„Amikor a XIX. Század közepén a Pusztatemplom romossá vált, s a mellette lévő temető is betelt, a falu halottait a mai templomtól északnyugatra fekvő Alsótemetőben helyezték örök nyugalomra. A dombon lévő régi sírkertbe már csak a nemesek temetkeztek tovább, … Időközben, mivel nagyobbodott a település, és mivel sok áldozata volt az olyan betegségeknek mint a...Read More
Az Endrődy János Alapiskola épületét 1912-ben kezdték el építeni, de 1916-ra fejezték be, akkor nyílt meg az iskola és akkor foglaltak helyet elsőként diákok az iskolapadokban. Az épület homlokzatán a magyar címer és a királyi korona látható, a Felvidéken egyedüliként. Az Endrődy János Alapiskola és Óvoda 2002-ben vette fel az 1856-ban elhunyt kántortanító, Endrődy János...Read More
A temető előtt, a bejárattól balra látható kereszt. Világos szürke kőből, fémkerítéssel övezve, rajta felfelé néző, fehér Krisztus korpusz látható, felette fehér festett INRI felirattal. A talapzaton fehér tábla.Read More
Epölyi (Eipl) Ferenc (1854–1925), sokat publikáló nagykálnai plébános volt, aki 1920 után Csehszlovákiában maradt. „Tatai” álnéven rendszeresen jelentek meg írásai az „Őrangyal” című képes gyermeklapban, mely havonta két alkalommal jelent meg: minden hónap 1., valamint 15. napján, legalább 2-2 képpel illusztrálva. Terjedelme általában számonként 8-8, néha – a nagyobb egyházi ünnepek alkalmából – 16-16 oldal...Read More
A sírkert első sírjában Erdélyi Pál földbirtokos, Erdélyi Pál református lelkész, felesége Erdélyi Pálné szül. Szigethy Terézia, Erdélyi Zsuzsanna és férje Rácz Lajos nyugszanak. Erdélyi Pál (1904 – 1991) lelkész 1933-tól szolgált Felsőgelléren. A második sírban Erdélyi István földbirtokos, Erdélyi Palika nyugszanak. A harmadik sírban N.t. Erdélyi Pál, a Komáromi ref. ker. Egyházmegye esperese, ógyalla-bagotai református...Read More
Erdélyi János költő, drámaíró, népköltészeti gyűjtő, Nagykapos szülötte, emlékének és hagyatékának megőrzése céljából 1965-ben az Erdélyi-unokák, Dobozyné Erdélyi Zsuzsanna és Törökné Erdélyi Ilona, áldozatos munkájából megszületett az Erdélyi János Múzeum, mely a nagykaposi kultúrházban kapott helyet. 2003-ban létrejött a nagykaposi Magyar Közösségi Ház és ezzel egyidejűleg új otthonra talált az Erdélyi János Múzeum is. 2016-ig...Read More
Az 1814-ben született költő, filozófus és néprajzkutató tiszteletére a városban már 1894-ben emléktáblát avattak. 1964-ben megszületett az ötlet, hogy a költő halálának 100. évfordulójára szobrot állítanak a város híres szülöttjének, amely 1968-ban valósult meg. Ez idő óta minden alkalommal a szobor előtt emlékeznek meg Erdélyi Jánosról és tevékenységéről születése napján, április 1-én. A szobornak az...Read More
A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...Read More
Erdősi Imre, eredeti nevén Poleszni Imre (Nyitra, 1814. november 4. – Nyitra, 1890. január 9.) piarista szerzetes, pedagógus, az 1848-49-es szabadságharcban tábori lelkész. Erdősi Imre polgári családba született. Apja Poleszni Ambrus nyitrai csizmadia volt, és testvére, István is folytatta ezt a mesterséget. A családot a városban „Österreicher” néven ismerték, mert ősük Ausztriából költözött a városba....Read More
A Kassai Püspökséget I. Ferenc király alapította, pápai jóváhagyással 1804-ben. Területét az egykori Abaúj, Zemplén és Sáros vármegyét, az Egri Püspökség területéből hasították ki. Székesegyháza a kassai dóm lett. 1995-ben II. János Pál pápa, kassai látogatása alkalmával a püspökséget érseki rangra emelte. A kassai püspöki rezidenciát a fő tér Nyugati térfalában, a dóm tőszomszédságában alakították...Read More
Érsekújvár második alapítása a reformáció térhódításának idejére esik, amikor a gazdaságilag és politikailag elnyomottak tömegesen csatlakoztak az új hit híveinek táborába. A református irány Huszár Anaxius Gál prédikátor és nyomdász fellépését követően terjedt, aki nemcsak szervezett gyülekezeteket hoz létre, hanem Komjáton 1568 körül nyomdát is alapít. A XVI. század második felére tehető az első érsekújvári...Read More
Az emléktábla a prépostlak falán látható. A betűk aranyozása teljes egészében eltűnt, ezért nagyon nehezen olvasható a szöveg. Örömünkre szolgálhat viszont, hogy egyáltalán a helyén van a tábla. Rónay János Jácint (Leitzinger 1848-ig) (Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.) pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, bencés tanár, természettudós, író,...Read More
„Boldog emlékű Erzsébet királyné emlékére a szeretet, az ország minden részén egymásután állítja a szobrokat. Eperjesen október 27-én leplezték le szép ünnepélylyel a Stróbl Alajos által készített bronz mellszobrot, mely gránit alapon áll. Az Eperjes szépítését előmozdító egyesület állította a tüzér-kaszárnya előtt levő parkban. Ghillány József egyesületi elnök beszédet mondott, mely után Podhorányi Bálint polgármester...Read More
A szállót Popper Ármin báró (podhragyi) (1860. szeptember 8., Nemeskutas – 1924. június 19., Budapest), nagybirtokos és nagyiparos építtette E. Bleier tervei alapján 1901-ben, szecessziós stílusban, a valamikori „Fekete csillagnál“ vendéglő helyén, és Sisi után Erzsébet Szállónak nevezte el. Később a báró a szállót állítólag kártyán elvesztette. 1919-ben a szállodát a Tátra Bank vásárolta meg,...Read More
2005-ben volt felavatva Gróf Esterházy János első szlovákiai emlékműve, valamint az Esterházy emlékpark. Az emlékmű Gáspár Péter szobrász alkotása. Az emlékpark mögött működik a helyi könyvtár, amely szintén gr. Esterházy János nevét viseli. Ezt hirdeti a könyvtár faragott névtáblája az emlékparban. 2012. június 9-én, került sor, Búcson az Esterházy János Könyvtár szellemi alapkőletételére, az Esterházy...Read More
A felvidéki magyar közösség egykori politikai vezetőjére emlékező, a dunaszerdahelyi városi művelődési központ melletti épület falán elhelyezett, Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta domborművet a Pázmaneum Polgári Társulás és az Esterházy János Társulás készíttette. A Fő utcai épülten elhelyezett emlékművet 2011. október 6-án avatták fel.Read More
Esterházy János felvidéki magyar mártírsorsú politikus és publicista nagy tiszteletben áll e községben. Valószínűleg egykor itt is járt, de a falun biztos, hogy átutazott körútjai során… 2012-ben készült a templom előtt a Csemadok és az önkormányzat kezdeményezésére, támogatására az a téglalap alakú szürke kőoszlop, melyen elhelyezték az Oláh Szilveszter alkotta bronz reliefet, amely Esterházy portréját...Read More
A bronz domborművet és az emléktáblát a Stardust szálloda bejáratánál leplezték le 2016. november 25-én, amelyen Esterházy János hitvallása olvasható – „Nyíltan és bátran vallom a tételt, hogy nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket eltávolít”. Az emlékhely a Nobilitas Carpathiae civil szervezet és az Esterházy...Read More
Huszonöt év telt el azóta, hogy első alkalommal szerették volna elhelyezni a szenci lourdesi Szűz Mária szobor mellett Esterházy János emlékét őrző táblát. Akkor a politikai körülmények ezt nem engedték meg, 2019. június 12-én végre sikerült felszentelni az emléktáblát. A szenci Szűz Mária-szobornál többször imádkozott Esterházy János, akkor is a rabszállító kocsiban itt imádkozott, mikor...Read More
Északnyugat-délkeleti tájolású szimmetriatengelyű, zárt udvaros, összetett alaprajzú épület. Fő szárnya az északnyugati részen található, egyemeletes reprezentatív épület, amelyhez két végén csatlakoznak a gazdasági épületek, hozzávetőlegesen patkó alakban zárva a belső udvart. Teljes kiterjedése kifejezetten nagy, udvarával együtt meghaladja az egy hektárt. A mai épület helyén egy 17. századi reneszánsz kastély állt, ám annak az alaprajzi...Read More
A kényelmes lakásul szolgáló főnemesi rezidenciát a XVI. századi végvár falaira építették, míg a XIII. századi korai kővár alapjait a kastély udvarán hozták napvilágra a kutató régészek. Bár a történészek még vitatkoznak a semptei várispánság keletkezési idején, de valószínűleg ezt is István király alapította meg, mint a felvidéki területeket a Ny-i támadások ellen védelmező várispánságok...Read More
Esterházy Miklós már 1617-ben, amikor Zselízt Pál fivérének adományozta, fontolgatta, hogy kastélyt épít itt. A török invázió és a rossz anyagi helyzet miatt az építkezést elhalasztották 1720-ig. Rezidenciaként először 1789-ben említik, „domusresidentionalisként”, azaz kúriaként. Az egyszintes, terjedelmes barokk építményt, a 18. század végén klasszicista stílusban átépítették és bővítették. Az eredeti barokk terv alapján egy négyszárnyas...Read More
Az Esterházyak családi kriptája a római katolikus temető déli szélén áll. A kovácsoltvas kerítéssel övezett, sokszög alapú, neogótikus és eklektikus stílusú épületet cseréppel fedték. Építtetője gróf Esterházy János Károly (1775-1834) volt, aki egyébként Galántán nyugszik, de végrendelete szerint szívét a családi kriptában helyezték nyugalomra. Belső terében összesen 11 darab sírbolt elhelyezésére alkalmas üreget alakítottak ki....Read More
Az egykor fallal körülvett Óvárostól délre, a Duna-parti Koronázási domb tér és a felső rakpart sarkán álló, 1870-ben épült, négy szintes Esterházy-palota. Az \”U\” alaprajzú épület koncepciója a bécsi udvari építész, Joseph Emanuel Fischer von Erlach hatását tükrözi, de az épület konkrét tervezője A. Huter volt. A térre néző, kilenc tengelyes homlokzat közepén nyílik a...Read More
