárgyú írásai hazai és külföldi lapokban jelentek meg. A síremlék...
A falu északi részén, a Haraszti felé vezető főút mentén (jobb és baloldalán) látható egy-egy kápolnácska. A bal oldali képoszlopot Cseri Vince készíttette. Ez valamivel kisebb; üvegezett ovális vasajtaja mögött egy korpuszos vasfeszület áll. Egykor a Fájdalmas Szív szobra volt benne.
1936-ban építtette Németh Antal és felesége Csémy Karolina a temetőben található kápolnát, egyidőben a nagykereszttel. A munkálatokat Tóth Vilmos kőműves mester felügyelete alatt Szitás József kivitelezte. A kápolnát 1937. november 2-án szentelték fel, melynek tornyán keresztet helyeztek el. Hosszú ideig ravatalozóként működött.
KARÁTSONY IMRE (Réte, 1928. június 24. – Pozsony, 1985. április 3.), zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett, iskolai tanulmányait Szencen, Komáromban, Érsekújvárban és Pozsonyban végezte. A hároméves karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte. 1951-ben Bátorkeszire került a magyar tannyelvű alapiskolába. Felső tagozatos tanulókból alapította meg az első éneklő csoportját, amely harmonikakísérettel egyszólamú népdalcsokrokat énekelt. Aktívan 1958-tól...
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros pedig csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek...
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....
Károly Alajos (1864–1942) egyházi és közösségszervező személyisége volt Szencnek, akit majdnem elfelejtettünk. Az egyik szenci visszaemlékező szerint „nagy tiszteletben állt az egész környéken”. A Velence melletti Vigonuovoban 1864. július 18-án született. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte. 1887. december 22-én szentelték pappá. Udvardon, Léván, Pozsonyban és Kirván volt káplán. Szencnek 1899-től plébánosa, 1907-ben esperessé nevezték...
A lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium adott otthont 2012. július 8. és 12. között a Kárpát-medencei Református Középiskolák XVII. Találkozójának. A rendezvényen 38 intézmény közel 180 képviselője vett részt. A vasárnapi nyitó istentiszteleten ünnepi köszöntőt mondott Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki elsősorban a kisebbségi létben élő fiatalokhoz szólt. Meglátása szerint ők jóval...
A római katolikus templom mellett fekszik. Itt van még a Nedeczky család néhány hozzátartozójának sírja is, akikhez 1690-ben került a falu. Nedeczky Sándor (1654-1719) halála után az özvegy Gyulay Ferenc grófhoz ment feleségül, aki szintén a falu földesura volt.
A 13. században, alighanem 1232 táján későromán stílusban épült Nagy boldogasszony római katolikus templom. A török háborúk és a rendi felkelések idején a templom lepusztult, és csak 1712 táján újította fel Gyulay Ferenc gróf, majd 1936-ban barokk állapota szerint ismét felújították. A templomhajót a kanonoki vizitációk feljegyzései szerint eredetileg gerendamennyezet fedte. A templomot Szent Lőrinc...
A Kassai-kereszt a falu nyugati részén, a Nagycsalomjára vezető főút jobb oldalán áll. Egykor Cseri-család állíttatta a földjük szélén, de később, mivel házasság útján a terület a Kassaiaké lett, a keresztet is róluk nevezték el. Az INRI-feliratos, díszes kovácsoltvas kereszt egy homokkő talapzaton áll. A legömbölyített szárvégű feszület korpusza ezüstözött vas, alatta ugyancsak ezüstözött babérkoszorú...
A Katkó-ház előtti barlang (334. sz.) a ház kiskertjében, az épület két ablaka közt, pontosan azok alatt áll. A fentiekhez hasonló (lásd. Szliacky-féle Mária Szíve-barlang, Sáfránykert utcai Lourdes-i barlang) kivitelezésű Lourdes-i barlang. Készíttetője Katkó József és neje, Szabó Erzsébet. Tulajdonképpen ez is képszekrényszerű alkotás, amely egy háromlépcsős kőalapzaton látható. A lépcső két szélén vaskorlát. A...
A főútról letérve balra találjuk a katolikus kápolnát, amit 1938-ban szenteltek fel a „Szentháromság” dicsőségére. Az épület hosszú éveken keresztül, egészen 1973-ig az óvodának adott helyet. Ez az utca csak a hetvenes években alakult ki, és akkor engedélyezték az építkezéseket. Azóta ezt „Patkó utcának” nevezik. Itt építették fel 1972-ben az óvodát, amit ma „Napocska óvodának”...
Az egykori érsekléli katolikus templom (1865) anyagából építették a községi temető mellett álló új katolikus kápolnát, melyet 2007. május 10-én szenteltek fel.
