A késő barokk stílusú templomot Szűz Mária Szent Neve tiszteletére építették a 18. század második felében, 1768-ban szentelték fel. Rózsaszínűre festett, tornyos. A temetődombon áll a falu felett. A bejárat felett latin nyelvű tábla, melyen a templom felépítésével kapcsolatban áll szöveg. A tábla mellett, két növény mintájú kőfaragvány látható. Az 1883-ban készült főoltárképen a trónon...
A Fő tér nyugati térfalában, a Szent Erzsébet székesegyháztól északra álló palota, mely a magyar klasszicista építészet egyik remekének tekinthető, több középkori telek egyesítésével kialakult területen épült fel 1805-7. között. A zárt sorú beépítésben álló, tengelyszimmetrikus ház főhomlokzata 11 tengelyes. Középső, enyhe rizalittal is hangsúlyozott része elé épült az 1. emeleti díszterem 8 dór kőoszlopon...
A Pozsony tőszomszédságában fekvő Főréven gróf Csáky Jenő minden bizonnyal a család régi úrilakját is felhasználva építtette új kastélyát. A terveket – majd’ három éves munkával – egy pozsonyi építész, építési vállalkozó, Kittler Ferdinánd készítette, a kivitelezést a Kittler és Gratzl-cég végezte 1899-1902-ben. A kastély minden belső részletét, beleértve a stukkó-, a fa- és a...
A falu határában, dombon magasodik a település fölé, meredek lépcsősor vezet fel oda. Barokk-klasszicista stílusban épült, tornya három részre tagolódik. Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Falában Szentiványi Ráfael emléktábláját olvashatjuk, a fekete márványtáblát Orosch János, pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel. A homlokzaton látható még egy fehér kőkereszt a falban, rajta Sztraczinszky Pál neve áll, 1797-ben elhunyt...
A XIX. század elején épült kéttornyú, neogótikus kastélyt Csécsy Nagy Miklós építtette, melyet a későbbiekben még tulajdonoltak a Borsányi, Terginya, Simonyi és Csillag-Gyöngyösi családok. Az államosítás után mezőgazdasági iskolának adott helyet az épület, amely iskola gondozta a kastélyhoz tartozó hét-nyolcszáz hektárnyi földterületet is. Idővel a létesítményben művelődési ház működött. A szépen felújított kastély jelenleg egy...
Csejte vára Csejte településétől messzebb, ÉNy-i irányban, egy kopár magaslaton helyezkednek el a nagy kiterjedésű kővár falai. Az idevezető jelzett turistaösvényen először a magas fallal övezett várkapu nyílásához jutunk el. Bal kéz felé ágyúlőrések sora jelzi, hogy a XVI. század folyamán a földesúri család igyekezett korszerűsíteni a lakóhelyéül szolgáló erősséget. A hosszú falszoros lassan emelkedik...
A csiliznyáradi római katolikus templom a falu főutcájában található. A nyáradi katolikusok évszázadokon keresztül Medvére illetve Balonyba jártak templomba. A templomépítés kezdeményezője a falu két nagygazdája Sebő Gábor és Csicsay Gábor volt. Kérvényüket a balonyi plébános és a nagyszombati érsekség is támogatta. Ezért1929-ben, a falu közepén kijelölték az új templom helyét egy volt vízgyűjtő helyén....
A falu legjelentősebb műemléke a református templom. Klasszicista stílusban épült 1794-ben. A 19. század harmincas éveiben átalakították. Egyhajós épület. Tornyán kupolás sisak. Figyelemreméltó az 1834-ben készített falazott szószék. A karzat fapárkányán klasszicista rozetták és festett későbarokk indás motívumok.
A templom helyén eredetileg Árpád-kori gótikus stílusban épült katolikus templom állt, ami 1650 körül vált reformátussá. Több alkalommal leégett, így (1644-ben, 1863-ban) utoljára 1907-ben, amikor a teteje égett le. Ekkor építették újra, neoklasszicista jegyeket kapott. Tornya 25 m magas, benne két harang található (1907 és 1924-ben öntötték a harangokat). A templomot több alkalommal restaurálták, így...
A Csoma-palota, vagy Csoma -ház a szűkebben vett központtól délre, attól kissé távolabb, az újkorban kiépült, elegáns Sétatér (később Kossuth utca) déli, Duna-felőli házsorában áll. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, mai formájában hat szintes ház a tér legidősebb épülete. Magja 1778-ban épült fel, barokk stílusban, Georg Karl Zillack, jónevű építész tervei alapján. Eleinte az...
Csontos Vilmos (* 1908. október 11. Garamsalló, † 2000. szeptember 12. Zalaba), költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második világháború idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált. 1948-tól haláláig Zalabán élt. 1975-ben Nemzetiségi Díjat kapott, 1999-ben...
A 18. században épült Csorba-kúriát 2006-ban felújították és ide költözött a községi hivatal. Eredetileg a Csorba család háza volt, s a 19. század második felében épült. A 19. század végén vette meg a község.
A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, Lahner György, aki később a hadügyminisztérium tüzérségi és felfegyverzési osztályát vezette és Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt. Dessewffy Arisztid az Abaúj vármegyei Ósvacsákányban (Cakanovce) született, nemesi család sarjaként. Tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte. 20 évig szolgált a...
Kassa legrégebbi temploma. A 13. században épült keletelt templom, az északi oldalon hozzá csatlakozó rendházzal. Az akkorra leromlott épületeket 1437-ben, gótikus stílusban átépítették. A reformáció idején, 1553-ban a fanatizált protestáns városlakók megrohanták, kirabolták és tönkretették a kolostort. Ezt követően a domonkosok elhagyták Kassát. Az épület másfél évszázadon át csak pusztult, több tűzvész is érte. A...
dr. Nécsey Mihály ügyvéd, majd Verebély közjegyzője és a városi testület, elöljáróság tagja. Nécsey Mihály tíz esztendővel volt fiatalabb bátyjánál (Nécsey Józsefnél), 1852-ben született Oszlányban. Gyermekkoráról, ifjúságáról nagyon keveset tudunk, a lényeg azonban az, hogy a jogi doktorátus megszerzésében bátyja úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatta. A diploma megszerzése után dr. Nécsey Mihály különböző helyeken dolgozott:...
Puss Sándor felvidéki jezsuita szerzetes a Pázmány Emlékház létrehozására öt évig keresett egy alkalmas helyet, ahol többek közt Pázmány Péter emlékszobát is létre kívánt hozni. Korábban sem Nagyszombatban nem járt sikerrel, sem a komáromi, Szent Andrásról elnevezett jezsuita templomban, ahol szintén méltó helyet találhattak volna. Már majdnem feladta, hogy az álom egyszer valóra válik, amikor...
Az eredeti éberhardi templom, amelyről 1390-ben történt említés, valamikor a 16. vagy 17. században „tűnt el”. Ezután a kastély kápolnájában tartották a községi istentiszteleteket. Az Apponyi család eredeti, neogótikus temetkezési kápolnáját, amely 1872-ben épült a temető mögötti magaslaton, csak 1950-ben alakították át, s így lett belőle Szent György vértanú temploma. Ez vakolatlan téglából épült teremtemplom...
A település a bányavárosok felé vezető fontos útvonalon alakult ki. Első okleveles említése 1245-ből való, az ipolysági premontrei apátság birtoka volt, illetve az apátság birtokolta az itt szedett útvámot. A vámjogból következik, hogy a középkorban mezővárosi rangja is lehetett. Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma a 13. század közepén épült késő román...
„A Káptalan-utczában a kir. jogakadémiától a második ház az Emericanum, a Sz. Imréről nevezett kisebb papnevelő intézet. Alapította azt 1642-ben jan. 26-ikán ( ezzel ellentétben áll a ház felirata: Seminarium S. Emerici Ducis MDCXLI) Lósy Imre pozsonyi kanonok (címere a Emericanum bejárata fölött látható), utóbb esztergomi érsek 21 ezer forinttal, olyképen, hogy ezen intézetben 12...
Az Endrődy János Alapiskola épületét 1912-ben kezdték el építeni, de 1916-ra fejezték be, akkor nyílt meg az iskola és akkor foglaltak helyet elsőként diákok az iskolapadokban. Az épület homlokzatán a magyar címer és a királyi korona látható, a Felvidéken egyedüliként. Az Endrődy János Alapiskola és Óvoda 2002-ben vette fel az 1856-ban elhunyt kántortanító, Endrődy János...
A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...
A Kassai Püspökséget I. Ferenc király alapította, pápai jóváhagyással 1804-ben. Területét az egykori Abaúj, Zemplén és Sáros vármegyét, az Egri Püspökség területéből hasították ki. Székesegyháza a kassai dóm lett. 1995-ben II. János Pál pápa, kassai látogatása alkalmával a püspökséget érseki rangra emelte. A kassai püspöki rezidenciát a fő tér Nyugati térfalában, a dóm tőszomszédságában alakították...
Érsekújvár történelmi-hadászati szerepe a török terjeszkedés kezdetéig nyúlik vissza. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye volt. 1541. augusztus 29-én a török sereg megszállta a magyar fővárost és egyben királyi székhelyet Budát is. Sőt már 1543. augusztus 10-én elfoglalták a törökök az ország másik erősségét, Esztergomot. E sikeres előrenyomulás miatt...
Érsekújvár második alapítása a reformáció térhódításának idejére esik, amikor a gazdaságilag és politikailag elnyomottak tömegesen csatlakoztak az új hit híveinek táborába. A református irány Huszár Anaxius Gál prédikátor és nyomdász fellépését követően terjedt, aki nemcsak szervezett gyülekezeteket hoz létre, hanem Komjáton 1568 körül nyomdát is alapít. A XVI. század második felére tehető az első érsekújvári...
A szállót Popper Ármin báró (podhragyi) (1860. szeptember 8., Nemeskutas – 1924. június 19., Budapest), nagybirtokos és nagyiparos építtette E. Bleier tervei alapján 1901-ben, szecessziós stílusban, a valamikori „Fekete csillagnál“ vendéglő helyén, és Sisi után Erzsébet Szállónak nevezte el. Később a báró a szállót állítólag kártyán elvesztette. 1919-ben a szállodát a Tátra Bank vásárolta meg,...
Északnyugat-délkeleti tájolású szimmetriatengelyű, zárt udvaros, összetett alaprajzú épület. Fő szárnya az északnyugati részen található, egyemeletes reprezentatív épület, amelyhez két végén csatlakoznak a gazdasági épületek, hozzávetőlegesen patkó alakban zárva a belső udvart. Teljes kiterjedése kifejezetten nagy, udvarával együtt meghaladja az egy hektárt. A mai épület helyén egy 17. századi reneszánsz kastély állt, ám annak az alaprajzi...
A kényelmes lakásul szolgáló főnemesi rezidenciát a XVI. századi végvár falaira építették, míg a XIII. századi korai kővár alapjait a kastély udvarán hozták napvilágra a kutató régészek. Bár a történészek még vitatkoznak a semptei várispánság keletkezési idején, de valószínűleg ezt is István király alapította meg, mint a felvidéki területeket a Ny-i támadások ellen védelmező várispánságok...
