A Garam jobb partján fekvő falu a XX. sz. utolsó évtizedéig a Felsőszecsei filiával alkotott egységet. A kezdeti villongásokat az 1688. évi határozat rendezte, mely szerint ünnep első napján „in secula seculorum” az első istentisztelete Felsőszecsét (akkor Kis-Szecsét) illesse meg. Az ellenreformáció idejében 1733-1793 között a Nagyodi Gyülekezet is ide tartozott filiaként. Lelkészeinek nyilvántartása 1655-től...
Az egyházközség temploma 1874-1878 között épült Szeszler Mór galgóci építész tervei alapján neoklasszikus stílusban, romantikus jegyekkel. Felszentelésére 1878. október 27-én került sor. Homlokzata kelet felé néz. Tizenöt méter magas tornyában két harang lakik. A belső tágas teret egyszerűség, és a gondosan megválasztott fekvés miatt világosság jellemzik. Az oltár és a felette található szószék fából készült....
A mai, utcafronton álló, kétemeletes, látványosan tagolt tetőzetű, plasztikus vakolatdíszektől roskadozó homlokzatú, városi palota helyén a középkorban három polgárház állott, melyeket a 18. században barokk stílusban átépítettek. Ezek 1810-1830 között egyenként az Andrássy-család tulajdonába kerültek. E házakat lebontatva építtette 1898-ban Andrássy Dénes gróf a ma is álló, neobarokk stílusú, historizáló palotát a Jakab és Répászky...
A Tribecs hegység oldalán állnak Appony várának romjai, melyet a 13. században Csák Péter kezdett el építtetni. Huszita csapatok 1430-ban elfoglalták. A 16-17. században többször felújították a török védelmi vonal részeként. Az Apponyiak között zajló tulajdonosi viták miatt a várat elhagyták, és 1645-től a vár alatti kastélyba költöztek a tulajdonosok. A legenda szerint Appony várura...
A Grössling utcai gimnázium, a plébánia, és nem utolsósorban a Szent Erzsébetnek szentelt Kék templom a szecesszióból indult magyar nemzeti stílus megalkotására tett kísérlet legszebb példái közé sorolhatóak. Az eredeti tervek szerint csak egy kisebb kápolnát építettek volna a gimnázium szomszédságába, azonban Szapáry Mária Gabriella törekvésének eredményeképp egy nagyobb templomot emeltek. Az épületek kivitelezésére Apponyi...
A templom Pozsony-Óvárosban áll. A rendszerváltozás után a Szent Erzsébet Nővérek visszakapták a templomot és a mellette levő kolostort és kórházat, a rendtagok jelenleg főképp rákos betegek ápolásával foglalkoznak. A templom védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet. A templomot a barokk korban építették 1739-1745 között Pilgram Ferenc Antal terevei szerint. Az építkezést anyagilag Esterházy Imre prímás fedezte....
Királyi várként épült a XIII. században, várispánság központja 1267 után. A lengyelek felőli országhatárt védte. Árpádházi királyaink a várat állandóan erősítgették. Zsigmond király mégis a lengyel származású Stibor vajdának zálogosítja el a XV. század elején. A XV. század közepén Komorowsky Péter·, a cseh Jiskrával rokonszenvező lengyel lovag kaparintja meg Árva várát, és innen rettegtette 25...
Az egy emeletes, szimmetriára törekvő, barokk alkotás a telek északi szélén, utcafronton áll, az utca ívét követő, többször tört tengelyű alaprajzzal. Az épület egyik legszebb része a gazdagon díszített, későbarokk stílusú Szent Kereszt-kápolna. Vörös és fehér márványból készült oltárán nagy méretű festmény ábrázolja Krisztus keresztre feszítését. Ortvay Tivadar szerint a Kórház „utca alsó végén van...
A kastély észak-déli hossztengelyű, téglalap alaprajzú épület, két nyugati sarkán egy-egy kerek toronnyal. Klasszikus későreneszánsz épület, amelyet a Ghyczy-család építtetett a korábbi assakürti vár helyén a 17. században. A Ghyczyek sarjai még évszázadokig éltek Assakürtön, a kastély utolsó lakója 1922-ben hunyt el, és vele kihalt a család is. A második világháború után volt az épületben...
A 19. században épült klasszicista stílusban. 1608-tól szervezett református egyház volt a községben. Mivel templomukat a Bebekek elkobozták 1672-ben (Herkó páter), misére ezért Zsarnóra és 1760-tól Szádelőbe jártak. 1850-es években iskola házat építettek, mely 1948-ig működött. 1896-ban a hívek adományai alapján két év alatt építették fel a jelenlegi református templomot. Utoljára 1996-ban renoválták.
Alsópél klasszicista kastélya a 19. század közepén létesült. A kastélyt gróf Hunyady Ferenc építtette, egyesek szerint annak udvar felőli részét még a Bercsényi család emeltette a 17. század végén. A jobb napokat is látott épületben ma szórakozóhely és raktár található.
A harangok nem ismernek határokat” című projekt (Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) keretén belül a terényi ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön és Apátújfalu Önkormányzata együttműködéséből jött létre a modern faluközpont. A patak vízügyi szabályozásával, duzzasztó építésével hoztak létre egy szigetet, melyre az önkormányzat épületétől vezet egy emelkedő sétány. A...
Apátújfalu vallásos élete az 1920-as évek közepén, a templomépítés után még nagyobb lendületet vett. Mint Pintér Zoltán, a falu egykori papja írta: “A két szegény település, Apáti és Újfalu lakói zömmel katolikusok voltak hajdan is, ám templom egyik helyen sem állt. A hívek így még Trianon után is Leszenyére jártak istentiszteletekre.” 2007-ig Lukanénye filiája volt,...
A csehszlovák nemzetállam kiépítésének eszköze, a földreform és kolonizáció Arad-pusztán 1923-ban történik, Ullmann báró nagybirtokának szétparcellázásával. A Kisújfalui Augsburgi Evangélikus Egyházközséget 1926-27-ben a Romániából és a volt Jugoszláviából áttelepült szlovákok hozták létre Juraj Botík tanító úr vezetésével, aki egyben a gyülekezet kántora is volt, de ha kellett az igehirdetést is vállalta. Havi egy alkalommal tarthattak...
A régi gimnázium épülete 1794-ben épült, később kétemeletesre bővítették barokk stílusban. Itt tanult 1857 és 1863 között Mikszáth Kálmán is Fábry János osztályában.
A dunaszerdahelyi katolikus gyerekek 1932-re a tanévet már a közadakozásból felépített új katolikus iskolában kezdték meg a Temetősoron. A templom mellett álló többszáz éves iskolában ezzel egyidőben egészségügyi okok miatt beszüntették az oktatást. „Az új iskola szükségessége év-év után kitűnik – írták 1935-ben. – A nagyterem át lett alakítva két tanteremmé, így most 8 tanteremben...
„Gyermekkorában Mikszáth nagy előszeretettel tartózkodott a szklabonyai kovácsműhely közelében is. Ezt a műhelyt ma már hiába keresnénk a faluban, elsöpörte az új építkezés hulláma. Ott állt valamikor nem messze Mikszáthék házától, az egyik útkanyarulatban, a régi faluba vezető út sarkán. Az egykori kaszinó emlékét – akárcsak a kürtösiét – természetesen maga az író is megörökítette. Ebből...
Az egyetemet, mely az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogelődje, 1635.05.12-én Pázmány Péter, az ellenreformáció neves személyisége alapította. Barokk stílusú épülete több részben épült a 17. és 18. században. Mire teljesen elkészült, előbb teológiai és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1679-től jogi kar, 1769-ben pedig megkezdődött az oktatás a 4., orvosi karon is. Magyarország területén itt...
Szent-Ivány-kastély. Minden bizonnyal Gömör megye legidősebb településeinek egyike. Neve török eredetű. Vára egyes vélemények szerint már a honfoglalás korában létezett. A középkorban és a korai újkorban az ország legjelentősebb nemesi családai rendelkeztek itt birtokkal: Máiássy, Perényi, Szapolyay, Wesselényi, Csáky. A falu legjelentősebb épületének számító, téglalap alaprajzú, egy emeletes, manzárd tetős, zsindellyel fedett kastély egy korábbi...
A magyarországi klasszicizáló későbarokk építészet egyik legjelentősebb emlékét Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette 1778 és 1781 között Melchior Hefele tervei alapján. A palota belső dekorációjára a prímás a kor legnevesebb bécsi művészeit nyerte meg: a kápolna mennyezetképét Maulberts, a Szent László apoteózisát ábrázoló oltárképet Maulbertsch segédje, Andreas Matthias Zalinger festette A...
A református egyházközséget a településen a 17. század közepétől említik a krónikák. Legrégibb relikviája az aranyozott úrvacsorai kehely 1720-ból. A 19. században népes gyülekezet élt itt, lelkészlakot és tanítói lakot tartott fenn, önálló iskolája volt. A templom terméskőből épült 1785-ben, kb. 600 férőhellyel, melyet Laky Antal szentelt fel. A második világháborúban, 1944. december 20-án, a...
A város legrégibb köztemetője a hajdani Szent István tér, a mai Bernolák-tér helyén volt, amelyet 1872-ben szüntettek meg. A temető – most már park – területén áll a Szentháromság-kápolna, amelyet Isten dicsőségére Skultéty Jakab építtetett 1722-ben. A kápolna Bernolák Antal (Anton Bernolák) plébános, esperes, tanító, nyelvész és tanfelügyelő végső nyugvóhelye. 1797-ben jött Érsekújvárba és 16...
A Csemadok alakuló közgyűlésén 1949. március 5-én Érsekújvárból hárman vettek részt. Az alakuló ülést követően már március 10-én hozzáfogtak a Csemadok-alapszervezet megalapításához. Március 13-án 50 meghívott jelenlétében bejelentették az alakuló ülés időpontját. Ez 1949. március 20-án volt az akkori Sokol-házban, ahol mintegy ötszázan jöttek össze. Elnöknek Tatarik Emil nyugalmazott tanítót választották, akinek szobra van a...
1905-ben neogótikus stílusban építették. 1905. augusztus 15-én szentelték fel. 1978-ig az „Erős vár a mi Istenünk” – Luther-idézetet lehetett látni a bejárat felett. Az 1978-as felújításkor ezt eltávolították, ma helyette egy Luther-rózsa és kereszt látható.
Az újkori Felső-Magyarország fontos, erődített városának számító Érsekújvárba zsidók csak 1840 után költözhettek. Ezelőtt csak kereskedhettek, vásárokon vehettek részt, de éjszakára nem szállhattak meg a falakon belül. A 19. század második fele itt is a zsidóság jelentős számbeli gyarapodásának időszaka volt. Érsekújvárott két zsinagóga volt,az egyik 1859-ben épült, a nem sokkal korábban megépült budapesti Dohány...
Az eklektikus stílusú Páduai Szent Antal kápolnát 1913-ban építették. Az építéshez Ferenc József is anyagi támogatást nyújtott, magánpénztárából 200 koronát adományozott a kápolna részére. A kápolna belső falán látható felirat szerint: „Ezen kápolnát Antal Margit és özvegy Zeman Jánosné szül. Schindler Mária fáradozása hozta létre ez utóbbi annak fenntartására 600 korona alapítványt tett 1913”. Efölött...
A Szűz Mária-kápolna a 18. század második felében épült. Egy monda szerint 1709-ben az itt található és a környéken széles körben ismert és tisztelt Mária-kép könnyezett. A szentélyválasztó rács barokk stílusú, a rajta található évszám szerint 1780-ban készült. Alatta Mária monogramját láthatjuk, amely megjelenik a kápolna homlokzatán is. A kápolna mellett egykor temető is volt,...
A viski templomról több forrásmunkában találunk adatokat. Fábián János egyháztörténész például így írt róla: „A viski templomot a jámbor hívek építtették, mikor, annak sehol semmi nyoma. Az 1779-iki egyházi látogatás csak megújítását említi, ami 1700-ban történt, a mint a szentegyház akkori felirata is bizonyítja. /…/ E szentegyház azonban már a fenérintett egyházi látogatáskor dűlőfélben volt,...
Izsap városrészben történelmi források szerint 1297-ben állt a Szent Kelemen nevére szentelt templom. A templomot a reformáció kezdetén az új vallásra áttért lakosság használta. A falut a portyázó török csapatok a 16. század végén megsemmisítették. 1783-ban, a türelmi rendelet megjelenése után felélénkült a gyülekezet munkája, amit mint a nagymegyeri egyházhoz tartozó közösséget újítottak meg. Építettek maguknak egy toronynélküli templomot, felújíitották a régi parókia épületét, egy részét...
