Az építési vállalkozó Jakab-fivérek, Árpád és Géza 1899-ben építették saját házukként az apjuktól örökölt telken, az egykori városfalon kívül, a Malomárok partján. A családot nem sorolják a kor kiemelkedő építészei közé: Gerle János A századforduló magyar építészete (1990) nem szentel nekik külön címszót, s a kassai palotán kívül mindössze két alkotásukat említi, a budapesti Érmelléki...Read More
Jakoby Gyula (Kassa, 1903. március 28. – Kassa, 1985. április 15.), kassai születésű magyar festőművész a szlovákiai festészet egyik legjelentősebb alkotója, akit a művészettörténet ‘kassai remeteként’ is emleget. 1923-ban Krón Jenő kassai szabadiskolájában, majd 1926 és 1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Réti István volt. A második év után azonban visszatért Kassára,...Read More
A falu szélén, a helyiek által Kenderföldnek nevezett dűlő elején látható beton kereszt, fehér korpusszal. A Krisztus-test karjai függőlegesek, lábai szorosan zártak, feje jobbra lehajlik. Talapzatán felirat, körülötte barna fémkerítés.Read More
Janiga János síremlékét a Szlovenszkói Vadászati Védegylet párkányi csoportja állíttatta a 31 éves párkányi erdőkerülő szerencsétlen, halálos kimenetelű balesete után, amelyről az Esztergom társadalmi lap eképpen számol be 1930-ban: „Halálos szerencsétlenség a párkányi lövőversenyen. A Szlovenszkói Vadászati Védegylet párkányi csoportja pünkösd vasárnapján agyaggalamblövőversenyt rendezett, amelyen több, mint 70 lövész vett részt. A nagy érdeklődéssel kisért...Read More
A Csallóköz tájképfestőjeként ismert Janiga József 1946-ban született Párkányban. 1984-ben költözött családjával Nagymegyerre, ahol a művészeti alapiskola tanára lett. Közben önálló és csoportos kiállítások sora jelzi pályájának egy-egy állomását, valamint tankönyvek, mesekönyvek, gyermeklapok illusztrációi. 1996-ban agyvérzés következtében megbénult jobb fele. Művészeti munkáját bal kézzel folytatta. 58 éves korában Nagymegyeren halt meg. Sírja a nagymegyeri református...Read More
A templom talajában, a szószéktől számított harmadik padsor alatt található kőtábla jelzi Janik György és felesége, Kovács Erzsébet nyughelyét. A halottak anyakönyve bizonyítékul szolgál arra, hogy mindketten abban az évben hunytak el, György 64 éves korában. Janik György valószínűleg a falu első embere volt, akit feleségével együtt az újonnan felépült templom talajában helyeztek örök nyugalomra.Read More
2006-ban az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester, Sárkány Imre alpolgármester) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére a községi hivatal előcsarnokában helyezték el az emléktáblát. 2006. szeptember 24-én a Jankó Zoltán-emléknapon egy irodalmi emlékhellyel gazdagodott Baka község. A bakai születésű író életútját Darnai Zsolt tanár és a tanítványaiból álló kincskeresők csapata ismertette. A tanulók...Read More
A falu közepén található kápolna, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, könyvvel a kezében, A sárga színű kápolnácska barokkos stílusú, barna, kovácsoltvas kerítés övezi. Az ablakkeret is barna, a tetején és a homlokzaton is kereszt látható. Talapzatán felirat olvasható.Read More
Dunaszerdahely egykori esperesplébánosának sírja nem messze található a köztemető másik két papsírjától. A Dunaszerdahelyi Katholikus Legényegylet egyik elnökeként ugyancsak sokat munkálkodott a közéletben. Többek között városunk első magyar gimnáziumának érseki biztosa is volt, s 1945-ben fellépésének köszönhetően menekült meg a dunaszerdahelyi cigányság a deportálástól.Read More
1942. március 16-án Budapesten született, majd 1944-ben az ostrom elől családja visszatért az akkor Magyarországhoz tartozó Nagymegyerre. A Pozsonyi Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett. 1967 és 1973 között a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya volt. 1968-tól a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának vezetője volt. 1987 és 2002 között a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ igazgatója volt. Dunaszerdahelyen 1973-ban egyik...Read More
Élete: Magyar fizikus, szül. Szimőn 1800. jan. 11., megh. Győrött 1895. dec. 13. Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Pannonhalmán 1817-ben belépett a Szent Benedek-rendbe. Győrött a gimnáziumban, majd a bencés líceumban tanított. Tanári pályáját 1831-től kezdve Pozsonyban folytatta, majd 1840-ben elfoglalta a pesti egyetem fizika tanszékét, és itt dolgozott 38 éven át. Már 1850-ben...Read More
Aszád rabbit 1852-ben hívta meg a szerdahelyi hitközség főrabbinak. Itteni jesivája az egyik leghíresebb és legkeresettebb lett. A rabbinikus tudományok szinte mindegyikével foglalkozott, szerteágazó ismeretekkel rendelkezett. Már életében is legendák övezték: éles esze, rendkívüli jámborsága és meleg szíve nemcsak a zsidóság, hanem a keresztény vallásfelekezetek között is elismertté és tiszteltté tették személyét. 1866-ban hunyt el, a...Read More
Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó, 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1888), majd rendes (1893) tagja. 1892–1901 között az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója volt, számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait. Szülőhelyén kívül több...Read More
Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy Lajos (Szacsúr, 1848. október 1. – Budapest, 1911. július 22.) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter a második Wekerle-kormányban. 1848. október 1-jén a zemplén vármegyei Szacsúr községben született. Édesapja jekel- és margitfalvi Jekelfalussy Sándor (1823-1882), édesanyja, gróf tolnai Festetics Kamilla (1825-1903) volt. Apai nagyapja, Jekelfalussy József (1766 – 1826) császári és királyi kamarás...Read More
A Fő tér egyik elegáns épülete, melyet a Pozsony megyében kiterjedt birtokokkal rendelkező báró Jeszenák-család építtetett a 18. században egy korábban itt álló, középkori ház helyén épült. A saroktelekhez alkalmazkodó, „L” alaprajzú, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, két emeletes, nyeregtetős palota barokk stílusú. Térre néző homlokzatát egykor erősen befolyásolták a falakat erősítő pillérek. Ezek 19....Read More
„Újvároska, Nyitra m. 1819. dec. 1. J. István földbirtokos és Pratser Teréz fia. Magyar, evang. A magyaróvári gazdasági akadémián végez. Gazdasági gyakornok. Nőtlen. (1852- felesége Zelenay Mária, meghalt Csejte, 1900.) 1848 októberében beáll az Érsekújváron alakuló 16. honvédzászlóaljhoz. 1849. febr. (16.) – hadnagy, márc. (16.) – főhadnagy, zászlóaljával Nagyvárad helyőrségét adja. Máj. 19 (1.) –...Read More
Jetting Károly neve magyar Robinsonként ismeretes. Született 1730. szept. 13. Pozsonyban, hol atyja lakatosmesterséget űzött; 15 éves volt, mikor szülei a gymnasiumba küldték, hogy az V. osztályt végezte, mikor atyja meghalt, anyja pedig Bécsbe költözött rokonaihoz, hol Jetting ügyvédi irodában dolgozott, mint írnok. Gazdáját megkárosítván és ellene elkövetett csintettei miatt kénytelen volt Bécset elhagyni; ekkor...Read More
„A prépostság átellenében van a királyi jogakadémia főépülete, melynek déli szárnya a Székesegyház-térre ér ki. Eredetileg ennek az épületnek a helyén állott a pozsonyi prépost Ave et Salve néven jelölt háza, mely fele részben az elemi iskolamesternek szolgált szállásul. Mellette a káptalani őrkanonok háza állott s azontúl a Sz. Miklósról nevezett egyházjavadalmas ház. Ezen házakat...Read More
A római katolikus templom 1931-ben épült. -1931. május 9-én Fuhrmann István kitüntetések ügyében küldött levelet a püspökségre. Hivatkozott korábban küldött jelentésére, amelyben említette, hogy özv. Hevessy Józsefné 60 000 koronát ajánlott fel a tornaljai templom tornyának építéséhez. -1931. augusztus 31-én a plébános már levelezésbe kezdett a megépült tornaljai templom felszentelési ünnepségéről, amelyre természetesen a püspököt kérte....Read More
Dunahidas gótikus Jézus Szíve temploma a 15. században épült, a 16. század második felében, majd 1910-ben átépítették. Korabeli freskói és 14. századi kő keresztelő medencéje van.Read More
Isten itteni házának építéséhez csak 1923-ban fogtak hozzá Haller Kálmán lukanényei esperesplébános kezdeményezésére. A hívek addig a szomszédos Leszenye Kisasszony-templomát látogatták. Az 1923. április 29-i jegyzőkönyvben ismét olvashatjuk a telekadományozásról: „Körjegyző előadja, hogy a lakosság 15-20 lélek kivételével mind római kath. vallású, a miután a hitfelekezet azonos a politikai községgel, s miután a községben templom...Read More
A templomkertben található, a helybeliek által Jézus Szíve-kápolnaként emlegetett szakrális kisemléket a Nászali család építtette. Az újabb keletű, piros téglából épült „kápolnácska” egy betonalapon áll. Nemrégiben fehér vakolattal vonták be. Valójában egy képoszlopról van szó, melynek a félkörívben végződő üvegajtaja mögötti fülkében egy Jézus Szíve-szobor és két térdeplő angyal látható. Jézus fehér ruhában, bordó palástban...Read More
