Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1725-ben, gróf Hunyadi István adományából épült barokk-klasszicista stílusban. 1933-ban megújították.
Vágfarkasd nagyközség Galántától délkeletre a Vág folyó jobb partján, sík vidéken terül el. Régi település, már a 12. század elején is említik Farkas (Forcos) néven. Nevét a község talán onnan kapta, hogy a Vág völgye régebben mocsaras ingoványos volt, erdő, nádas és füzes borította s nyilván a farkasok kedvenc tanyája volt. A község fennállásának első...
A templomot Károlyi József és neje Waldstein Wartenberg Erzsébet építtették 1808-ban a mezőváros főterén, az egykori Templomtéren. Családi címereik a bejárat felett helyezkednek el. A templom egyhajós, poroszsüveg boltozatú, berendezése 19. századi. Főoltárképe a Szent Családot ábrázolja.
A város Antiochiai Szent Margit római katolikus temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban, egy korábbi, legkésőbb 16. századi templom helyén. Építésze Schwarz György volt.
A vár körül kialakult korai Váralja település régi házaiból a történelem viharai, természeti katasztrófák, de leginkább az 1960-as évek barbár csehszlovák „városfejlesztése” (az új Duna-híd és az ehhez vezető gyorsforgalmi út kialakítása miatti tömeges épületbontások) miatt mára csak mutatóban maradt meg néhány. Ezek egyike a 14. század közepén, eredetileg gótikus stílusban épült, egyhajós, keletelt tengelyű,...
„Várlépcső. (Schlosstiege.) A Terézvárosnak ezen szűk, meredek és kényelmetlen, de a festői ingert nem nélkölöző sikátor-utcája a Vártelek-utcából a várba vezet fel, illetve ezen utcán át juthatni a Vízhegy-aljra: az Oeser- és Florián-utcákba s a Csuka-utcán át a Váraljai-révpartra. A XVIII-ik században (és nyilván előbb is) ez utcát „mély- és meredek-út”-nak (via profunda et praeceps)...
De azt, hogy a korral mennyire haladt a vármegye, leginkább a vármegyeház és a börtönök építése körül mutatta ki. A székház ugyanis (régente a trinitáriusok kolostora) düledezőfélben volt, a börtönök pedig az igényeknek nem feleltek meg. A vármegye küldöttséget rendelt ki és 1826 júl. 10-én elhatározta, hogy a székházat újra építteti, még pedig az adózó...
Miután királyi vármegyéből nemesi vármegye lett (a 13. század végén) Zemplén vármegye székhelye többször is más helyre költözött a 18. század közepéig. 1299-től Zemplén mezővárosi rangot élvez és itt tartják a megyegyűléseket és a megyei törvényszéket is az Árpád kori várban. Zemplén vára a 17. században megsemmisült, ezért szükségesnek látták, hogy a gyűlések számára megfelelő...
A korábbi Pleyer-féle, kávéháznak és szállodának épült Széchenyi utcai 93. számú emeletes házat a városvezetésnek 1901-ben vásárolta meg. Innentől számítva a községháza (majd városháza) mind a mai napig a városvezetés székhelye. 1902-től a létesítmény emeleti részén voltak találhatóak a községi hivatalok, míg a földszinti részen gyógyszertár üzemelt. Az épület udvarában városi fogdákat és őrszobát alakítottak...
A 18. század közepéig Léva nem rendelkezett saját városházával. A bírók ezért hivatalos ügyeiket az otthonukban intézték. A városi magisztrátus üléseit ugyanezen okból a tagok valamelyikének házában tartották egészen 1754-ig. A város ebben az évben vásárolt a Malom utcában egy családi házat, majd a régi piactéren (később Kossuth tér, ma Hősök tere) további épületeket, ahol...
A Városháza eredete a XIV. századba nyúlik vissza. A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787—88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Érdekes a tanácsterem Justitia-freskója, illetve a terem bejárati ajtaja felett az epigramma:...
Magyarország vármegyéi és városai, Pozsony vármegye kötetének Egészségügy fejezetében Pávay Vajna Gábor dr. írja: „Mint fontos egészségügyi haladásról, meg kell külön emlékeznünk a munkásházakról is. A városnak a Kárpát-utczában van 10 munkásháza, melyek 1900-ban pavillonrendszerben épültek, kertektől környezve. A mintaszerű beosztású házak mindegyikében 12 világos, napos lakás van a szükséges mellékhelyiségekkel, tehát összesen 120 lakás, még...
A mai plébánia helyén az írott források szerint már 1248-ban a városi plébánia állott. Ez azonban a mai, nagy méretű épület telkének csak mintegy 1/4-edét foglalta el. Az 1556-os városi tűzvészben tönkrement. Részben helyreállították ugyan, de a protestánssá vált városban nem volt rá szükség: 1587-től gabonaraktár volt itt. 1857-ben rendbe hozták, de végül 1901-ben lebontották....
A színház jelenlegi eklektikus épületét 1885-1886 között építették Fellner Nándor és Helm Henrik építészek tervei alapján. A színházat 1886 szeptember 22-én Városi Színház-ként nyitják meg a Bánk bán díszelőadásával. A megnyitón részt vett a teljes magyar kormány, Tisza Kálmán miniszterelnökkel. Az ünnepségen Jókai Mór is jelen volt (Lidércfény címmel „prológot” írt ez alkalomra), Erkel Ferenc...
A város 1906-ban pályázatot írt ki a Vigadó épületének terveire, melyet Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek munkája nyert el. Az építkezés 1911-1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel. Kezdetben...
Štúrová település közepén vasszerkezetű harangláb látható, a 20. század 30-as éveiben állították. A harangot a štúrovái evangélikusok vették bele 1933-ban. 1922-ben Öregrét nevű dűlőjében – a volt Fejérváry, Malcolmes és Singer birtokon, valamint a Nagylél Rt. birtokainak egy részén – szlovák kolóniát hoztak létre Štúrová néven (Ekel és Megyercs területén). 39 telepes érkezett a 730,3...
„Több évtizeddel ezelőtt a betléri kastély könyvtárában egy olyan krónikára bukkantam, amelyben 17. századbeli modern öntödeként említik a gyárat. Míg akkoriban a környékünkön, például Páskaházán és Csetneken csak hámorok voltak, Kuntapolcán már öntöde működött. Tudomásom szerint ez a legrégebbi olyan írásos feljegyzés, ahol említést tesznek az öntödéről. Erről a területről egyébként rengeteg terméket hordtak annak...
A 19. század második felében megindult fejlődés nyomán, majd a 20. század eleji változások következtében Pozsony városa nagyra nőtt. Az ipari és kereskedelmi fejlődésének egyik fontos ütőere a vasúthálózatba való bekapcsolódása volt, melyre az 1840-es években került sor. A magyar országgyűlés 1836-ban határozta el a Pestet Vácon, Érsekújváron, Pozsonyon keresztül Béccsel összekötő vasútvonal megépítését. A...
A Vazul-torony helyén hajdan erődítmény állt, melyet fokozatosan átépítettek. Az eredeti torony kétszintes, két bejáratú volt: az egyik bejárat az udvarról, a másik a vár kerengőjéről vezetett a toronyba. A torony alsó részén lőrések, emeletén 3 ablak került kialakításra. Régebbi fényképek alapján tudjuk, hogy a tornyon korábban nem volt nyeregtető, ez az utolsó átépítés eredménye....
Az egykori pozsonyi Sétatér keleti végében, a színház és a Redout közelében álló, ma igen nívós, négycsillagos szálloda helyén már a 13. században is fogadó állt A hattyúhoz néven. 1760-tól pedig A három zöld fához címzett vendéglő működött itt. Az épületet 1838-ban Johann Lőwy, a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő, Magyarországon elsőnek számító lóvasút-vonaligazgatója vásárolta meg. (Kezdetben...
A mai Redout helyén a középkorban egy őrtorony állott. Ezt a városban birtokokkal rendelkező Thököly család a 17. században úri lakká alakíttatta át. 1705-1707. között e házban működött Matthias Glaser deák könyvnyomdája, amely a városban használt valamennyi nyelven (latinul, németül, magyarul és szlovákul) adott ki könyveket és kereskedett is ezekkel. A házat 1818-ban klasszicista stílusban...
A Dunai gát mellett található az1897-ben épült egyedülálló műszaki műemlék, eredeti állapotban lévő gépházzal. A gőzgépállomás alkotóelemei közé tartozik a szivattyú, különálló kémény, szénraktár és a gépház. A Zsitva torkolatának közelében található, sajnos ismertető nincs az épületen.
A Magyar Királyság és a Kárpát-medence egyik stratégiai pontján emelkedő Pozsonynak minden korban fontos katonai jelentősége volt. Habsburg királyaink ennek megfelelően igyekeztek folyamatosan komoly helyőrséget tartani a városban. A katonákat – újkori szokás szerint – a polgári lakosság volt kénytelen „vendégül látni” házaiban, étellel, szállással ellátni a bakákat és tisztjeiket. E komoly tehertétel alól szabadult...
Az útkereszteződés miatt kialakult, jellegzetes, háromszög alakú telek helyén eredetileg két polgárház állt. Ezt egy adomány jóvoltából 1890-ben vásárolta meg a selmecbányai zsidó hitközség. A telek és a korábbi házak alakját követő, neoklasszicista zsinagógát 1893-ban építették fel ide. A közel téglalap alaprajzú, kétszintes belső teret rejtő, nyereg tetős épület északra néző, háromtengelyes főhomlokzatát a félkörös...
A Mihály-kapu előretolt kapuerődjébe a „Zwingerbe” beépített barokk polgári ház nem mindennapos élményt nyújt. Az egykori Vörös Rák patikának otthont adó arányos barokk épület fiatalabb, mint maga a pozsonyi gyógyszertár (ma múzeum). A 19. század első felében egyébként a klasszicista, empire és biedermeier stílus a patikák berendezésénél gyakran együtt jelentkezett. Az úgynevezett „bécsi empire” stílus...
A nagymegyeri római katolikus temetőben álló kápolna 1910-ben épült. A kápolnát a Wéber család építette, Wéber Ferenc és Jankó Mária. Ennek alapján hívják a kápolnát a mai napig Wéber kápolnának. A kápolnát 2004-ben restaurálták. Belső berendezése szerény. Külső falán Kazinczy Lajos alezredes, a 14. aradi vértanú emléktáblája található. A kápolna előtt egy kőkereszt látható. A...
A helyi hagyományok szerint az országúttól nem messze állt Werbőczy István kastélya, amely valószínűleg a török háborúk idejében ment tönkre, illetve semmisült meg. Azt a helyet, ahol állt, még a mai napig Kastély-rétnek nevezik. Természetesen a kastély külsejét és helyét is csak megközelítőleg ismerjük.
