A kolozsnémai Őrangyaloknak szentelt római katolikus templom 1884-ben épült. A templom építése alkalmával egy régi, kolostorszerű nagyobb épület alapfalaira bukkantak.
A Nagy Lajos-utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában van a Szt. Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja, mely templomból, kolostorból, internátusból s 3 igen népes iskolából áll. E női szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás, az első főnöknőnek – E. Aljoziának – rokona. Sok küzdés után e...
A Merici Szent Angéla által a 16. században alapított Szent Orsolya-rend, más néven orsolyiták (Ordo Sanctae Ursulae, O. S. U.) először tűzte ki célul a fiatal leányokkal való foglalkozást, tanítást, hogy hithű, művelt, jó édesanyákká nevelődjenek. Az 1535-ben megalakult Szent Orsolya-rend az egész világon elterjedt. Az első misszionáriusuk, Boldog Mária anya, 1634-ben Kanadában oktatta a...
A ferencesek templomát és még ma is működő kolostorát nem hiteles források szerint IV.(Kun) László magyar király építtette a morvamezei győzelem feletti örömében. Az Urunk Születésének Hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt pozsonyi ferences templom a Pozsony-Óváros területén jelenleg működő templomok közül a legrégebbi. 1297. március 24-én szentelte fel Jakab püspök, esztergomi érseki helynök. A...
A Szent Anna római katolikus templom Bagota település (1971 előtt önálló község, azóta Ógyalla városrésze) egyetlen temploma. A templom gondnokságát 1945-ig az Ordódy család férfi tagjai viselték. A 18. században épült barokk stílusban, majd később klasszicista stílusban átalakították. A templom bejárata feletti toronyrészen vörös mészkőből készült tábla található a következő felirattal: D.O.M. IN HONOREM S.ANNAE...
A Bajmóc városának Ny-i részén, egy kisebb magaslaton emelkedő, jelenlegi formájában francia várkastélyt formázó erősségbe a hatalmas parkon keresztül egyre emelkedő sétaúton juthatunk el. A sziklaszirtet széles vizesárok övezi, melybe az itt feltörő források vizét vezették be az egykori várépítők. Bár az épületeket jelentősen átalakították a XIX. század végén a tulajdonos kérésére, de az alapok...
A települést a hagyomány szerint a garamszentbenedeki bencések alapították. 1156-ban bányaterület néven említik. 1317-ben Károly Róberttől bányaszabadalmat kapott, 1345-ben szabad királyi bányaváros lett. Zsigmond idején fallal is körülvették. Szent Miklós-temploma még a 13. században épült, gótikus stílusban való igen jelentős átalakítással nyerte el mai alakját. Az egyenes záródású szentélyt eredetileg síkmennyezetes hajó követte. A templomnak...
A források szerint 1752-1762 között épült („A Lamberg-, most Széchen Miklós-féle ház hajdan gr. Balassa János háza volt.” – Ortvay T.) gróf Balassa János háza. Az építész feltehetőleg Franz Anton Hillebrandt (Bécs, 1719. április 2. – Bécs, 1797. január 25.), a kamara főépítésze lehetett, aki Pozsonyban több előkelő megbízó számára is dolgozott. Az épület sávozott...
Balony Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus templomát 1835-ben építették egy nádfedeles kápolna helyén, melyet 1788-ban szenteltek fel. Az 1990-es évek elején felújították. Poligonálisan záródó presbitériumát csehsüvegboltozat, hajóterét poroszsüveg-boltozat fedi. Bejárata felett vörösmárvány emléktáblát helyeztek el építésekor. Berendezése nagyrészt 19. századi, legrégebbi darabja egy 18. századi Madonna-szobor.
A környéken kitermelhető ásványkincsek kulcsszerepet játszottak mind a város alapításában, mind pedig annak középkori felemelkedésében. Amint az számos más, felvidéki bányavárosban (pl. Selmecen) is tapasztalható, a bányajáratok közvetlenül a település alatt is húzódnak. Rozsnyó főtere alatt is ma már nehezen felderíthető pince- és bányavágat-rendszer húzódik. Ebbe egykor több, középkori ház pincéjéből volt lejárat, így pl....
Református templom már régebben is állt a községben, de erőszakkal kisajátították és átépítették katolikus templommá. A községben csak két lelkész tevékenykedett, 1725-ben Kisvárdai István, 1733-ig Óvári István, ezt követően Baracska a pozbai parókia filiáléja lett. A következő templomot csak 1785-ben építették egy kijelölt helyen, melynek nem volt tornya, hasonlóan mint a többi türelmi templomnak. Építésére...
A faluban 1716-ban sikerül a helyi református híveknek felépíteniük a parókiát, ekkor kerül az egyház székhelye Besére, de ebben az időben templomuk még nem volt. Az ellenreformáció alatt az egyház meggyengül, tagjainak száma megfogyatkozik, Besét a pozbai egyházközséghez csatolják, s a mai napig is ennek leányegyházaként működik. 1793-ban három besei család a református egyháznak ajándékozza...
A Barsi Múzeum Léván Nécsey József verebélyi polgármesternek köszönhetően alakult meg, aki 1927-ben a városnak adományozta gyűjteményét. Nécsey a múzeum részére adományozott Verebély környékéről és a Garam alsó folyásának mentéről származó régészeti leleteket, Bars vármegye északi részéről és Zólyom környékéről néprajzi tárgyakat, továbbá olasz, holland és spanyol festők képeit, értékes levéltari anyagot és kb. 1500...
A feltárásokat végző szlovák régészek szerint már 896 előtt is emelkedett ezen a helyen egy fából készült morva erődítmény, de ennek még semmiféle nyomát nem sikerült fellelniük. A nagy valószínűséggel a XII. században felépített, és várispánság székhelyéül szolgáló Beckó első, napjainkig fennmaradt írásos említése csak Anonymus történetírótól maradt fenn, aki 1205 után írt róla. A...
Ezt a legimpozánsabb Selmecbányai reneszánsz épületet 1616-ban építtette a bányakitermelő Eggstein Zsigmond von Ehrenegg. Több épület összekötésével alakították ki, s így az általában udvart díszítő loggia az utcai oldalra került. Zárt sarokerkélyét egy csavartoszlopra és két emberarcos ábrázolású gyámkőre emelték. Második emeletével később, a 17. század végén bővítették ki, majd a barokk időszakban fallal bővítették....
Az üresen álló Pálffy féle vadászkastélyban 1939-1945 között lengyel menekültek éltek. A kastélyt 1945 kora tavaszán bombatalálat érte, így az itt maradt emberek is kénytelenek voltak elhagyni a falut. A kastélyt az 1950-es évek elején némi rosszindulatból lerombolták és széthordták, így csak egy pár fénykép maradt emlékbe róla.
A kastélyépület a 18. század végén épült mint a Berchtold család székhelye, akik Tirolból települtek Fülekre. Napjainkban a gimnáziumnak ad helyet. A kastély később a Stephany és a Herold családok tulajdonába került. 1945 után a járási hivatal épülete lett, és építészeti iskolaként is működött. A gyakori átépítések miatt a kastély eredeti barokk jellegét részben elveszítette....
A kastélyt a 17. század végén kezdték el építeni várkastélynak, az Andrássy-család számára. Mai formáját az 1880-as, eklektikus stílusú átépítés során nyerte el. Ma is meglévő könyvtárát 1793-ban alapította Andrássy Lipót. Jelenleg 57 hektáros angolparkja van, amelyet 1792-1795 között terveztek és kezdtek kiépíteni. A kastély különlegessége, hogy megmaradt a teljes eredeti berendezése. Az ország egyik...
A kastélyt a 17. század végén kezdték el építeni várkastélynak, az Andrássy-család számára. Mai formáját az 1880-as, eklektikus stílusú átépítés során nyerte el. Ma is meglévő könyvtárát 1793-ban alapította Andrássy Lipót. Jelenleg 57 hektáros angolparkja van, amelyet 1792-1795 között terveztek és kezdtek kiépíteni. A kastély különlegessége, hogy megmaradt a teljes eredeti berendezése. Az ország egyik...
A templom II. József türelmi rendeletét követően, a kor előírásait betartva, torony és harangok nélkül épült 1786-ban. 1826-ban klasszicista stílusban épült toronnyal bővült. A torony hozzáépítésével a templom új bejáratot kapott. Az eredeti, falazott előterű déli bejárat továbbra is fennmaradt. A templom késői barokk homlokzatú, hosszúkás előterének végében található az oszlopos oltár, melyet Czauczik József...
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya...
A kastély 1903-ban épült neoklasszicista stílusban, Boschán Samu birtokában. A 2009-ben az önkormányzat az omladozó kastélyt felújította. Litomericzky Nándor építész terveinek köszönhetően a kastély szebb, mint valaha volt, s kulturális, közösségi rendezvények színhelyéül szolgál.
A település létrejöttében és fejlődésében a Hont-Pázmány nemzetségnek volt jelentős szerepe. 1127-31 körül Benedek-rendi kolostort alapított Lampert, a nemzetség ismert tagja. 1181-ben az apátságot átvették a premontreiek. megépítették a Szent István tiszteletére szentelt apátsági templomot és az egész kolostor együttest. A kolostor és a templom, valamint a falu sorsa egymással összekapcsolódva alakult. A 15. században...
Budatin. A Vág és a Kisucza összefolyásától keletre, kb. 250 méterre, sík térségen található Budetin vára. A Balassák ősei, Zólyomi Mikó és Detre, vagy fiaik emelhettek lakótornyot a földnyelvre a 13. század második felében. A torony egy fontos út mentén, gázló közelében épült, vámszedőhelyként is szolgált. 1300 körül Csák Máté foglalta el, halála után Zólyomi...
Buzita figyelemre méltó építménye a malom. Eredetileg a Krasznikvajdai Szentimrey család 1811-ben felépített magtára volt. 1920-ban Máthé Károly vette meg, s 1922-ben gőzmalommá alakította át, melynek motorját először fa-, majd széntüzelés hajtotta. A malom gépi berendezését a kassai Polednyák Károly cég készítette. Teljesítménye óránként 4 q volt. Őröltek itt jó minőségű gabonát és darát egészen...
Az 1990-ben alakult a Cházár András alapítvány Cházár András szülőházát felújította és katolikus templommá alakította át. A ház visszanyerte az utolsó átépítestől maradt formáját. A beomlott boltívekre új tetőszerkezet került sötétbarna tetőtakaróval. Az épület északi részén a tetőről egy kis harangtorony emelkedik, ívelt tetővel. Itt van elhelyezve az új harang. Így az egész épület egy kicsit takarja a...
Jólész legismertebb épülete. Valószínűleg a Cházár család építtette a nemesi oklevéllel járó birtokok hasznából, mivel nagyobb mint a többi lakóház. Az egész telek nagyságát kinyomozni ma már elég nehéz, mert a hozzáépült kultúrház is nagy helyet foglal el és a kertek is más portához tartoznak. Az épület homlokzata az Alsó utcára néz, maga a ház az udvar hosszában...
Boldogasszony búcsújáróhelye és szentkút Kürt község nevezetes búcsújáró helye a Góré hegy lábánál levő Cigléd. Ez a hely a régmúltban pálos remeték lakhelye volt, akik földbe vályt barlangokban laktak. A barlangok helyét őrzi a góré hegy alatti fakereszt. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehérbarátok és a Cigléd kegyhely történetéhez. A domb alján, a Mindenkor...
A szent kút eredete ismeretlen. Nem tudni, mikor fakadt föl a forrás. Azt sem tudjuk, hogyan bukkantak rá. És hogy miért lett szent kút (kegykút). Hiszen a ciglédi réten sok más forrás bugyog és tőle nem messze van a füri Debeny-kút is. Ezekből nem lett „szent kút”, csak ebből az egyből: Szűz Mária kútjából. A...
