A templomkertben található süttői márványobjektum fémszínű INRI táblával és korpusszal. Ez utóbbi alatt Fájdalmas Szűzanya. Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE EMELTÉK ÉS ÁLLITTOTTÁK KÁDEK ANDRÁS ÉS NEJE MARSÓ MÁRIA 1901 MÁJUS 3án SZ. K. F. N. A környék rendezett, virágokkal beültetett terület. Az 1930-as években a keresztjáró napok alkalmával feltehetően a Kádek-keresztet is felkeresték. Szőcs Béla lelkészkedése idejében a...
Kahlich Vince erdőmérnök (1833-1881) 1871. júlitus 1-jétől az 1881. évben bekövetkezett haláláig magyar királyi erdész a besztercebányai magyar királyi jószág és erdőigazgatóságnál. Kahlich Vince elhanyagolt sírja a Felső evangélikus temetőben, Péch Antal sírhelye mellett található.
„A Temető utcai sarki kereszt a 33. sz. ház előtt áll. Felirata szerint 1825-ben állíttatta bizonyos K.K. (Kajtor K.) zsélyi lakos. Ez is szürke kőből készült öntöttvas korpusszal, szárai nem egyenes záródásúak, hanem hármas domborulattal díszítették. Eredetileg a Wilheim kocsma előtt volt, ahonnan a 19. század végén helyezték át.” Kajtor Katalin állíttatta, a radványi kocsma...
13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő...
13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő...
A kakaslomnici Szent László-legenda egyike a legismertebb freskóciklusoknak, annak köszönhetően, hogy feltárása (1957) és restaurálása után a képsorozat eleven színvilága, magas művészi színvonalú előadásmódja, részletgazdagsága s a töredékesség ellenére is magával sodró lendülete kiemelkedő jelentőségűvé avatta. Emellett egyike a legkorábbi (1317 körül) ábrázolásoknak: a karaszkóit legalább 50 évvel előzi meg, de ahhoz hasonlóan a kakaslomnici...
A pribeli és a nényei határ találkozásánál áll a Kálazi-kereszt. Eredetileg fából készült, INRI felirattal és egy kis vaskorpusszal látták el. Csak egy archív felvételen maradt fenn. Kálazi Lajos állíttatta hálából az 1920-as években. Ő Udvardról került ide, s Udvardon is temették el. A keresztet a pribéliek a tehenekkel tönkretették, de a Kálazi-gyerekek megjavították, illetve...
A plébániai alapítólevelekben egyek közt olvashatunk arról, hogy Lipthay Julianna, a neves szécsénkei család tagja az 1797. aug. 12-én kelt végrendeletében 50 forintot hagyott a szécsénkei kálváriának rendben tartására. A második világháború után… bozót nőtte be. Néhány éve az önkormányzat támogatásával kitisztították a három kereszt környékét, s a faluból elszármazott Deák László vállalkozó felújította Krisztus...
A római katolikus lakosságú települések egyik kultikus helye a kálvária. A kálvária legtöbbször hosszúkás alakú, gyöpös terület, amelynek két hosszanti oldalán hét-hét, összesen tizennégy stáció helyezkedik el, a bejárattal ellentétes végén pedig rendszerint magaslaton kálváriakápolna épült, illetve Krisztus és a két lator keresztjei állnak. A kálváriák elterjedése és használata összefügg azzal a gondolattal, hogy a...
Az egykori Nemesszeg és Tejed városrészek között, pontosabban a Nemesszeg végén álló egykori „Kálvária-hegy”, Kálvária-domb keletkezésének történetéről keveset tudunk. Az azonban bizonyos, hogy már az 1700-as években állt a 7 m magas, 12 m átmérőjű csonka kúp alakú, emberi erővel emelt magaslat. Hogy voltak-e, s ha igen, milyen stációi (tizennégy darabból, Jézus keresztútját ábrázoló, kép-...
A barokk-klasszicista stílusú szoborcsoportot 1760-ban emelték. Alkotója Georgius Alt, a pestisjárvány emlékére készítette. A kerítés pilléreire Szent János evangélista és Szűz Mária szobrát helyezték.
A szoborcsoportot 1739-ben a Krasznikvajdai Szent-Imrey család állíttatta hálából, hogy az 1738-as pestisjárványnak a családból senki sem esett áldozatául. Erre utal a talapzaton álló felirat is. A közel 300 év alatt a szobrok mindvégig eredeti helyükön, a malomkertben maradtak. Mária és Szent János alakja mára már teljesen elpusztult. Felújítására a közelben lévő gőzmalom felújítása apropóján...
A templommal szemben, a plébánia előtt terméskő alapokon áll a három, egyenes szárvégű fakereszt, azaz a Kálvária-keresztek. (A Kálvária stációnak kiépítése a templomhoz vezető út két oldalán nemrégiben történt Dobos atya kezdeményezésére.) Az öreg Urbán pap apja készítette, illetve Krisztus keresztjét felújította. Ez a kereszt először a Házasi temetőben állt, mint központi kereszt. Utána, a...
A Kálvin János emlékművet 2009-ben, születésének 500. évfordulóján emelte az egyházközség. Az október 31-iki ünnepi istentisztelet után az emlékmű leleplezését Baranyay Alajos és Szabó Gyula gondnokok végezték. A műalkotás előtt áldásmondással Fazekas László püspök szolgált. Az emlékművet Čeněk Žiaček képzőművész készítette. Az emléktáblát reformáció 500. évfordulója alkalmából készítette a Zsigárdi Református Egyházközség 2017-ben.
Pásztor László ipolybéli születésű orvos kezdeményezésére testvéreivel közösen édesapjuk emlékére egy fából faragott Kálvin-szobrot adományoztak az ipolybéli gyülekezetnek, melyet Nagy Géza által vezetett művésztelepen Csicsón készítette Steinbach Sándor veszprémi fafaragó. A szobrot az ipolybéli református templom udvarán állították föl ünnepi istentisztelet és szoboravató ünnepség keretében. A szobornál Lévai Attila dékán Kálvin jelentőségéről beszélt, valamint Nagy...
A Czibulka Rezső építész által tervezett lévai Kálvin udvar alapkövét 1908. október 31- én ünnepi keretek közt helyezték el. Az épület a lévai református hitközösség 250 000 aranykoronás költségén a következő évben már el is készült. Az előző rendszerben államosították az épületet, de a rendszerváltozásnak köszönhetően 1991-ben visszakapta az egyházközség. Az épület tetőzete 1997-ben, 2001-ben...
Selmecbányán a legnagyobb építészeti komplexumnak az ún. Kammerhof – Kamarapalota számított. Megalapítását annak köszönhette, hogy a Bányászkamara székhelye a 16. század felében Besztercebányáról Selmecbányára költözött. A Kamarahivatal ellenőrizte az ércek kitermelését és az arannyal, ezüsttel való kereskedést. Feladata volt az ún. urbura, a kibányászott ércekből kiszámolt bányaadó beszedése. A Habsburgok központosítási törekvései segítettek hozzá a...
Kamocsa község első írásos említésének 600. évfordulója alkalmából (amely a Heraldikai intézet kutatásai szerint 1416-ra datálható) a helyi önkormányzat a falu központjában lévő parkban emlékművet állíttatott, amelyen a kőművesmunkát Bertók Ľuboš, a falu kovácsoltvas címerét Bertók István, a címer alatt levő gránit emléktáblát a Pogrányi kőfaragó cég készítette a következő felirattal: Középkori település Az első...
Kámory (Kurp) Sámuel, ág. ev. líceumi tanár, orientalista és bibliafordító, szül. Bakabányán, 1830-ban. Tanult Selmeczbányán, teológiát végzett Pozsonyban, a hol később két évig segédtanárként működött. Ez idő alatt főleg a görög és latin nyelvvel foglalkozott. 1853-ban külföldre ment és Halléban, majd Göttingában gyarapította teológiai és nyelvészeti ismereteit. A leghíresebb orientalistákat hallgatta és a héberen kivül...
A Mária Terézia út „legnevezetesebb történeti épülete az egykor gr. Szapéry-, aztán Kämper-, majd utóbb Scharfeneck-féle, szép címerrel díszített ház, mely ma „Arany korona” néven ismeretes. Az 1623. évi számadókönyv szerint e ház várszerűleg volt árokkal, felvonó híddal (dobogóval) ellátva. Ebben a házban tartotta a XVII. század kezdetén (1606) a Pozsonyban ujon alakult s Reis...
Rigele Alajos alkotása a Szent András temető védett értékeinek listáján Kampfmüller Károly síremlékeként szerepel (III/3-as szektor), de nem csak ő, hanem felesége, gyermekként meghalt lánya és sógornője, Wollmann Elma is itt van eltemetve. Wollmann Elmát (1856-1929) a magyar pedagógiatörténet is számon tartja. A pozsonyi állami felsőbb leányiskola igazgatója volt, tankönyveket írt és szerkesztett, majd ő...
Kandó Kálmán (a vasútvillamosítás atyja) 1898. szeptember 11-én Rozsnyón eljegyezte, majd 1899. február 2-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 11 évvel fiatalabb Posch Ilona Mária Petronellát (1880-1913), Posch Gyula (1851-1923) és Horváth Ilona lányát, egy régi és már régen Rozsnyóra származott Zólyom megyei nemesi család sarját. Kandó maga is régi nemesi családból származott,...
