A templomból, főiskolából és gimnáziumból álló kolostor épületegyüttese, több szakaszban épült. A komplexum alapkövét 1701. június 9-én, Mattyasovszky László püspök idejében rakták le. Az első szakaszban a kolostor bal szárnyának kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. A szerzetesek számának növekedésével a kápolna szűknek bizonyult, így a két szárny közt felépítették az első...Read More
A kőfallal körülvett templom és kápolna Csejte község legrégibb része. Kimagasló dombon épültek. Köréjük kőfalat emeltek sánc alakban, ami által erődítménnyé alakultak. A Páduai Szent Antal nevét viselő kápolna a 14.század elején épült, stílusa koragótikus. A régi feljegyzések az 1332. évet említik, amikor is templomként szolgált. A kápolna külső falát 18. századbeli, libát ábrázoló freskó...Read More
Sajószentkirályon Szent László szobrának leleplezése a község első írásos emlékének 725. évfordulója alkalmából került sor. A hagyomány szerint Szent László királynak volt kastélya a faluban és a mai kastély ennek alapjaira épült. A település első írásos említése 1282-ből származik „Zenthkyral alakban. A helyi nemes Szentkirályi család birtoka volt, majd a 16. század végétől a Rákóczi-családé,...Read More
Az Árpád-kori eredetű magyar falunak már 1332. előtt állt plébániatemploma, ami vélhetőleg még a koraújkorban elpusztulhatott. Helyét egyesek a mai Temetődombon, a ravatalozó környékén sejtik, ahonnan törmelékek kerültek elő a föld alól. Más vélemények szerint a középkori és a mai templom helye azonos volt. Gondot okoz az 1697-es egyházlátogatásról szóló jegyzőkönyvben említett, kőből épült, zsindellyel...Read More
A pozsonyi Szent László-templom Pozsony-Óváros kerületében található az Ispotály (Kórház) utcában. A templom a mellette található négyszárnyas kórház része, melyet 1830 és 1832 között építettek klasszicista stílusban idősebb Feigler Ignác tervei szerint. A templom főoltárán található kép Szent László apoteózisát ábrázolja. A képet Lütgendorf Ferdinánd készítette 1830-ban. 1891-ben ifjabb Storno Ferenc restauráltatta a templomot, ő...Read More
A több mint kétezer lelket számláló Csütörtökhely (Szepescsütörtökhely) a Szepesi-medence délkeleti részén fekszik, nevét a csütörtökökön tartott vásárnapjáról kapta. Szemet gyönyörködtető román stílusú temploma gótikus kápolnájával a település szélén álló dombon áll, ez a lovagkirályunkról elnevezett Szent László-templom. A szepesi lándzsások legendás földjén, Lőcsétől 10 km-re található Csütörtökhely eredetileg Szent László nevét viselte, a tatárjáráskor...Read More
A több mint kétezer lelket számláló Csütörtökhely (Szepescsütörtökhely) a Szepesi-medence délkeleti részén fekszik, nevét a csütörtökökön tartott vásárnapjáról kapta. Szemet gyönyörködtető román stílusú temploma gótikus kápolnájával a település szélén álló dombon áll, ez a lovagkirályunkról elnevezett Szent László-templom. A szepesi lándzsások legendás földjén, Lőcsétől 10 km-re található Csütörtökhely eredetileg Szent László nevét viselte, a tatárjáráskor...Read More
A ferences minoriták valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század első éveiben érkeztek Lőcsére. Az első, a városban működő kolostorukról 1309-ből van adatunk. A reformáció idején, 1544-45-ben a ferenceseknek, mint minden katolikus intézménynek, távozniuk kellett a városból. Időközben azonban a Lengyel-kapu mellett álló, egykori minorita kolostor és templom a jezsuiták kezébe került. Így...Read More
A Szent Lőrinc tiszteletére emelt felsőszeli római katolikus templomról kevés írásos dokumentum maradt fenn. Egy 1271-ből származó írásban V. István király jóváhagyta a nyitrai Szent Emerámus templomnak II. Géza adományozó levelét. A dokumentum említi a templomot is, mely a 12. század elején, de inkább a 11. században épült. 1524-ben a Dudvág jobb oldalán épült a Szent...Read More
A község legjelentősebb műemléke a Szent Mária Magdolna római katolikus templom. Eredetileg gótikus stílusban épült, a török háborúk folyamán, illetve az ellenreformáció terjedésének idején jelentősen megrongálták. Az 1559-es kanonoki vizitáció alkalmával azt írják, hogy a templom lepusztult állapotban van, nincs temetője, oltára, megszentelt köve, de a papnak van oltáriszentsége. A templomban az idő tájt két...Read More
„A falu további szakrális kisemlékei közé tartozik a Szent Márk-képoszlop, amit itt kápolnának neveznek. A három oldalról nyitott képoszlopban nemrég még látható volt Szent Márk ülő fekete faszobra, amelyet már nem találunk eredeti helyén. Helyette egy nyomtatott színes képet tettek. Hajdan Márk napján körmenettel érkeztek ide a hívek. Itt szentelte meg a plébános a határt,...Read More
Tours-i Szent Mártonnak szentelt, 1728-ban épült katolikus templomot, 1989-ben újították fel. A templom előtt áll a két világháború és a kitelepítések áldozatainak emlékműve. A felújított plébániát Sárai Attila plébános szentelte fel 2005 novemberében.Read More
Szent Mártonnak szentelt, barokk stílusú római katolikus temploma eredetileg 1730-ban épült egy régebbi templom helyén, az 1763-as földrengés után építették újjá. Zichy gróf állíttatta helyre a templomot, színes ólomüveg ablakokat készíttetett, melyek a mai napig az ablaknyílásokban pompáznak. A 19. századból származó neogótikus oltáron található egy Szent Márton püspökről készült festmény. A templomot 2006-ban újították...Read More
A római katolikus Szent Márton-templomot 1824-ben emelték klasszicista stílusban. … A templom sokszögzáródású, sima mennyezetű szentélye tehát jóval nagyobb, mint a környékbeli templomok szentélyei. A rendkívüli nagyság is az eredeti, középkori templomi funkcióra utal. Az utóbbi átalakítások során azonban eme tér is jelentősen megváltozott. Eltűnt az eredeti oltár, kikerült innen a Jézus Szíve és a...Read More
A világon több mint ötezer Szent Márton-templom van. Közéjük tartozik a pozsonyi Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom is, amely – a várossal együtt – rendkívül jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A templom kiemelkedő történelmi jelentősége abban áll, hogy az ország középső részének, így a korábbi koronázóvárosnak, Székesfehérvárnak török kézre kerülése nyomán...Read More
A Szent Márton püspöknek szentelt, eredetileg gótikus stílusú római katolikus templom a 15. századból származik. Főoltára klasszicista, Szent Márton püspök 18. századi oltárképével. (Magát az oltárképet nagy valószínűséggel az egyházközség filiájáról, Padányból származó Padányi Biró Márton [1693-1762] egykori veszprémi püspök adományozhatta a templomnak). A védett műemléki épületek közé tartozó templomot 1977-ben restaurálták, tornyát 2004-ben újították...Read More
A község római katolikus temploma 1734-ben épült barokk stílusban, de a tornyát csak 1842-ben emelték hozzá. A templom első plébánosa Vörös Ádám volt. A templomkert bal felén Nepomuki Szent János szobra (1880), a jobb felén egy kőkereszt (1771) áll. A községben volt egy Szent Orbán tiszteletére emelt kis kápolna is. Darázs János építette 1826-ban. A...Read More
A falunak 1991-ig nem volt saját temploma, építése 1993-ban fejeződött be, és 1993. október 31-én szentelték fel. A falu feletti dombon áll a temető területén. Az épülethez csatolták a ravatalozót is. Védőszentje Szent Mihály arkangyal. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. december 13-án.Read More
A Szent Mihály arkangyal római katolilkus templom az Iskola utca 8. szám alatt található, Nagyfödémes tágabb központjában. A templomot a régebbi Szent Mihály arkangyal kápolna helyén emelték. A reneszánsz építményt: 1594-ben kezdtél építeni, miután Pálffy István, a község kegyura leválasztotta Nagyfödémest a jókai plébániáról. A templom építését Bethlen Gábor felkelése szakította félbe. A félkész épületet...Read More
Az Úri utcában ( a fő városkaput és a fő várkaput összekötő utca) bal oldalán középtájon már a 14. században ott állott a templom, mely Szent Lászlónak volt felszentelve. A reformáció idejében a protestantizmus úgy elterjedt Léván, hogy az egyházi főhatóság egyik jelentése alapján lévai plébánia megszűnt létezni, s a XVI. század végén Léva vidékén...Read More
Osgyán Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1768 és 1774 között épült. 2009-ben röppent fel a hír, hogy Osgyán község római katolikus templomának kriptájában a magyar történelem egyetlen, hazaárulásért lefejezett asszonyának, Korponayné Géczy Juliannának a földi maradványai találhatóak. Az oltár alatt levő üregben tíz, bizonyíthatóan a 18. és a 19. századból származó koporsót...Read More
Darázs község neve első ízben a Zobor hegyi bencés apátság 1113-ban kelt birtokmegerősítő királyi oklevelében szerepel Drasey alakban. (A Zobor előtagot 1910-ben kapta megkülönböztetésül a Hont megyei, szintén Árpád-kori Darázsitól.) 1349-ben Darasyként bukkan fel újra a település a Szent Benedek-rendiek javai közt, majd évszázadokra eltűnik a neve az írott forrásokból. Sorsa a városéval osztozott, amikor...Read More
A torony előtt levő boltiv az egykori vonóhídhoz tartozott. Az ezen való sötét gyalogátjárót régebben tréfásan Csók utcának nevezték. A város felőli részen Szent László lovas képe volt látható, mely ma már nyomát vesztette. A vásár tér felé néző részen a régi felirat: Omne Regnum in se ip sum divisum de solabitur 1723., ma is...Read More
A dómtól délre található épület valaha temetőkápolna volt. Alsó része, a mai altemplom a 13. század végén épült, míg felső része 1360-80 között. A 15. század végén, a kassai születésű Szahtmáry György kezdeményezésére északi oldalához egy újabb hajót, míg délnyugati részéhez egy oldalkápolnát építettek. A 19. században többször renovált épület mai formáját a Schulek Frigyes...Read More
Római katolikus templomát a 17. század végén Szelepcsényi György érsek építette az elpusztult plébániatemplom helyére az új templomot, melyet aztán 1772-ben építenek újjá (ez a dátum látható a templom kapuzata fölött). A templomot később 1824-ben klasszicista stílusban átépítették.Read More
