Juhász Gyula születésének 125. évfordulója alkalmából, és az 1911-1913 közötti szakolcai tanításának emlékére 2008. április 7-én a szakolcai gimnázium (az egykori római katolikus főgimnázium) falán Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter, valamint Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes leplezték le a helyi és a szegedi önkormányzat által készíttetett emléktáblát. A hatszáz szakolcai napnak több költeménye állít emléket.
A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).
Idősebb Juhász Pál 1849-ben született Garamlökön (Bars vm.). Apja Juhász András közbirtokos volt. Középiskolai tanulmányait Léván kezdte, ahol a katolikus gimnáziumban tanult 2 évig. 1860. október 11-én iratkozott be a pápai gimnázium III. osztályába. Pápán tett érettségit, és a teológiát is Pápán végezte 1867-1871 között. Szolgálatát 1871-1873 között helyettes lelkészként Garam- vezekényen kezdte. 1873-ban szentelték...
Julius Schmidt (Schmidt Gyula) bornagykereskedő volt, aki mindennapi foglalkozása mellett társadalmi tisztségeket is vállalt (a poszonyi Orvos-természettudományi Egyesület tagja, 1904). A századforduló környékén tagja volt a város képviselő-testületének és az evangélikus egyházközség vezetőségének is. Rigele Alajos a múlt század első harmadában számos tehetős pozsonyi polgárnak készített síremléket. A portrédomborművet vagy portrészobrot tartalmazó síremlékekből akár egy...
„Justi Henrik 1804-ben született Erdélyben, hol atyja, Justi Károly állami mérnök volt. Középiskoláit Kolozsvárt és Nagyszebenben végezte. 1815-ben beállott hadapródnak a hadmérnöki igazgatóságba. Majd a 19. számú Hessen-Homburg ezredben szolgált, de nem lévén kilátás arra, hogy a vezérkarban századossá lehessen, elhagyta 1829-ben a katonai szolgálatot. Ezentúl a politikai közigazgatási pályának szentelte magát s Pozsonyba jött,...
Justi Henrik síremlékét 1970-ben a szomszédos főút szélesítésekor elbontották, alacsony kerítéssel védett sírja a temető jobb oldali részében található az V./1-es szektorban. Az elhunyt kilétéről csak egy a földre helyezett kőlapra vésett „Justi” név, valamint a sír kerítésére feldrótozott, az eredeti síremléket ábrázoló fotó tanúskodik. „Justi Henrik 1804-ben született Erdélyben, hol atyja, Justi Károly állami...
Pozsony város közterei és parkjai számos 20. századi szoborral, plasztikával dicsekedhetnek, melyek közül nem egyet magyar szobrászok alkottak meg. A város 1918-as cseh kézbe kerülését, majd az 1945-ös kommunista hatalomátvételt követően a nacionalista és/vagy ideológiai hátterű barbárság több, magyar vonatkozású köztéri szobrot megsemmisített. Ugyanakkor a „semleges” témájú, nívós alkotások rendszerint átvészelték e nehéz évtizedeket. Ezek...
Kadár János emléktábláját az őt személyesen ismerők elbeszélése szerint annak a rokokó stílusú háznak a falán helyezték el 2005-ben, amely az egészségügyi iskolával szemben áll. Ján Kadár Kadár János néven az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának utolsó évében, 1918. április 1-jén született Budapesten, zsidó, magyar és szlovák gyökerű családban. Gyerekkorát már az újonnan alakult Csehszlovákiában, a soknemzetiségű...
A templomkertben található süttői márványobjektum fémszínű INRI táblával és korpusszal. Ez utóbbi alatt Fájdalmas Szűzanya. Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTÉK ÉS ÁLLITTOTTÁK KÁDEK ANDRÁS ÉS NEJE MARSÓ MÁRIA 1901 MÁJUS 3án SZ. K. F. N. A környék rendezett, virágokkal beültetett terület. Az 1930-as években a keresztjáró napok alkalmával feltehetően a Kádek-keresztet is felkeresték. Szőcs Béla lelkészkedése idejében a...
Kahlich Vince erdőmérnök (1833-1881) 1871. júlitus 1-jétől az 1881. évben bekövetkezett haláláig magyar királyi erdész a besztercebányai magyar királyi jószág és erdőigazgatóságnál. Kahlich Vince elhanyagolt sírja a Felső evangélikus temetőben, Péch Antal sírhelye mellett található.
„A Temető utcai sarki kereszt a 33. sz. ház előtt áll. Felirata szerint 1825-ben állíttatta bizonyos K.K. (Kajtor K.) zsélyi lakos. Ez is szürke kőből készült öntöttvas korpusszal, szárai nem egyenes záródásúak, hanem hármas domborulattal díszítették. Eredetileg a Wilheim kocsma előtt volt, ahonnan a 19. század végén helyezték át.” Kajtor Katalin állíttatta, a radványi kocsma...
13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő...
13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő...
A kakaslomnici Szent László-legenda egyike a legismertebb freskóciklusoknak, annak köszönhetően, hogy feltárása (1957) és restaurálása után a képsorozat eleven színvilága, magas művészi színvonalú előadásmódja, részletgazdagsága s a töredékesség ellenére is magával sodró lendülete kiemelkedő jelentőségűvé avatta. Emellett egyike a legkorábbi (1317 körül) ábrázolásoknak: a karaszkóit legalább 50 évvel előzi meg, de ahhoz hasonlóan a kakaslomnici...
A pribeli és a nényei határ találkozásánál áll a Kálazi-kereszt. Eredetileg fából készült, INRI felirattal és egy kis vaskorpusszal látták el. Csak egy archív felvételen maradt fenn. Kálazi Lajos állíttatta hálából az 1920-as években. Ő Udvardról került ide, s Udvardon is temették el. A keresztet a pribéliek a tehenekkel tönkretették, de a Kálazi-gyerekek megjavították, illetve...
A plébániai alapítólevelekben egyek közt olvashatunk arról, hogy Lipthay Julianna, a neves szécsénkei család tagja az 1797. aug. 12-én kelt végrendeletében 50 forintot hagyott a szécsénkei kálváriának rendben tartására. A második világháború után… bozót nőtte be. Néhány éve az önkormányzat támogatásával kitisztították a három kereszt környékét, s a faluból elszármazott Deák László vállalkozó felújította Krisztus...
A római katolikus lakosságú települések egyik kultikus helye a kálvária. A kálvária legtöbbször hosszúkás alakú, gyöpös terület, amelynek két hosszanti oldalán hét-hét, összesen tizennégy stáció helyezkedik el, a bejárattal ellentétes végén pedig rendszerint magaslaton kálváriakápolna épült, illetve Krisztus és a két lator keresztjei állnak. A kálváriák elterjedése és használata összefügg azzal a gondolattal, hogy a...
Az egykori Nemesszeg és Tejed városrészek között, pontosabban a Nemesszeg végén álló egykori „Kálvária-hegy”, Kálvária-domb keletkezésének történetéről keveset tudunk. Az azonban bizonyos, hogy már az 1700-as években állt a 7 m magas, 12 m átmérőjű csonka kúp alakú, emberi erővel emelt magaslat. Hogy voltak-e, s ha igen, milyen stációi (tizennégy darabból, Jézus keresztútját ábrázoló, kép-...
A barokk-klasszicista stílusú szoborcsoportot 1760-ban emelték. Alkotója Georgius Alt, a pestisjárvány emlékére készítette. A kerítés pilléreire Szent János evangélista és Szűz Mária szobrát helyezték.
A szoborcsoportot 1739-ben a Krasznikvajdai Szent-Imrey család állíttatta hálából, hogy az 1738-as pestisjárványnak a családból senki sem esett áldozatául. Erre utal a talapzaton álló felirat is. A közel 300 év alatt a szobrok mindvégig eredeti helyükön, a malomkertben maradtak. Mária és Szent János alakja mára már teljesen elpusztult. Felújítására a közelben lévő gőzmalom felújítása apropóján...
A templommal szemben, a plébánia előtt terméskő alapokon áll a három, egyenes szárvégű fakereszt, azaz a Kálvária-keresztek. (A Kálvária stációnak kiépítése a templomhoz vezető út két oldalán nemrégiben történt Dobos atya kezdeményezésére.) Az öreg Urbán pap apja készítette, illetve Krisztus keresztjét felújította. Ez a kereszt először a Házasi temetőben állt, mint központi kereszt. Utána, a...
A Kálvin János emlékművet 2009-ben, születésének 500. évfordulóján emelte az egyházközség. Az október 31-iki ünnepi istentisztelet után az emlékmű leleplezését Baranyay Alajos és Szabó Gyula gondnokok végezték. A műalkotás előtt áldásmondással Fazekas László püspök szolgált. Az emlékművet Čeněk Žiaček képzőművész készítette. Az emléktáblát reformáció 500. évfordulója alkalmából készítette a Zsigárdi Református Egyházközség 2017-ben.
