Szűk Gyula református lelkész előbb Beretkén volt helyettes lelkész, majd 1889-90 között Rimasimonyiban, 1892-től pedig Uzapanyiton szolgált. A Sárospataki Református Lapok szerint: a volt uzapanyit-balogtamási-i lelkipásztor 1941. évi október hó 1-én d. e. 3/4 11 órakor az Úrban csendesen elpihent. Bölcsője a Hegyalján, Mádon ringott és 84 életév után porrészei az uzapanyiti akáclombos temetőben nyugszanak....Read More
A 2015-ben felavatott Születésfára minden évben új „falevél” kerül. Az előző naptári évben született hetényi gyerekek neve. Őket, szüleikkel együtt a március 15-i emlékünnepségen köszönti az önkormányzat, mint a jövő márciusi ifjait.Read More
1905-ben pártonkívüli, 1910-ben Nemzeti Munkapárti programmal képviselő. 1918-ban, a forradalom kitörésekor visszavonult bacsfai birtokára. A 20-as évek elején megalapította a Magyar Keresztényszocialista Pártot, majd mint a párt elnökét (1925-1932) beválasztották a prágai parlamentbe. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt létrejötte után is megtartotta vezető szerepét. Mindvégig Budapest-centrikus nemzeti álláspontot képviselt. A Hlinka-féle Néppárttal való szövetségre és...Read More
… a főút mellett találjuk Szűz Mária kápolnáját, amelyet 1873-ban Deszeth Illés és neje, Berecz Katalin emeltettek. A kis építményt 1936-ban Deszeth Pongrác és neje, Cigány Veronika javíttatták. 1941-ben a kápolnát belül a Deszeth család javíttatta meg. Négyszögletes építmény, amelynek főhomlokzata háromszögletes orommal végződik. Benne Pieta-plasztika van.Read More
Szűz Mária dicsőítésére állíttatta Zsalkovics József 1907-ben. A négyszögletű alapra helyezett falfülkében Szeplőtelen Szűz Mária polikrómozott szobra látható. (A felvételek készültekor egy fakereszt volt a szobor helyén.)Read More
A rókai katolikus plébániatemplom előtti téren található a négyszögletes talapzatból kimagasló, felfelé keskenyedő négyszögletes oszlop tetején álló, Mária megkoronázásával kombinált Szentháromság. A négyszögletes talapzat négy sarkán egy-egy szent szobra: Nepomuki Szent János, Szent Sebestyén, Szent Rókus (?) és Szent Flórián. A felfelé keskenyedő, négyszögletes oszlop tetején négyzet alakú platón látható a kezeit a melle fölött...Read More
A község legelső emléke az 1304-ben gótikus stílusban épült római katolikus Sarlós Boldogasszony-templom. Az 1755-ös, Révay Antal gróf esztergomi püspök és kanonok, valamint a helyi pap, Konkoly László részvételével megvalósult kanonoki vizitációkor említik, hogy a templom Domonkos érsek tevékenysége idején épült. Bizonyos adatok szerint azonban korábbi is lehet. A plébániát és a helyi papot ugyanis...Read More
A Szűz Mária Mennybemenetele katolikus templom Árpádkori templom. Templomos hely volt, 1873-ban épült historizáló stílusban. Egyhajós épület, négyzet alaprajzú. A főoltár a szószékkel együtt a 18. század első feléből származik, és a késő barokk stílust képviseli.Read More
A római katolikus Szűz Mária Mennybemenetele templom Rozsnyó város legértékesebb szakrális építménye. A 14. századból származó gótikus építményt 1403-ban fejezték be. Eredetileg plénabiatemplomként használták, 1776-tól püspöki katedrális lett. A husziták nagyon megrongálták. 1514-16-ban Bakócz Tamás bíboros áldozatkészségéből megújult, kinek nevét a Szent-Kereszt-kápolna viseli. 1550 körül a templomot az evangelikusok foglalták el. A katolikusok csak 1670-ben...Read More
Diószeget a dokumentumok 1252-ben IV. Béla oklevelében említik először, de régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy már az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település volt. Temploma együtt fejlődött a kereszténység terjedésével, lakosságát nem kímélte a történelem kegyetlen alakulása. Először 1332-1337-ben szerepel az okmányokban a templom Pál nevű plébánosa. Az esztergomi korabeli dokumentum a...Read More
A község jelentős műemléke a Szűz Mária Mennybevétele római katolikus templom. 1750-ben építették barokk stílusban a verebélyi parókia leányegyházaként. Az épületet 1828-ban, klasszicista stílusban átépítették, 1956-ban oldalkápolnákkal bővítették. A homlokzatokat 1974-ben javították. A templomot a 20. századig kőfal vette körül. Egyhajós épület, a szentély szegmens-záródású, az oromhomlokzatba épített toronnyal. A templom homlokzatait falsávos keretek, félkörös...Read More
A Szűz Mária Mennybevételéről elnevezett római katolikus templomát a Zichyek építtették 1660-ban, majd a 18. században átalakították. 1965-ben árvíz rongálta meg, mely után 1967-ben állították helyre. 1993-ban felújították. Valamikor csak egyetlen templom, református templom volt bent a faluban, körülötte pedig temető – 1673-ban az ellenreformáció idején a Zichy család, Csicsó földesurai, leromboltatták a templomot és...Read More
A templom és kolostor J. G. Altenburger tervei alapján épült, a fennmaradt dokumentumok szerint 1722 és 1778 között. A paulánusok által épített templom és rendház a kései barokk építészet kiemelkedő alkotása. A templom épülete egyhajós, szegmensíves zárású szentéllyel. Tornya beépült a főhomlokzatba. Belső falait és boltozatát freskók és díszes művészi festmények ékesítik. Ezek főként F....Read More
„A barokk római katolikus templomot Szűz Mária Szentséges Nevének tiszteletére emelték, a 18. század közepén épült. Később több ízben felújították és javították. Az 1995-ös legutóbbi átalakítások, főleg a hajó eredeti ablakainak érzéketlen kicserélése műanyagokra, káros hatással voltak az épület külsejére. A templom egyhajós épület a szentély félkör alakú lezárásával, hozzáépített sekrestyével és mellékkápolnával. Valamint az...Read More
A Puszta felé vezető út elején 1805-ben a Boldogságos Szűz Mária Fogantatása barokk szobor kapott helyet, melyet Renczes János özvegye Sárkány Katalin állíttatott.Read More
A 399. számú ház előtti Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-barlangot Orem József és neje szül. Nozdrovicky Mária (harangozóasszony) állíttatta családi házuk kiskertjében. Pintér Zoltán atya szentelte fel 1989 tájékán. Ez tulajdonképpen egy betontalapzaton álló szürkésfehér terméskőből kialakított, félkörívesen végződő barlangszerű kápolnácska. Fehér, horgolt, virágmintás terítővel letakart oltárán egy vaskereszttel ellátott üvegezett ajtó mögött áll a Szűzanya...Read More
Temetőben áll a Szűz Mária Születése barokk kápolna, amelyet 1771-ben építtetett Ürge Mihály. Szerencsére még a teljes pusztulás előtt felújították, ezáltal visszanyerte eredeti alakját. A kápolnában Risz Jozefa nyugszik, aki Zsigárdon halt meg 1814. december 27-én, és a királyi-császári komornyik Berényi, később Winchler József király udvari kincstárnok felesége volt. Risz Jozefa férje halála után a...Read More
A falu templomát egy 1332-es oklevél említi először, de építése idejét a legújabb kutatások a 13. század elejére teszik. Szűz Mária születésének tiszteletére szentelték. A román stílusban épített, eredetileg egyhajós, félköríves szentélyű templomhoz a hajó felőli oldalon 1746-ban egy nagy barokk hajót építettek, ennek nyugati homlokzatához 1968-ban egy magas tornyot emeltek. Ezután az eredeti szentélyt...Read More
Trencsén eme temploma a vár alatt kiemelkedő Mária dombon áll. A templomhoz egy 1500-as évekbeli fedett falépcső vezet. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástrom kegyoltárának készítője valószínűleg Georg Raphael Donner (Essling, 1693. május 24. – Bécs, 1741. február 15.) az európai barokk kor jeles osztrák...Read More
A reneszánsz stílusban, a 16. században épült templomot Szűz Mária születésének szentelték, a 19. században, és a 20. században pedig átalakításokon ment keresztül. A kőfallal körülvett templom homlokzatán három tábla jelzi az építés és felújítások dátumait. A feliratok felett kis fülke látható, valamint körablak. Homlokzata vizesedik, nagy folt látható a torony alatt.Read More
A helység neve a Boldogasszonyfalva szó rövidülésével keletkezett. A XVI. századig élt településnév – amint szlovák megfelelője, Matka Bozia és későbbi német változata, Frauendorf is – a falu ősi Nagyboldogasszony-templomára utal. Egy 660 éve, 1343. május 1-jén a pozsonyi káptalan előtt hitelesített záloglevélben szerepel először a „Szűz Mária tiszteletére emelt kőtemplom”. Keletkezése 1276 körülre tehető,...Read More
A Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templom a 20. század elején épült, a hagyományos vidéki klasszicizmus jegyeit viseli. Egyhajós, poligonális záródású épület csúcsíves homlokzatához tornyot emeltek. A templombelső dongaboltíves. A korábbi templomból származó szobrok közül itt kapott helyet néhány – Immaculata (Szeplőtelen fogantatás-szobor) – festett szobor a 18. századból, valamint Krisztus szobra a Szentháromság...Read More
A községben 1845-ben épült fel Gyürky Antal által is emlegetett csekély terjedelmű templom. Valójában a Cseh János földbirtokos özvegye állíttatta Szűz Mária-kápolnáról van szó, melynek oltárképén – a falusi krónika szerint – Szeplőtelen Boldogasszony volt látható. A nagyobb méretű kápolna évtizedeken át a helyiek templomaként is szolgált. Később átalakították és iskola működött benne. A romos...Read More
