Magyari Ferenc mérnök, polgármester emléktáblaavató – köszöntőjéből: „Minden értelmes ember azzal a szándékkal éli meg életét, hogy jelet, emléket hagyjon maga után. Az emberek többségének megadatik, hogy nyomot hagyjon: házat épít, fát ültet, gyereket nevel. A békés teremtés lehetősége az emberiség nagy adománya. Történelmi pillanatok részesei vagyunk ma, ezen a szép őszi napon. Otthonunkat, Hetényt...Read More
Hetényi János síremlékét 1912-ben állították a református temetőben. A régi sírkő a református templom udvarán található. A református gyülekezet és Ekel község 2015-ben felújíttatta a síremléket.Read More
Hetényi János református lelkész, hittudós, bölcsész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1786-ban Ekel községben született. A településen 1997 óta évente megrendezik a „Tudós Hetényi János Napokat”. 2003-ban az alapiskolát is a település híres szülöttéről nevezték el. Hetényi János szobra az alapiskola udvarán áll, 2005. november 4-én állították. Csütörtöki (Csütörtöky) András szobrászművész alkotása.Read More
A Hősök terén található szakrális kisemlék, a város egyik legrégibb egyházi szobra, hiszen 1806-ban készült. A szobrot 1938-an restauralták Binka Miklós segitségével. A szobrot vaskerítés veszi körül.Read More
Szécsénykovácsi felé vezető út bal oldalán, közvetlenül az út mentén látható, barokk stílusú kápolna. Szépen felújított. A homlokzatán elhelyezett emléktábla szerint 1924-ben állíttatta Terényi István, de ennél régebben, a 18. században épülhetett. Az egykori Terényi telken álló kápolna ma magánkézben van. Az egykori kovácsmester egy baleset után, melyben fél szemére megvakult, hálából újíttatta fel a...Read More
A világos szürke homokkő kereszt szárai ívesek, rajta lehajtott fejű szürke Krisztus korpusz látható. Felette INRI felirat, lábainál térdeplő, imádkozó angyal található. Talapzatán egy újabb korú műkő táblán nehezen olvasható felirat van.Read More
Petőpusztán található, klasszicista stílusban épült kúria. Jelenleg holland tulajdonosa van, turisztikai célokra használná. Állagmegőrzése folyik, a belső festett padlózatot renoválják. Látható a sokszögletes hátsó rész a háromszögletű tetőrésszel. Az ablakok félköríve az egykori eleganciáját mutatja. Külsejét most vakolatlan nyerstégla borítja.Read More
Szent Ágoston püspök nevét viselő római katolikus templom 1816-ban már egy régi, talán román stílusú templom helyén épült klasszicista stílusban. 1830-ban kibővítették. A templom négyzetes szentélyű egyhajós építmény, a csúcsos előrészre beépített toronnyal és a templomépülethez csatlakozó sekrestyével. A homlokzatai simák, ezeket félkörös lezárású ablakok, falsávkeretek és a főhomlokzatok jón oszlopfős falpillérek tagolják. A bejárat...Read More
Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban kiutasították az országból, Kanadában, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 1958-ig a clevelandi szlovák gimnázium tanára volt, ezután bencés társaival a kaliforniai Woodside-ben bencés...Read More
Híves (Sodró) Józsi keresztje kint a Büdös-tónál, a Grőner erdeje közti tisztáson áll, a régi vadászlak mellett. 2009-ben állíttatta Híves József és neje szül Urbán Anna. Egyenes szárvégű INRI feliratos fakereszt, melyet az állíttató fia készített, akárcsak a keresztet körülvevő szép fakerítést. A kereszt szárán, egy deszkalapon ez a dedikáció olvasható: „Az egész Föld legyen...Read More
Szerelmi vallomás és tragédia, egy fájdalomtól sújtott apa és férj panaszát hirdeti: Tízhavi legboldogabb házasságának legszebb álmaival hőn szeretett nőm, Hizsa Józsefné 1886. 8. 5. – 1910. 9. 10. és fia, József 1910. 9. 2. – 1910. 9. 7.” Az anya boldog volt, életet adott, belehalt, a fiú egy hét múlva követte az anyját.Read More
Hlavacsek Ágoston, orvos-doktor, szakolczai nyitramegyei származású. Czikkei a Magyarhoni Természetbúvárban (1857. Tünemények az állatországból. Első megjelenés Lőcse vidékén 1856-56., Rovatos átnézete az 1853, 1855 és 1856-iki növényfejlődésnek Lőcse vidékén. Időjárástani észleletek, Visszapillantás az 1856. meteorologiai év Iefolyására Lőcsén, A hüllők, madarak és rovarok első jelenése Lőcsén 1857-ben). Munkája: Coffea. Specimen inaug. medica. Budae, 1839.)Read More
Hlavacsek Mihály 1803. július 17-én született Szakolcán. Az evangélikus líceum elvégzése után jogot tanult a pozsonyi Királyi Akadémián, teológiát Halléban, matematikát és fizikát Göttingenben. Tanított Debrecenben, Lőcsén és Eperjesen, ahol 1854-74 között az evangélikus kollégium rektora volt. Már Pozsonyban, líceumi tanulmányai alatt elnöke lett a Szlovák Nyelvi és Irodalmi Társaságnak. Ezt a társaságot Lőcsén is...Read More
Hodrusbánya a Garam völgyéből, Zsarnócáról Selmecbánya felé vezető úton van. A völgyben eredetileg bányaaknák és bányásztelepek voltak Hodrus és Hámor néven, melyek Selmecbányához tartoztak. A 14. században önálló községekké váltak, de csak a 19. században egyesítették Hodrusbánya néven. A Szent Miklós-templom a 14. században épült Althadel bányaaknája fölött. A gótikus típusú templom szentélye sokszög záródású....Read More
A várhegy alatti utcában áll egy 16. századi épület, melyet a városi hóhér házaként emlegetnek, és amely a 17. században volt az ítéletvégrehajtás emberének lakása. A földszinti helységekben kínzókamrát és fogdát rendeztek be. A műemléki védettség alatt álló épületben ma kiállítás látható.Read More
*1892. február 2 – † 1940. december 31., élt 48 évet. Kereszteltek könyve, Illésháza 1878–1896 Inv. č. 784 (66 oldal) 50-ik oldal 5. s.sz. Született: Ignácz 1892. január 31-én. Keresztelve: február 1-én. Törvénytelen. Anyja neve: Marton Mária – hajadon, Marton Mihály és Csenkey Franciska leánya r.k. Illésháza – Sorják. Keresztszülők: Csenkey Franciska, Marton Mihály özvegye...Read More
1950. február 18. Illésháza, † 1996. július 27. Komárom / temetési helye: Illésháza / színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá vált, vállalkozásba kezdett, ám egy-egy szerepre ezután...Read More
