A nagyendrédi Szent András apostol templomot a 13. században említik először. Egy 1286-os okirat már két Endrédről tesz említést, az egyiket „egyházásként“ említik, tehát itt már volt templom. Ez valószínűleg Nagyendréd. 1332-ben még Szűz Mária a védőszent. A kisendrédi templom 1370-ben épült. 1626-ban a lakosok zöme a törökök sanyargatásai elől elmenekült a községből. A törökök...Read More
A Szent András-temető Pozsony egyik legfontosabb, legrégebbi és legnagyobb történeti korú sírkertje. 1784 körül keletkezett, az Újváros városrész keleti peremén. A 20. századra alaposan megnőtt területű sírkertet ekkorra „körbenőtte” a város, megállítva addigi terjeszkedését. Az 1970-es években a temetőt keletről határoló városi főút szélesítésekor sajnos egy kb. 5 m széles csíkot leválasztottak területéből. E barbár...Read More
A ferences alyák letelepedését Johannes Petz (más helyütt Pecz) városi tanácsos és felesége, Mária Dorothea Ethesin végrendelete tette lehetővé. Ennek értelmében a házuk, három szőlőjük és egy rozsnyói harmad malom ment át a szerzetesek tulajdonába. Gr. Eszterházy Imre esztergomi érsek 1733. április 16-án kelt iratában az alapítványt jóváhagyta. Ugyanezen év augusztus 19-én III. Károly király...Read More
A Koháry téren, a Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére felszentelt, római katolikus templom főbejáratával szemben áll Szent Anna-szobra, mely Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának állít emléket, és az 1907-es felállítása óta a város egyik leglátogatottabb kultikus helye. A szobor mellett eredetileg egy kis harangláb állt, amelyen eredetileg egy lélekharang is volt. Ez ma a szomszédos kolostorban...Read More
A Lontó fölötti tetődombon áll az 1742-ben Szent Anna tiszteletére emelt római katolikus templom. A barokk szószéken kívül legértékesebb ékessége a honvédelmi miniszter (Jekelfalussy Lajos) lányának halálos balesete okán festett kép az oltár mögötti falon. Rajta Szent Anna Jekelfalussynét, Szűz Mária a lány, Gizella arcát örökíti meg. A templomnak eredetileg fatornya volt, de az idők...Read More
Három méteres oszlopon elhelyezkedő, Szent Annát és a gyermek Máriát ábrázoló alkotás. Tövében elhelyezett márvány emléktábla. Körülötte szépen rendezett tér, padokkal. Felszentelését György Ferenc plébános végezte. Szent Anna-napi mise helyszíne, egyfajta szakrális tér. Adventkor a faragott Betlehem helye.Read More
A falu Szent Vendel templomának állaga idővel nagyon leromlott, ezért a régi épületet lebontották. Helyére 1762-ben a helyi hívők a főapát támogatásával felépítették a Szent Benedek római katolikus templomot, melyet még azon év november 9-én Somogyi Dániel perjel szentelt fel. A 19. század első felében a templomon klasszicista átalakításokat végeztek. A templomban csak 1813. május...Read More
A középkorban több kisebb falu állt a mai Egyházkarcsa helyén, melyek egy közös templomot építettek. A templom körül alakult ki a mai település, melyet 1215-ben Corcha néven említenek először. A 14. században Egyházaskarcha (1351), Remegkarcha (1355), Diákkarcha (1357), Barthalkarcha (1377) Lászlókarcha (1377) és Lucakarcha (1467) falvakból állt a mai település. A Szent Bertalan apostol oltalma...Read More
Szűz Mária és Szent József tiszteletére emeltette 1850-ben Jurovics József. A kápolna műemléképület, renováltatta a Galántai Pro Renovatione nonprofit alap.Read More
A Szent Család-szoborcsoportot Miklós Antal készíttette 1867-ben. A talapzat elején ez olvasható: „Keresztények minden veszélyben minden kísértetben de főkép halálotok óráján segítségül hívjátok ezen legszentebb és édes neveket JÉZUS, MÁRIA, JÓZSEF.”Read More
A Szent Család szoborcsoport 1871-ben a római katolikus iskola előtt lett elhelyezve. Ezt egy jómódú gazda, Ondrejkovics János özvegye építtette.Read More
A Donát nevű szentek körében van egy kis „kavarodás”, de ha figyelünk az ábrázolásaikra, attribútumaikra, könnyen megkülönböztetjük őket. Bár mintegy két tucat (!) Donát nevű szentet tartanak számon, közülük csak kettőnek a köztéri ábrázolásával találkozhatunk Magyarországon. Ha püspökként ábrázolják, akkor Arezzoi Szent Donáttal van dolgunk, ha karddal, fején mirtuszkoszorúval vagy egyszerűen csak katonaként, akkor a...Read More
A szőlősgazdák, szőlőhegyek védelmezője Szent Donát. A közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték. A kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. A csodát Szent Donát közbenjárásával magyarázták. A XVIII. század óta Ausztriában és Magyarországon is elemi csapások: a villámcsapás és a jégeső elhárításáért könyörögtek...Read More
Donát állítólagos ókeresztény vértanú (†361), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. A Lajosfalu (Ľudovítová) felé vezető főút mellett áll Szent Donát kőszobra, amelyet 1887-ben állítottak. A talapzatán levő felirat csak részben olvasható.Read More
A Garam partján álló település legismertebb épülete kétség kívül az Árpád-kori eredetű bencés apátság. Kevesebben tudják viszont, hogy a falunak a középkor óta létezik egy az előzőtől különálló plébániatemploma is. Ez a korábbiak helyén épült, ma barokk stílusjegyeket mutató Szent Egyed plébániatemplom. Egy korábbi templom helyén épült fel, valószínűleg a 13. század első felében. Mai...Read More
A középkori Magyarország egyik legfontosabb, leggazdagabb településének számító Selmecbánya már a tatárjárás előtt szabad királyi városi rangra emelkedett. Kiemelkedő jelentőségét a közelében található gazdag arany és ezüst lelőhelyek jelentették, melyek kiaknázása megalapozta a város virágzását, amely egészen a 18. század végéig tartott. A város polgársága gyakorlatilag a 20. századig döntően német ajkú telepesekből állt, akik...Read More
A falu felső részén álló épületet 1870 körül kezdték építeni a Magyar Királyi Kincstár és a falu lakóinak hozzájárulásával. A lakosság vagy kétkezi munkával vagy építőanyaggal, annak mozgatásával járult hozzá. Először a torony alapjait tették le, mivel vizes volt ott a föld. A helyiek éjszakánként merték a vizet, hogy napközben tudjanak építkezni. A halványsárga templom...Read More
A kastély kerítésének északkeleti sarkában áll a szecessziós szellemben alkotott Szent Erzsébet szobor, amely a 20. század elejéről származik. Valószínű, hogy Rigele Alajos pozsonyi szobrász műve.Read More
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...Read More
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...Read More
A templom az 1906-ban elhunyt gróf Kőrfy Rudolf hagyatékából 1909-10-ben épült szecessziós stílusban, egyszerre a falu plébániatemplomának és a Kőrfy-család sírboltjának. Építője, Medgyaszay István, korának egyik legeredetibb magyar építésze, a magyarországi vasbeton építészet úttörője. Ez az alkotása a korabeli Magyarország első teljes egészében vasbetonból készült temploma. A szokásos templomhajók helyett egy nyolcszögletű, világos kupolacsarnok alkotja...Read More
1873-ban a cséplés idején nagy tűzvész pusztította el a falu egy negyedét. Mikóczi Ferenc és neje a tűzvésztől való megmenekülésükért hálából Szent Flóriánnak szobrot állíttattak. A szobrot, amely 1978-ban egy autóbaleset következtében összetört, a község költségére felújították, és 2002. május 1-jén az eredeti helyén újra szentelték.Read More
A Fő utca jobb oldalán, a volt óvoda mellett található. A talapzat elülső felén ez a felirat olvasható: „Szent Flórián könyörögj érettünk, hogy minket az Isten mindezideiglen amint az örökké tartó tűztől megoltalmazzon.”Read More
