V. Lászlót a történetírás Utószülött (Postumus) Lászlónak is ismeri, mivel apja, az első Habsburg-házból való magyar király, Albert halála után néhány hónappal, 1440-ben született. Anyja, Luxemburgi Erzsébet királyné terhesen menekült Komárom városába, a magyar koronát is magával vitte, amelyet komornájával, Kottanner Ilonával lopatott el a fia számára. Lászlót már csecsemőként királlyá koronázták, noha királyként a...Read More
Az emlékmű-életfa felállításának gondolata a helyi önkormányzati képviselők fejében fogalmazódott meg a rendszerváltás után. Megvalósítására azonban ez ideig pénzhiány miatt nem kerülhetett sor. A 2012. február 29-i önkormányzati ülésen képviselői javaslatra született az a döntés, hogy településünk, Farkasd, az első írásos említése 900. évfordulójának emlékére állítson egy, e jeles jubileumhoz méltó emlékművet. Az emlékmű leleplezésének...Read More
Vágfarkasd nagyközség Galántától délkeletre a Vág folyó jobb partján, sík vidéken terül el. Régi település, már a 12. század elején is említik Farkas (Forcos) néven. Nevét a község talán onnan kapta, hogy a Vág völgye régebben mocsaras ingoványos volt, erdő, nádas és füzes borította s nyilván a farkasok kedvenc tanyája volt. A község fennállásának első...Read More
A templomot Károlyi József és neje Waldstein Wartenberg Erzsébet építtették 1808-ban a mezőváros főterén, az egykori Templomtéren. Családi címereik a bejárat felett helyezkednek el. A templom egyhajós, poroszsüveg boltozatú, berendezése 19. századi. Főoltárképe a Szent Családot ábrázolja.Read More
Vághy Lázár * 1765 – † 1843. április 13., Vága / plébános, táblabíró, kanonok Vághy Lázár élete A teológiát az utolsó gyakorlati évvel együtt Pozsonyban fejezte be 1791-ben. Nemes-Orosziban (mai Nemesoroszi), majd 1792-től Nagy-Sallóban (mai Nagysalló) káplánként szolgált. 1794. augusztus 6-án Felső-Sipékre (mai Sipék) nevezték ki plébánosnak. 1800. június 18-án Ímelybe, 1806. augusztus 3-ától Vágszerdahelyre...Read More
Vágkirályfán 1998-ban a világháborús emlékmű és a felújított templom felszentelését ugyanazon a napon tartották: …A szentmise befejeztével a templomkertben folytatódott az ünnep: ott került sor az első és második világháborúban elesett vágkirályfaiak emlékművének megáldására. Az emlékműnél a Kodály Zoltán Daloskör Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz és Bárdos Lajos: Boldogasszony anyánk című műveit adta elő,...Read More
A város Antiochiai Szent Margit római katolikus temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban, egy korábbi, legkésőbb 16. századi templom helyén. Építésze Schwarz György volt.Read More
Valesius Antal János (1666-1758), a komáromi református egyházmegye esperese, a cseh protestánsok első püspöke Magyarországon. 1712 óta református lelkészként tevékenykedett több helyen (Rétén, Ekelen, Csallóközaranyoson, Nemesócsán). Debrecenben fiatalokat oktatott, és tanulmányaik után pappá szentelte őket. A püspöki cím használata miatt 1740. szeptember 20-án a komáromi erődben bebörtönözték. 1741-ben Mária Terézia rendelete alapján szabadult. 1745. március...Read More
Valko István 21 éves korában adta életét magyar hazájáért. Vélhetően jelképes sírja a város köztemetőjében található. 1916. július 16-án a Rozsnyói Híradóban volt olvasható az alábbi hír: Egy gyermekarcú ember halálának hírét hozta a posta, a aki előtt még egy hosszú élet állott, akinek hazajövetelét egy özvegy édes anya várta minden este. Most már nincs...Read More
A dunántúli evangéliumi református egyházkerület tisztelői és a perbetei evangéliumi református egyház állíttatta Vályi Lajos egyházkerületi főjegyző és református esperes emlékének.Read More
A jeles Kelet-kutató bronz mellszobrát a helyi Vámbéry Polgári Társulás állította fel a városközpontban található Vámbéry téren. Vámbéry (Vamberger) Ármin 1832. március 19-én született Szentgyörgyön, ahonnan kisgyermekként költöztek át Dunaszerdahelyre. Ő maga gyermeki emlékei miatt aztán Dunaszerdahelyt vallotta szülővárosának: „Kedves szülővárosom (…) rokonszenvét többre becsülöm, mint minden kitüntetést, mely eddig ért” – írja a városvezetésnek...Read More
A vár körül kialakult korai Váralja település régi házaiból a történelem viharai, természeti katasztrófák, de leginkább az 1960-as évek barbár csehszlovák „városfejlesztése” (az új Duna-híd és az ehhez vezető gyorsforgalmi út kialakítása miatti tömeges épületbontások) miatt mára csak mutatóban maradt meg néhány. Ezek egyike a 14. század közepén, eredetileg gótikus stílusban épült, egyhajós, keletelt tengelyű,...Read More
Varga Antal lelkész. 1857-ben született Nemesradnóton. 1888-tól lelkész Bátkában, ahol 50 éven keresztül hirdette Isten igéjét. Szülőfalujával mindig kapcsolatban állt, ő temette el egykori keresztelő lelkészét Nt. Pető Dánielt. A költő Pósa Lajossal rokoni és baráti viszonyt ápolt, több versében is megemlékezik róla. 1945 januárjában hunyt el, a II. világháború frontátvonulásának idején. A helybéliek az...Read More
Varga Ervin (1955, Nagykövesd – 2013, Éberhard) a magyar és a szlovák néptánc kimagasló alakja, koreográfus és egyetemi táncpedagógus. Emléktábláját 2015. június 13-án avatták Nagykövesden. 1969-ben Fülekpüspökin a Palóc Néptáncegyüttes tagja volt, akkor találkozott először Quittner Jánossal, aki egy koreográfiát készített az együttesnek. 1970-ben Kassán a gépipari szakközépiskolában az Új Nemzedékben táncol. 1972 nyarán részt...Read More
Varga József (Mihályi, 1853. március 31. – Nagysalló, 1916. november 28.) a gimnáziumot elvégezvén, a teológiát Esztergomban hallgatta. 1877. július 1-én fölszenteltetett. Segédlelkész volt Budapest -Tabánban, majd ugyanaz a várban. Ezután mint esperes-plébános működött Nagysallón (Bars megye). Cikkei az István bácsi Naptárában (1877. Szent Cziczelle vértanú élete, 1878. Hit és boldogság). Munkái: – A kulturharcz...Read More
Földmérő, a magyarországi folyók vízszabályozásának főmérnöke. Születésének 200. évfordulója alkalmából az önkormányzat helyezte el az emléktáblát, 1998-ban.Read More
Vargha Károly lelkészsége alatt, az első templom (1798-1800) lebontása után 1930-ban épült az új jókai református templom. 48 éven át hirdette Isten igéjét.Read More
Vári Lajos rk. egyházmegyei kormánytanácsos, esperes – plébános. 1883. Érsekújvár. Középiskoláit Érsekújváron, Léván és Pozsonyban, teológiai tanulmányait Esztergomban és Szatmárnémetin végezte. Pályafutását 1907-ben Tibán kezdte, majd Tiszaujlakon, Nagybocskón, Beregszászon és Csapon működött. 1926 óta Mezőkászony plébánosa, ugocsai esperes. 1936 óta egyházmegyei kormánytanácsos. A halál 1939-ben ragadta el. Földi maradványait a Vári család érsekújvári síremléke rejti.Read More
„Várlépcső. (Schlosstiege.) A Terézvárosnak ezen szűk, meredek és kényelmetlen, de a festői ingert nem nélkölöző sikátor-utcája a Vártelek-utcából a várba vezet fel, illetve ezen utcán át juthatni a Vízhegy-aljra: az Oeser- és Florián-utcákba s a Csuka-utcán át a Váraljai-révpartra. A XVIII-ik században (és nyilván előbb is) ez utcát „mély- és meredek-út”-nak (via profunda et praeceps)...Read More
De azt, hogy a korral mennyire haladt a vármegye, leginkább a vármegyeház és a börtönök építése körül mutatta ki. A székház ugyanis (régente a trinitáriusok kolostora) düledezőfélben volt, a börtönök pedig az igényeknek nem feleltek meg. A vármegye küldöttséget rendelt ki és 1826 júl. 10-én elhatározta, hogy a székházat újra építteti, még pedig az adózó...Read More
Miután királyi vármegyéből nemesi vármegye lett (a 13. század végén) Zemplén vármegye székhelye többször is más helyre költözött a 18. század közepéig. 1299-től Zemplén mezővárosi rangot élvez és itt tartják a megyegyűléseket és a megyei törvényszéket is az Árpád kori várban. Zemplén vára a 17. században megsemmisült, ezért szükségesnek látták, hogy a gyűlések számára megfelelő...Read More
