A falu északi szélén, a Jászfalu és Koltára vezető út mentén található fakereszt eredetijét 1752-ben állították. A keresztet többször felújították, a 20. század első felében, a keresztre vésett dátum alapján 2008-ban.Read More
Faller Károly kohómérnök, főiskolai tanár, a selmecbányai Bányászati és Kohászati Irodalompártoló Egyesület elnöke (1889–1892), az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja. 1857. május 17-én született az ősi bányavárosban, Selmecen, ahol már édesapja is bányászati akadémiai tanár volt. Más források szerint a születés dátuma 1857. május 21. (Csath B., 1992. 130. l.) Selmecbányán és...Read More
Az egykori település határát jelző kereszt ma a faluban található a terjeszkedés miatt. A szürke kőkereszten lehajtott fejű, barna hajú, sötétszürke ágyékkötős Krisztus korpusz látható. A talapzaton fehér márvány Madonna fej található, valamint vésett felirat. A kereszthez öt lépcsőn lehet feljutni.Read More
A csalomjai főutcán láthatjuk a 2009-ben megnyílt falumúzeumot. Pölhös Ferenc kisgazda két és fél hektáros portáján valamikor zsúpfedeles vályogház állott. Ennek helyén épült a gazda két gyermekének: Pölhös Józsefnek és Pölhös Ilonának a kőháza, amelyben ma a múzeum kapott helyet. A cseréptetős ház egy-egy szoba-konyhás lakrészből áll. A nyugati nagy ablaka az utcára, hatoszlopos déli...Read More
A templom felé vezető út bal oldalán, egy régi, fehér parasztházból kialakított múzeum, mely régi képeket, használati tárgyakat és parasztszobát mutat be. A portán áll még egy csűr, benne régen használatos mezőgazdasági eszközök láthatók, a portára pedig egy székelykapun át lehet bemenni. A múzeum falán egykori megye- és településjelző tábla függ.Read More
A Fő tértől pár lépésre található, a buszforduló mellett. Valamikor tanítólakás volt, a községben működő egyházi fenntartású iskolához tartozott. Jelenleg a lelkiatya engedélyével működik. Három helységben a falu népi kultúrája, népviseletek, régi használati tárgyak, mezőgazdasági eszközök láthatók.Read More
Az egykori jegyzőlakásból kialakított falumúzeumot 2003. október 6-án avatták fel. A helytörténeti gyűjtemény részeként a néprajzi, viseleti emlékek mellett iskolamúzeum is helyet kapott az épületben. Az épület homlokzatán 2004-ben helyezték el az aradi vértanúk emléktábláját, de itt kapott helyet az egykori községháza falát díszítő régi tábla is, Esztergom vármegye címerével. A kiállításon látható egy régi...Read More
Losonc felé vezető út jobboldalán, a faluközpontjában található. Az épület egykor magántulajdonban volt, 1994 óta ad helyet a néprajzi gyűjteménynek. Nemcsak Bussáról, hanem a környékbeli falvak, települések mindennapi tárgyait, népviseletét és berendezését őrzik. Az épület ad helyet a Zsélyi Aladár emlékszobának is. A kiállítás 1994-ben, a budapesti Közlekedési Múzeumból került Bussára. A Bussán megkeresztelt fiatal...Read More
A templom mellett látható faragott kereszt, mely a világháborúkban elhunyt galábocsi lakosoknak állít emléket. Fakereszt, díszesen megmunkált, világos színű fából, alacsony kőfallal körülvéve.Read More
Farbaky Gyula (Munkács, 1870. ápr. 18. – Selmecbánya, 1911. okt.) kohó- és bányamérnök, akadémiai tanár 1888-tól 1891-ig a selmeci akadémia hallgatója volt. A fémkohászati szakon végzett, később bányászatból is diplomázott. 1892-ben lett asszisztens Selmecbányán, 1894-95-ben az aacheni műegyetem tanársegédje a fémkohászati tanszéken. 1895-ben Vesztfáliában és Belgiumban, majd Svédországban tanulmányozta a fémkohászatot. 1895-től a selmeci kohóhivatal...Read More
Farbaky István bányamérnök, tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő sírja. Farbaky István, a jeles feltaláló és szakíró,a kiváló iskolaszervező és főiskolai tanár 1836. augusztus 15-én született Nyíregyházán. Az elemi iskolát és az algimnáziumot szülővárosában végezte. 1850-ben Eperjesre került, ahol érettségit szerzett. 1854–58 között a selmeci akadémián bányászatot és kohászatot tanult....Read More
Az egykori ekecsi tiszteletes Komáromban született 1826-ban. Iparoscsaládból származott. Tanulmányait Komáromban, illetve Debrecenben végezte. Békésen az elemi népiskolában tanított. 1848/49-ben honvédhadnagy volt. Jelen volt Erdélyben, jelen volt Vasvári Pál elesténél 1849. július 13-án, a gyulai havasokban. A szabadságharc után először Komáromban a református gimnáziumban tanított, majd Hetényben segédlelkész lett. Nevéhez fűződik Csokonainak 1798. március 12-én Lillához írt eredeti levelének...Read More
A Hegyen épített város című evangélikus egyházi hetilap 1928. 06. 29-én így emlékezett meg Farkas Győzőről: „Farkas Győző debreceni evangélikus lelkész meghalt. Mélyen lesújtotta és megdöbbentette budai egyházközségünk tagjait az a váratlan gyászos hír, mely jelenti, hogy Farkas Győző, a debreceni ev. egyházközség vezető lelkésze e hó 9-én hirtelen elhunyt. Gyomormérgezés ölte meg. A budai...Read More
Farkas Jenő (1922-1979) római katolikus pap, költő, műfordító. A hatvanas években Nagymegyeren teljesített lelkiszolgálatot. Ennek emlékére készítette a Csemadok Nagymegyeri Szervezete és a Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia az emléktáblát, pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából, 2006-ban. Az emléktáblát Klig Sándor, szegedi szobrász készítette a magyarországi Polgári Magyarország Alapítvány támogatásával. Az emléktáblát a Zárda iskola külső falán helyezték...Read More
Farkas Pál 1797. szeptember 22-től 1828 május végéig volt a helyi evangélikus egyház lelkésze. Felsőszelibe 36 évesen, 1797 szeptemberében került. Felszentelésére pedig októberben került sor Modorban. Két év múlva, 1799. június 23-án itt nősült meg, amikor feleségül vette a 23 éves Benkovics Teréziát. Házasságukból több gyermek született. Farkas Pál 1828. június 24-én hunyt el. Sírja...Read More
A Párkány – Érsekújvár autóút mentén áll a homokkőből készült, fehérre meszelt Nepomuki Szt. János-szobor. A helyi hagyomány azt tartja, hogy egy farkasok által megtámadott, majd szerencsésen megmenekült ifjú hálából emeltette. A történet Szulik József megfogalmazásában vers formájában is ismertté vált a 19. század közepe óta.Read More
2004-ben az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester), az egyházközség (ThDr. Karaffa János) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére Farkass Mihály (1816-1904) egykori bakai esperesplébános halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a templom falán. A község volt plébánosának életútját Darnai Zsolt tanár ismertette. A 2004-es megemlékezésre államalapító Szent István királyunk augusztusi ünnepéhez kapcsolódóan...Read More
Az emlékművet Varga Pál bíró idejében állíttatta Farnad község valószínűleg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek és áldozatainak tiszteletére. Az évek során, a történelmi események folytán új táblákkal bővült az emlékmű, ma már emléket állít az I. és a II. világháborúban elesett farnadiaknak is.Read More
