Dr. Greisiger Mihály (1851. december 25., Tátraalja, Szepes m. – 1912. szeptember 10., Szepesbéla)) emberszerető hírében álló orvos szakember, polihisztor – aki életét hivatása mellett többféle tudományágnak is elszentelte. Szepesség őstör¬ténetének lelkes kutatója, aki beírta magát a szepesbélai emberek szívébe. Tizenegy gyermekes földműves család második sarjaként 1851. december 25-én, Tátraalján született. Édesapja id. Greisiger Mihály...Read More
Szabó László galántai szobrászművész alkotása a Vágkirályfai Magyar Tannyelvű Alapiskola épülete előtt kapott helyet. Leleplezésére 2006. szeptember 9-én került sor. Janics Kálmán (* 1912. dec. 29. Vágkirályfa, † 2003. aug. 20. Vágkirályfa) történész, politikus, orvos. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1931), orvosi diplomáját a pozsonyi egyetemen szerezte meg (1937). 1937–1942 között előbb Trencsénben, majd Komáromban...Read More
Dr. Kathona László Rimaszécsen született 1864-ben. Rozsnyó tiszti főügyésze, a református egyházmegye főgondnoka, a város képviselőtestületének tagja. Kathona László háza adott harminc évig otthont a Sajó-Vidék társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és politikai hetilapnak (Rozsnyó, 1898. máj. 1.–1944. dec. 2.). Egy rövid szünet után (1918–1919) az impériumváltást követően is folyamatosan megjelent, és fontos szerepet töltött be Rozsnyó...Read More
Dr. Szász Ágoston a Szepesmegyei Orvos- és Gyógyszerész Egylet 1898-as évkönyvében így emlékezett Dr. Kern Aladárra: “Egyletünk egy legifjabb tagja mult ki személyében, életének 36 éves korában, oly korban, melyben a legszebb jövö, a legvérmesebb remény tevékenységre buzditja az elöretörekvő ifjut, az akaraterős férfit. Kern Aladár született 1861. október 23-án Liptó-Ujvárt, egy kedvelt, igen keresett...Read More
A sétatatér közel két kilométer hosszúságban, két oldalt hárs-, gesztenye-, platán- és erdei lombos fákkal szegélyezve, hellyel-közzel pihenőhelyekkel ellátva, a Sajó fölött bástyaszerűen emelkedő terraszon fut végig és óriási E alakban húzódva, igen kellemes és üdítő sétáló helyet nyújt. Megalkotójának a városi és vidéki közönség a déli törésében elhelyezett emlékoszloppal rótta le köszönetét és háláját....Read More
Lorx Sándor Miklós Dr. (ruszkini) (* 1839. november 15., Késmárk – † 1917. október 30., Lőcse). Megyei főorvos, Tátrafüred első fürdőorvosa, később Szepes vármegye főorvosa. Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) Iglói osztály pénztárosa (1882). Az MKE helyi képviselője Igló (1881-), Lőcse (1885-), a központi választmány tagja (1881-1913-). Dr. Lorx Sándor, felesége Soltész Irma és két leánya,...Read More
Dr. Mag Gyula 1932. szeptemberében született, 2016. március 14-én halt meg. Az 1968-as konszolidáció során, a bodrogközi Bélyi Alapiskola igazgatói tisztsége után került Dunaszerdahelyre. 1976. október 1-jétől huszonkét évig állt a Csallóközi Múzeum élén. A Csemadok országos elnökségének, a Központi Bizottságának évtizedeken át volt tagja. Dunaszerdahelyre kerültével a Csemadok járási elnökségének tagjaként tevékenykedett, a városi...Read More
Markó Sándor jogtudor, királyi közjegyző 1847-ben született Rozsnyón. Rövid ideig országgyűlési gyorsíró volt, de az ügyvédi diploma elnyerése után Rimaszombatban telepedett le. 1875-ben, a királyi közjegyzői intézmény megalakulásakor nyújtott be pályázatot közjegyzői állás elnyerésére. Ennek eredményeként nevezték ki királyi közjegyzőnek Rozsnyóra. Egyike volt a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara alapítóinak. Mint jogi szakíró cikkei jelentek meg,...Read More
Mohi Rezső szakmai pályafutásának javát, harminc esztendőt Tatabánya szolgálatában töltötte, ahol üzemvezető, majd műszaki igazgató, később 1945. máj. 27 – 1948. ápr. 30., a szénbányászat államosítása után, a tatabányai kerület bányaigazgató volt. Mindig is mondogatta: a Felvidék után Tatabánya a hazája. Nevéhez fűződik egy szabadalom, az iszaptömedékeléshez új gátolási eljárás kidolgozása, de további 46 közleménye...Read More
dr. Nécsey Mihály ügyvéd, majd Verebély közjegyzője és a városi testület, elöljáróság tagja. Nécsey Mihály tíz esztendővel volt fiatalabb bátyjánál (Nécsey Józsefnél), 1852-ben született Oszlányban. Gyermekkoráról, ifjúságáról nagyon keveset tudunk, a lényeg azonban az, hogy a jogi doktorátus megszerzésében bátyja úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatta. A diploma megszerzése után dr. Nécsey Mihály különböző helyeken dolgozott:...Read More
Dr. Neogrády Lajos (1860. augusztus 31. Sztracena – 1924. augusztus 8. Lőcse) Szepes megye alispánja. Az MKE központi választmány tagja, Lőcse (1908-1913.), tiszteletbeli elnöke (1918). Az MTSZ Idegenforgalmi bizottság tagja (1917-). Dr. Neogrády Lajos teste felesége, Sváby Vilma családtagjai közös sírjában nyugszik.Read More
Nosz Gyula (Igló, 1865. május 13. – Székesfehérvár, 1918. szeptember 3.) jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő. Középiskoláit Iglón, egyetemi tanulmányait Budapesten és külföldön végezte. Azután ügyvédi vizsgát tett, de nemsokára szülővárosa, Igló szolgálatába lépett, amely később polgármesterévé választotta. A belügyminisztériumban mint a kodifikáló bizottság kültagja működött. Országgyűlési képviselővé szabadelvű párti programmal az 1901. évi...Read More
Ortvay Tivadar (Orthmayr) 1843-ban született Csiklovabányán, Krassó-Szörény vármegyében. Apja Orthmayr Károly kincstári réz- és vashámorok és a bányák tiszttartója volt. A német származású családot Mária Terézia telepítette le a Temesi Bánságban. A Temesvári Piarista Gimnázium elvégzését követően teológiai tanulmányokat végzett a temesvári papnevelő intézetben. 1870-ig segédlelkészi és hitoktatói szolgálatot végzett a csanádi egyházmegye több településén....Read More
Dr. Párkány Antal (* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és 1957 között Galántán középiskolai tanár, 1957–1958-ban az Oktatásügyi...Read More
Puss Sándor felvidéki jezsuita szerzetes a Pázmány Emlékház létrehozására öt évig keresett egy alkalmas helyet, ahol többek közt Pázmány Péter emlékszobát is létre kívánt hozni. Korábban sem Nagyszombatban nem járt sikerrel, sem a komáromi, Szent Andrásról elnevezett jezsuita templomban, ahol szintén méltó helyet találhattak volna. Már majdnem feladta, hogy az álom egyszer valóra válik, amikor...Read More
Dr. Pécsi Gusztáv * 1874. szept. 2. Brassó – † 1947. márc. 16. Nagyölved / pap, filozófus, csillagász, fizikus Dr. Pécsi Gusztáv 1874. szeptember 2-án született Brassóban. Az ismeretlen, hogy alapiskoláit hol végezte, viszont a gimnáziumot Budapesten és Esztergomban végzett. 1893-ban a Collegium Germanicum Hungaricum tagja lett, amely egy német-magyar pápai, jezsuitai vezetés alatt álló...Read More
… Dr. Polnisch Arthur, ki a kórház létesítése óta (1900. év október) nagy tudásával, önfeláldozó munkásságával a szenvedő és a kórházban gyógyulást kereső betegek körül elévülhetetlen érdemeket szerzett, 1913. december 31-ével főorvosi állásáról lemondott. Az egyházközség dr. Polnisch Arthur főorvos lemondását nagy sajnálattal vette tudomásul s mélyen átérzett háláját fejezte ki odaadó, fáradtságot nem ismerő...Read More
Dr. Polony Béla A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének komaromi és érsekújvári egyesitett fiókja alakuló közgyűlést tartott Komáromban a Jókai Egyesület kultúrházában. A közgyűlésen megjelent Orsós Ferenc egyetemi tanár, a MONÉ országos elnökének vezetésével, valamint Komárom-vármegye és a város küldöttsége. Ügyvezető igazgatójává dr. Polony Bélát választották meg. Mezey János dr, elnöki székfoglalója után Polony Béla dr....Read More
Róth Samu (Ménhárd, 1851. december 18. – Lőcse, 1889. november 17.) tanár, a Magas-Tátra kutatója, turista, író. Atyja mészáros volt Ménhárdon, ahol elemi iskolai tanulmányait is végezte. Innen 1863-ban a késmárki líceumba került; itt érettségizett 1871-ben. 20 éves korában Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait. A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet 1874. július 26-án és már...Read More
Schmid Hugó sebészorvos 1852-ben Gödöllőn született, 1912-ben Pozsonyban halt meg. Tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Előbb Budapesten dolgozott, majd 1885-től Pozsonyban az „országos sebészeti kórosztály” főorvosa. Több orvosi tankönyv szerzője, szakfolyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. A síremléket (mely a temető keleti és az északi kerítésszárnyainak találkozásánál található) Kühmayer Róbert (1883-1972) alkotta 1913-ban.Read More
A rozsnyói temetőben számos 1848/49-es nemzetőr sírja található meg. Nemzetőrként vett részt a szabadságharcban Dr. Stech Lajos orvos is, aki életének 82-ik évében hunyt el Rozsnyón.Read More
Stuller Gyula (Vizsoly, 1847. május 22. – Besztercebánya, 1908. december 17.) orvosdoktor, magyar királyi bányafőorvos. Atyja a gróf Keglevichék gazdatisztje volt. Középiskoláit Miskolcon és Rozsnyón, orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol 1875-ben nyert orvosdoktori oklevelet és azon évben Borsod-Mezőkeresztesen telepedett le. 1876-ban tiszteletbeli járásorvosnak nevezték ki, 1878-ban ugyanott körorvosnak választották, 1883-ban a pénzügyminiszter bányakerületi...Read More
Tamás Aladár (1905-1955) Uzapanyiton született 1905-ben. Szűk Gyula református lelkész keresztelte meg. Alapfokú iskoláit Uzapanyiton végezte, a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumban érettségizett 1923-ban. 1937-ben házasságot kötött Szűcs Ilona tanítónővel (a Balogvölgy tanító nénije). Az állatorvosi egyetemet Brünnben végezte. Katonaság után a következő helyeken dolgozott: 1929-1938 állatorvos a rimaszombati járásban 1939-1940 állatorvos Técsőn (Kárpátalja) 1940-1942 járási...Read More
“… Ős, patriciusi családból született 1833 szept. 1-én Késmárkon s a hosszú nyolcvan esztendőből csak rövidke néhánv diákévet töltött annak falain kivül. Itt ringott bölcsője, itt rakott család fészket, itt folyt le tevékenysége, itt élvezte munkásságának gyümölcsét és itt fejezte be áldásos életét 1913 április 27-én. Élete tehát összeforrt Késmárk életével. Középiskolai tanulmányait szülővárosa ősrégi...Read More
Az, hogy Mikszáth Kálmán egy-egy novellájában szatirikusan írt Selmecbányáról, ironikus hangnemben szólt az itteniek egészségi állapotáról, nem véletlen. A már-már maró gúnynak tűnő megállapítások mögött, sajnos, sok volt az igazság. Az arany kisasszony című Mikszáth-írásban többek közt az alábbiakat olvashatjuk: „Szomorú város ez! A levegője méreg a bányák kipárolgásától, vizétől »golyva nő a halványarcú leányok...Read More
Ürge Antal a felvidéki Galántán született, 1904-ben. 1930-ban szentelték pappá. A kápláni és szanatóriumi lelkészi évek után 1934–36 között püspöki titkár, majd hitoktató tanár lett Zsámbékon, később a budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa volt. 1943-tól Székesfehérvárott teológiai tanár, 1952-től ugyanott a szemináriumi templom igazgatója 1956 decemberi kényszerű meneküléséig. Ürge Antal atya az ’56-os manchesteri magyarok...Read More
Dr. Vargha Dezső görzsönyi és teveli (Kőhidgyarmaton 1892. márc. 23 – 1915.) Egyházi személy, gimnáziumi tanár, író, szentszéki jegyző, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Középiskolai tanulmányait Győrött, Nagyszombatban és Esztergomban, a teológiát a bécsi Pázmáneumban végezte, ahol teológiai doktorátusi címet szerzett. 1885. szeptember 30-án szentelték pappá, s mint a hittudományok doktora, káplánként szolgált Patakon...Read More
