(Nagymegyeri) Besnyei György (1675/6 – 1749) Nemesi család leszármazottja. A komjáti (Komjatice) egyházmegye utolsó esperese volt. A lelkészség mellett tudományos munkával is foglalkozott. Kéziratban (a Debreceni Református Kollégium könyvtárában őrzik) maradt fenn az életműve: Szent Biblia, azaz: Ó- és újtestamentumi szentírás. 1740-ben jelent meg „A szent Dávid százötven zsoltárainak könyve”. Két imádságos könyve is megjelent...Read More
Szentkúthy Kiss Béla (1847–1902), Madar 15. lelkipásztora (1874. január 21-től 1902. május 14-ig) 28 éven keresztül. Ceruzarajzzal készített arcképét halála előtt az egyházközségnek ajándékozta. Igehirdetései, jegyzőkönyvei, a gyülekezeti krónika vezetése képzett teológust takar. Az 1886-os mindent elpusztító tűzeset következtében súlyos anyagi helyzetbe került a református gyülekezet, hiszen mindent újjá kellett építtetnie. Ez idő tájt vette...Read More
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Csilizpatas községből 30 honvéd harcolt a magyar hadseregben. Ezek egyike volt Simon Péter honvéd, akit 1848. szeptember 7-én, 20 éves korában soroztak be. Sírja, sajnos, az öreg csilizpatasi temetőben elhanyagolt.Read More
A 2. világháborúban elhunyt kőkeszi lakosoknak állított síremléket az új, felső temetőben állították fel, melynél a település lakosai minden évben megemlékezést szerveznek. A síremléket Szalay Ferenc, – aki a helyi Csemadok és az MKP szervezésében aktív részt vállalt, valamint oszlopos tagja volt a Palóc Társaságnak – kezdeményezésére állíttatták az új temetőbe temetkező lakosok (a költségeket...Read More
A benefai Bacsák családnak már a XVII. században fontos szerepe volt Pozsony vármegyében. Ebből a családból az 1755. évben készült nemesi összeírásban már említik József és János nevét. János alispán volt Pozsony vármegyében (1764), majd a magyar királyi helytartóságnál tanácsos (1787). József szintén tanácsos volt (1770). A Bacsák-család a múlt század első évtizedeitől jelentős birtokkal...Read More
A családi sírboltot, Bittó István miniszterelnök sírhelyét a Pro Patria Honismereti Szövetség, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatásával újították fel 2003-ban. Születésének 190. évfordulója alkalmából, 2012-ben emléktáblát avattak. Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa, 1822. május 3. – Budapest, Terézváros, 1903. március 7.) magyar politikus, miniszterelnök, valóságos belső titkos tanácsos, főrendiházi tag. Élete:...Read More
Jarotta György plébános jegyezte fel: „a Kálvária fundatiójához tartozott a temetőben fölállított vörös márvány kereszt, amit annak pénzéből kell ha megromland ezt is kijavítani, a’mint ez Liszi András ad. 20 januárii 1807-ben költ Testamentumának 5-ik számából nyilvánságos szavakkal foglaltatik”. A kőkereszt előlapján a következő olvasható: „Christo Patienti purae Sevitrici Maerenti Poruenront Andreas Liszi Eva Tothia...Read More
Bodon Gyula (1906-1921) Bodon Dénes és Balyo Ilonka fiaként született Nemesradnóton. Édesanyját 1907-ben veszítette el. Édesapja újra megnősült s 1914-ben hunyt el az 1. világháborúban. Nagyszülei Dóri Balyo József és Balyo Rozália viselték gondját, 15 évesen pedig elhunyt. A nagyszülők fájdalmukban harangot öntettek elhunyt szeretteik emlékére. A harang felirata: Az örökkévaló szentháromság egy Isten dicsőségére,...Read More
A dunaszerdahelyi első világháborús hadifogolytábor 1914–1918 között Sikabonyban működött temetője. A táborban a kolera, a tifusz, a vérhas gyakori volt a főleg fiatal foglyok között, s a sok esetben halálos kimenetelű fertőző betegségek már a tábor létrehozásával, első lakóival megjelentek Dunaszerdahelyen. A halottakat a fertőzés miatt is főleg a sikabonyi öreg temető melletti katonai temetőbe...Read More
Az 1740-es évektől létező ortodox zsidó temető városunk legrégibb működő temetője. Kialakulása lényegében egyidős a zsidóság szerdahelyi megjelenésével, hiszen a Pálffyaktól kapott jogokkal egyetemben a zsidóság számára – lakott területeken kívül – Sikabony melletti Csótfa pusztán temetőt is kijelölt a földesúr. Az azóta már körbeépült temető – csodával határos mó-don – túlélte a háborúkat és...Read More
Az ortodox hitközség a 18. század elején jött létre, alapítói Bécs környéki, illetve cseh-morva zsidók voltak. Az első zsinagógát 1778-ban építették. Vélelmezhető, hogy a kezdetektől működött Chevra Kadisa a településen. A közösség első rabbija Strasser Eliezer volt, aki 1827 körül tevékenykedett. A 19. század folyamán a településen folyamatosan működött rabbi. A közösség hitéletét 1891 és...Read More
A régi katolikus temetőben található kápolna eredetileg romantikus stílusban épült a Galambos-család sírkápolnájának a 19. század második felében. A sírkápolnában a fiatalon elhunyt Galambos Izabella nyugszik. A kápolna mögötti sírkertben galamboki Galambos István és felesége galamboki Galambos Ilona nyugszanak. A sírkő hátsó oldalán Dravetzky Sándorné galamboki Galambos Gizella nevét vésték fel, akit Budapestről szállíttattak a...Read More
A hegyétei temető központi keresztjét 1832-ben állíttatta a három Hegyi testvér: Mihály, Ferenc és János – olvashatjuk a kőkereszt talapzatán.Read More
A Rivnyák azaz Hrivnyák és Nagy család közös emlékkel megjelölt három egymás mellett lévő sírban nyugszik a nemesradnóti temetőben: Rivnyák János (elhunyt 1951-ben), Rivnyák Jánosné született Tomory Eszter (elhunyt 1965-ben). Rajtuk kívül itt nyugszik: Nagy Sándor gépész, felesége Nagy Sándorné sz. Rivnyák Malvin és fia ifj. Nagy Sándor. Rivnyák Jánosné született Tomory Eszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg...Read More
A református temetőben található a Jókay-család sírkertje, ahol Jókai Mór szülei, Jókay József és Pulay Mária is nyugszanak. A szélső sír Jókai Mór édesanyjáé, e mögött van az atyjáé, Jókai Józsefé. E mellett balra áll a költő testvérbátyjának, Jókai Károlynak sírja, ez előtt pedig a nejéé, szül. nemes Csontos Kláráé. A sír helyét Jókai anyja...Read More
A Baracskáról Pozba felé vezető út mellett áll a Kelecsényi család mauzóleuma, melyet Kelecsényi Rafael építtetett a 19. század végén. A négyszög alapzatú építmény homlokzatait jellegzetes neogótikus tört portálék tagolják. A koronapárkány kivitelezése neoromán félköríves fríz. Az ormos főhomlokzat fiatoronnyal végződik. Az építmény napjainkban (2015) lepusztult állapotban van. Az épületet 2015-2016 közt felújították.Read More
A dunaszerdahelyi, Kisudvarnoki úti köztemetőben, a papsíroktól nem messze, elhanyagolt, méltatlan állapotban találunk rá a dunaszerdahelyi köztemető legrégibb, s városunk történetének egyik legfontosabb sírjára. A vörös márványból készült, a kereszten koponyával, alatta lábszárcsontokkal díszített sírjel felirata eléggé lekopott, de még olvasható. A krónikából, de további elbeszélésekből is tudjuk, milyen díszes, nagy kriptája volt az egykori újfalui...Read More
