A Párkány – Érsekújvár autóút mentén áll a homokkőből készült, fehérre meszelt Nepomuki Szt. János-szobor. A helyi hagyomány azt tartja, hogy egy farkasok által megtámadott, majd szerencsésen megmenekült ifjú hálából emeltette. A történet Szulik József megfogalmazásában vers formájában is ismertté vált a 19. század közepe óta.
2004-ben az önkormányzat (Csízik Erzsébet polgármester), az egyházközség (ThDr. Karaffa János) és a Csemadok Bakai Alapszervezete (Darnai Zsolt elnök) kezdeményezésére Farkass Mihály (1816-1904) egykori bakai esperesplébános halálának 100. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a templom falán. A község volt plébánosának életútját Darnai Zsolt tanár ismertette. A 2004-es megemlékezésre államalapító Szent István királyunk augusztusi ünnepéhez kapcsolódóan...
Az emlékművet Varga Pál bíró idejében állíttatta Farnad község valószínűleg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek és áldozatainak tiszteletére. Az évek során, a történelmi események folytán új táblákkal bővült az emlékmű, ma már emléket állít az I. és a II. világháborúban elesett farnadiaknak is.
A fatimai Szűz Mária szoborfülke a magyarbéli katolikus templom kertjében található. Száz évvel ezelőtt, 1917. május 13-án egy Cova da Iria („Béke völgye”) nevű helyen, a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto egy asszonyt pillantottak meg, aki ragyogóbb volt, mint a nap....
Fatimai Szűzmária kápolnácskáját a 222. számú ház előtt az egykori lakójának, özv. Szabóné Tóth Anna lányának kezdeményezésére emelték. 2011-ben a Remény című katolikus hetilap egyik júliusi számában arról tudósított Juhász Mária, hogy Mons. Dobos Péter esperesplébános megáldotta a Fatimai Szűz tiszteletére állított kis kápolnát Lukanényén, amelyet a Višňovsky házaspár készíttetett a család virágoskertjében. A 222....
Curriculum Vitae 1933. január 2-án születtem Kassán, de tornai születésűnek tartom magam, hiszen pár napos koromtól életem nagy részét itt éltem le. Szüleim pedagógusok voltak. Édesapám az akkori Állami Elemi Iskola igazgatója volt, édesanyám az iskola tanítónője. Gyermekkorom felhőtlennek mondható. Sok szeretetet kaptam, de nem voltam elkényeztetve, nyáron éppen úgy mezítláb szaladgáltam, mint a többi...
A város háza mellett, keletnek felfutó utczán jutunk egy födött lépcsőzethez, melyen át a plébánia templomhoz, illetve a régi neve szerint: a ,,Marienburg“-ba vezet az út. Az építmény 1568-ban épült a város védművének részeként. A lépcsőzet legfelsőbb fokán van egy ízléssel készült feszület, – mely az 1886. tűzvészt megörökíti. (Ez alkalommal a templom a belváros...
Fedor Miklós (1874. szeptember 1. Nagyszombat – 1948. június 17. Lőcse) Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) Lőcsei osztály jegyzője (1903-1904-), titkára (1910-) . Az OKSZP (Országos Keresztényszocialista Párt) jelöltjeként 1925-ben és 1929-ben képviselői széket szerzett a prágai nemzetgyűlésben. Fedor Miklós alapította Lőcsén a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület (FMKE – 1883-ban alakult kultúregyesület volt a Magyar Királyság...
A Katolikus Kápolnát, az 1947-ben megszüntetett magyar katolikus iskolát is magába ölelő Katolikus Házat Pogonyi Tibor pasztorációs szolgálata alatt szentelte föl Dr. Drahos János esztergomi érseki általános helytartó 1943-ban. Az azon időkben tevékenykedő Katolikus Lányok Szövetségének (Kalász) ma is élő tagjainak tanúsága szerint a Katolikus Ház a Magyarok Nagyasszonya/Patrona Hungarica/ tiszteletére lett felszentelve. Az esztergomi Prímási Levéltár...
Korábban a falu északkeleti részén állt, a falun kívül, a pozsonyi út mellett (GPS: 48.103903, 17.345230). 2015. december 11-én helyezték át a Vám térre, ekkor került sor az újraszentelésére. Az újraszentelésésen részt vett a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László is (aki személyes támogatója volt a szoborfelújításnak), akit Őry Péter, a település polgármestere üdvözölt. Az ünnepségen...
A templomkertben áll a Fehér keresztnek is nevezett feszület, mely a 20. század húszas éveinek elején készült. A kétlépcsős márványkereszt felső részét egy három elemből álló talapzaton helyezték el. Az INRI feliratos, keskenyített szárvégű alkotáson egy vaskorpusz függ. Krisztus kissé jobbra fordított fején barna töviskorona, testén kék ágyéktakaró látható. A feszületet Cseri István és neje...
A kisebb neogótikus, téglalap alapú poligonális záródású építményt Fekete bárónő emeltette 1903-ban. A homlokzatot törtpárkányos ablakok tagolják, körben rusztikus burkolatsáv fut. Az épület falait pillérek támasztják. A főhomlokzat háromszögletű timpanonban végződik a Fekete család nemesi címerével.
A vágsellyei családi kápolnában, melyet Feketeházy Domonkos és apósa, Fekete József építettek nyugszik az 1927. október 31-én meghalt Feketeházy János mérnök, hídtervező, a vasszerkezetek igazi mestere. Halála idején már három testvére és szülei is a kápolnában nyugodtak. Id. Feketeházy János felesége, Júlia 1952-ben hunyt el Vágsellyén. Őt is a családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya miatt,...
A magyar erdészeti irodalom kezdete tulajdonképpen 1862-ig nyúlik vissza, amikor Wagner Károly szerkesztésében megjelent az Erdészeti Lapok első száma. 1867-ben aztán a selmeci katedrán is „felcsendült a várva várt magyar nyelv édes hangja”. A tanerőkről ugyancsak Wagner Károly gondoskodott. Beosztottjaitól a szakmai felkészültségen és az előadói képességeken kívül megkívánta a magyar nyelv tökéletes ismeretét, valamint...
Vágsellyei magyar ház 2004 óta szolgál kulturális célokat. Az 1928-ban emelt házat a Csemadok alapszervezete a Rákóczi Szövetség anyagi támogatásával vásárolta meg, újította fel és bővítette. Az épület tágas terme összejövetelekre valamint kiállításokra szolgál, de rendelkezik konyhával, irodával és társalgóval is.
A temetőkert közepe táján találjuk a feketemárvány-obeliszket, amelyen a következő felirat olvasható: Itt nyugszik / Felicides / Lajos / nyug. kir. telekkönyvvezető / negyvennyolczas honvéd / 1826–1909. / Áldás hamvaira! / Feigler
