Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Legtöbb műve ma a losonci Szabó Gyula Emlékházban, ill. a Nógrádi Múzeumban és Galériában látható. Síremléke két részből áll: egy álló, durván...Read More
Dr. Szaiff József budapesti orvos, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Lipótvár védelmében harcolt. Annak feladása után került a császáriak fogságába, bebörtönözték(Königgrätz), innen a szabadságharc leverése után szabadult. Ekkor került Nagymegyerre, mint körorvos. A kiegyezés után mint helyi képviselő, bekapcsolódott a közéletbe.1884-ben halt meg. Korábban elhanyagolt síremlékét a Csemadok Nagymegyeri Szervezete újította fel 1999....Read More
Egyházfából Hegysúr felé haladva, a Hegysúr előtti hármas kereszteződésben található. 2005-ben új arculalot kapott kis mozaikos betonkerettel.Read More
A szakrális kisemlékek sajátos formája a szoborfülkés képoszlop, amelynek felső harmadában található a bemélyedés egy-egy szent gipsz-szobrával. A képoszlopok kőböl vagy téglábol készültek. A szapi képoszlop az 1. világháború kitörésének évében 1914-ben készült. A felső fülkében a Szent Családot helyezték el az alkotók akiknek a nevét nem ismerjük. A képoszlopot Koller József és Mise Klára...Read More
A községben 2000-ig nem volt a katolikusok részére templom, ezért építették 1973-ban a kápolnát mint a község katolikus lakosságának istentiszteleti helyét. Ennek körülményeit nem ismerjük.Read More
A templomot az 1913-ban épült katolikus iskolából alakították ki, ahol korábban is, templom híján a májusi litániakat tartották a szapiak. A kihasználatlanul álló egykori iskolához tornyot építettek és 2000. október 7-én felszentelték az új templomot, és annak harangját.Read More
A szapi református templom 1885-ban épült. Ez az évszám olvasható a bejárat felett. Ez már a szapi reformátusok második temploma, az első 1789 szeptember 8-án készült el klasszicista stílusban és 1863-ban teljesen leégett. Az új templom alapkövét 1885. július 13-án tették le, és 1886 októberében szentelték fel. A templom Rózsa Pál komáromi épitőmester tervei alapján...Read More
Szarvassy Sándor 1890-ben vásárolta meg a birtokot és a kastélyt, majd 1894-ben felújíttatta és romantikus stílusban átépíttette. A kastély mellett kiterjedt park volt. Halála után 1942-ig fia, Szarvassy Imre birtokolta a kastélyt. 1959 óta a felújított és kibővített épületben működik a mezőgazdasági szakmunkásképző tanintézet. Eredetileg L alakú földszintes épület volt. A főszárny keleti oldalán bábos...Read More
A Szarvassy-kastély parkjában az eredeti kőkúton a négy évszak ábrázolása látható. A park gondozója Sabla József (beceneve „Tyatya”), karvai lakos volt.Read More
Korponától ÉK-re, 10 km-re fekszik Szászpelsőc község. A szász telepesek által lakott községet már 1256-ban és 1332-ben említik. Mezővárosi jogokat kapott, de azzá nem fejlődött ki soha. 1419-ben Zsigmond király megerősítette a település kiváltságait. A falu Szt. Katalin tiszteletére szentelt templomának építése a 13. század első felére tehető. Az itteni plébániát 1254-ben említik. A török...Read More
Százd falut neve szerint szászok alapíthatták. Annyi bizonyos, hogy a már Szent István idejéből ismert Hunt-Pázmány nemzetség tagjai voltak birtokosai. Első okleveles említése 1261-ből való, később mezővárosi jogokkal is bírt, és hetivására volt. Földbirtokosai ugyan változtak, de fejlődése a török időkig töretlen volt. Később az esztergomi szandzsákhoz tartozott a falu, és ziamet birtok volt. A...Read More
„Szeberényi Lajos a Kisfaludy-Társaság tagja, ev. theologiai tanár, szül. 1820. aug. 15. Maglódon; a gymnasiumot 1839. Selmeczbányán, (hol munkás tagja volt a magyar önképzőkörnek és ismeretséget kötött Petőfivel, kivel hosszabb ideig barátságban élt, míg egy irodalmi polemia félbe nem szakította barátságukat), a theologiát 1841. Pozsonyban végezte. Ekkor nevelőséget vállalt, azután Pápán jogot végzett. 1846. Pesten...Read More
Széchenyi György esztergomi érsek Érsekújvárt 1691-ben városi rangra emelte. Így vannak, akik ehhez az eseményhez kötik magát a városalapítást is. Az emléktáblát az esemény 300. évfordulóján helyezték el a ferences rendház falán. Alkotója Nagy János szobrász.Read More
Széchényi György esztergomi érsek szobra Szilágyi Tibor szobrász alkotása, amelyet 2005-állítottak fel a város főterén. Széchényi Érsekújvár kapuja előtt áll, kezében a város kiváltságlevelével. Széchényi György (Szécsény, 1603 vagy 1605/1606 – Pozsony, 1695. február 18.) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök; kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, katolikus egyházi író. Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja...Read More
A kriptában a Széchenyi Szabó család tagjai nyugszanak: Szabó József (elhunyt 1859) – Szabó Jolán (1876-1949), Szabó Margit (sz. 1877) – Széchényi Szabó József (1820) és neje Ciriak Terézia (1820-1907), gyermekeik: József, Albert, Adel, Anna, Széchenyi Szabó Wilmos (1873-1907), Széchényi Szabó János (1844-1929), és neje Széchenyi Szabó Thomka Malvin. Szabó József gyermekei: Szabó Albert (1855-1859), Szabó Adél (1859-1859)...Read More
A templom bejáratától jobbra, az épület falába illesztett emléktábla. A homlokzaton található fekete márványtáblát Dobos Péter állíttatta a helyi tudósnak, szerzetesnek. A fekete tábla kétnyelvű. Először 1984-ben került ki, de az akkori vezetés leszedette, Dobos Péter saját felelősségre visszaállíttatta, 1985 óta látható újra.Read More
…a szőlődombok alatt látható egy négylépcsős, csipkézett szárvégű, vaskorpuszos szürkés kőfeszület. A Szegedi-keresztként ismert szakrális emléket az azonos nevű család állíttatta az 1938-as visszacsatolás után. Talán erre is utalhatott a dedikáció szövege, mely mára már nem olvasható, csupán az évszám – 1942 – maradt épségben.Read More
A kronosztikon az 1719-es évszámot jelöli a szegényház fölépítésének évéül. Tehát az 1710-es tűzvész alkalmával elpusztult „espitály” helyett építtethette a jótékony gróf. Műértékét oromfala adja, hol 3 fülkében szoborcsoportok vannak elhelyezve. Balról Piéta, középen a Szt. Háromság, jobbról Szt. Flórián csoport. Már maga az a tény is feltűnő, hogy a szegényházat ily gazdagon ékesítették. Magyarázható...Read More
Szeghy Zsigmond nagymegyeri honvéd 1826-ban született, részt vett az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcban. Élt ötven évet, 1876-ban halt meg. Sírköve hosszú évtizedeken keresztül elhanyagolt volt. 1995-ben újíttatta fel a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és 1995-2012 között ezen a helyen szervezte március 15-én az 1848-as magyar forradalom tiszteletére tartott városi koszorúzási emlékünnepséget.Read More
