A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház harmadik temploma. Alapkőletételére 1899 február 8. került sor. A templomot a csicsói Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő építette. Ünnepélyes keretek között 1900. október 28-án szentelték fel. Berendezése a felépítése után lett kialakítva. Legfontosabb eleme a főoltár, mely tölgyfából készült, sötétbarna kivitelezésben, aranyozott díszitéssel. Az oltár két oldalán Szent István és...Read More
A falu régi templomról már az 1561-es és az 1634-es egyház-látogatási jegyzőkönyvek is említést tesznek, ezekből azonban nem derül ki építésének ideje. Az első jegyzőkönyvből a plébános nevét is ismerjük: Györgynek hívták, utána Mihály következett. Draskóczy György vizitátor 1634-ben ezt jegyzi fel: „Nem utolsó sorban említjük meg a Szent Miklós-templomot, melyet festmény és oltár ékesít....Read More
A barokk stílusú templom timpanonos, háromosztatú, torony nélküli épület, sárga festésű, fehér szegéllyel. A timpanon csúcsán kereszt. A bejárat felett két oldalon szoborfülke látható. A bejárat felett fehér minta látható.Read More
A rekatolizáció idejéről ismert első plébános, Rudnay György „1701-ben a templomot elhanyagolva találja, tető nélkül egy dombon, ahol azelőtt a falu is volt.” (Zalka 1954), ezt Jezerniczky Ferenc János főesperes tudatja. Bár a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve, mégis Szent László napját ünneplik. A plébániát 1715-ben állítják vissza Ivanics János plébános itt-tartózkodása idején. Az ellenreformáció nagyarányú...Read More
A temető legmagasabb pontján álló kápolnát 1935-ben Remenyik Pál és felesége Kégly Róza építtették az 1828-ban épült kisebb kápolna helyére, a pusztító jégeső emlékére. Az 1970-es évekig Szent Orbán napján évente szentmisét tartottak, 1973-ig ravatalozóként szolgált. A kápolnában Bánsághi Vince festőművész alkotásai voltak találhatók. A tornyában egy harang található, 1922-ben Manouška és társa harangöntő műhelyében készült,...Read More
Lukács János Szent Orbán-szobra a Gömör-Tornai Szent Orbán Borlovagrend székhelyében, a Granárium uradalmi magtár és borospince udvarában található. A Granárium a 17. században épült és az Eszterházy család szádvári uradalmának tizedbeszedő pincéjeként működött egészen a 19. század közepéig. Jelenleg az épület szálláshelyként és vendégfogadóként működik, ahol a betérő vendég egyedi kemencés ételeket, és különleges helyi borokat...Read More
Lukanényében nagy hagyománya volt és van a szőlőművelésnek is. Arról, hogy a szőlőtermelők védőszentjének, Szent Orbánnak is lett volna kultusza, illetve szobra, nem tudni. A mai tiszteletes azonban élénk és eleven: 2007-ben felállították a Botrányhegyen, a borospincék közelében a Szent Orbán-szobrot. A szobor Jozef Fojtík fafaragó népművész készítette. A faszobor egy magas talapzaton áll, oszlopokra...Read More
A templom tőszomszédságában kezdődik a Pincesor, amely Szenc legrégibb negyede. A Pincesor a Szőlőhegybe megy át. Az itt levő szőlőt a Szent Orbán-szobor vigyázta, mely barokk stílusban készült. Szent I. Orbán (latinul: Urbanus), (2. század – 230. május 23.) volt a 17. pápa, 222-től uralkodott. Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára,...Read More
A májusi eleji fagyosszentek – Pongrác, Szervác és Bonifác – mindenki számára jól ismertek, azt viszont már kevesebben tudják, hogy van még egy negyedik is, mégpedig Orbán (Közép- és Nyugat-Európában: Urban), akinek május 25-én van az ünnepe. Bár a második vatikáni zsinat törölte a szentek sorából, a szőlősgazdák, borászok, kádárok és kocsmárosok közül – akiknek...Read More
A Szent Orbán-kápolnát 1867-ben állítatták a hívők a szőlőhegy elején. Az épületet legutóbb 1998-ban renoválták. Egyhajós épület, félkörben záródó szentéllyel. A főhomlokzat háromszög alakú oromban végződik, erre építették az alacsony, gúlasisakos fatornyot. A többi homlokzatot falsávkeretek és félköríves ablakok tagolják. A hajó dongaboltozata falpilléreken nyugszik, a szentélynek keresztboltozata van.Read More
1556-ban a városban hatalmas tűzvész pusztított, amelyben a város szinte teljességgel leégett, templomaival, épületeivel együtt. A tűzben elolvadt a székesegyház harangja is. Egy év múlva a város elhatározza, hogy emlékeztetőül a tragédiára, az olvadt ércből új harangot öntet, s elnevezték azt a szőlőművesek védőszentjéről, Szent Orbánról. Egyelőre azonban nem volt torony ahová fel lehetett volna...Read More
A templomot 1747-ben építtette Esterházy Károly későbbi egri püspök. 1877-ben a falu egy részével együtt a templom is súlyosan megrongálódott egy tűzvészben, 1882-ben építették újjá. 1979-ben renoválták.Read More
Nagykálna Lévától Verebély irányában 9 km-re található nagyközség. A Garam folyó jobb partján fekszik, s az első írásos dokumentum a községről 1209-ből származik. Korabeli feljegyzések szerint egykor a garambenedeki apátsághoz tartozott. Barokk templomát 1733-ban építették.Read More
A falu központja közelében, egy ház előkertjében álló, barokkos jellegű, kb. fél életnagyságú, puha kőből faragott és színezett Szent Rókus szobor. Az egyszerű, hasáb alakú, tömbszerű talapzaton olvasható az ábrázolt személy neve és a szoborállítás ideje. A népi kőfaragás szép emlékének számító szobor a 14. században élt, francia remete szentet hagyományos ikonográfia szerint ábrázolja: zarándok...Read More
Az egykori katolikus temető főbejáratával szemközt található, tájolása észak-kelet irányú. Az egyik idős női adatközlőm a kápolnával kapcsolatban így nyilatkozott: … meg aztándig azír híták Rozáliának, mer ezt is egy gazdag ember ípítette, akinek hát ölíg sok vagyona vót. Úgyhogy aztán annak a felesíge is talán Rozália vót, így hallottam…(2) Szlovákia műemlékeit összegyűjtő jegyzékében így...Read More
Amikor Thurzó György, elkötelezett protestáns után (+1616) Forgách Zsigmondot választják meg nádorrá, aki átlépett a katolikus hitre, megnyílt az út az ellenreformáció előtt. A Bethlen Gábor vezette további három rendi felkelés, melyet szinte az egész ország támogatott, hatalmas katonai sikereket hozott. Pozsonyi bevonulásának eredményeként 1619-ben a Szent Márton templom a protestáns többség használatába került, mivel...Read More
Gúgon található az eredetileg 1122-ben emelt Szent Vendel-kápolna, amely a minden októberben megrendezett, hagyományos szímői-andódi búcsú helyszíne.Read More
Szent Vendel a pászorok és a jószág védőszentje. Szent Vendel homokkő szobra, függőleges bordázatú talapzaton a falu szélén, a Tallós felé vezető út mentén. A pásztoröltözékben ábrázolt szent fejét keskeny karimájú kalap fedi, vállán köpeny, oldalán pedig tarisznya lóg. Imára kulcsolt kezeiben juhászlapátot tart, lábainál bárány és borjú hever.Read More
Szoborfülkés képoszlopként elhelyezett kisméretű szobrocska. Talapzatát perem és párkányzat tagolja. A szoborfülkét tartó oszlop felső részét Madonna dombormű és angyalfejek ékesítik.Read More
Szenc egykori főterén a nagyszombati útra kanyarodó kereszteződésben áll az 1882-ből származó Szent Vendel-szobor. A szobrot felújítására és újraszentelésére 2011-ben került sor. Szent Vendel (németül Wendelin, latinul Wendelinus illetve Wendalinus), (kb. 554 – 617) remete és apát. Legkorábbi életrajzai 1417. után jelentek meg és a következő történetet tartalmazzák: skót herceg volt, de titokban elhagyta a...Read More
A katolikus templom mellett található Szent Vendel szobra, melyet a XX. század elején állítottak, hogy a falu népének állatait „se pusztulás, se betegség ne érje”. A színezett homokkő szobor egy magas talpazaton áll, felette horganyfedéllel. Vendelen fekete kalap, barna köntös, kék palást és barna csizma van. Rekvizituma a pásztorbot, lábánál pedig a bárány.Read More
