A Csemadok szervezet megalakulását követően elsősorban az amatőr színjátszómozgalom bontakozott ki Dunaszerdahelyen, olyan rendezők vezetésével mint Steiner Vilmos, Riedl Sándor, Kubik György, Brunner Tibor, Molnár János, Cséfalvayné Sándor Erzsébet. Az első tíz évben bemutatott színművek közül Csiky Gergely Nagymamája 33 előadást ért meg.Read More
A temető IV/4-es szektorában, közvetlenül Rigele Alajos sírja mellett van a közeli rokon Rigele – Platt család síremléke. A sírban nyugvók (Augustin, Alfred, Antonia, Maria és Luisa) valószínűleg mind gyermekek. Az oszlopon látható kis méretű relief három apró gyermeket ábrázol, akik különböző hangszereken játszanak. A domborművön megtalálható az alkotó Rigele Alajos szignója: R A. A...Read More
A napjainkban spanyolnátha néven ismert betegség az influenza A típusának egyik legelső példánya volt; a köznyelvben sokan a madárinfluenzával szokták azonosítani, a valóságban azonban a két vírus között két aminosavnyi eltérés van, ami abban játszik szerepet, hogy a sejt a szervezetben melyik cukrokhoz kapcsolódik. A spanyolnátha a villámgyors terjedés mellett azzal fokozta az emberek rettegését,...Read More
A Luther házat 1931-ben, az evangélikusok régi kórházának helyén építették Christian Ludwig és Augustin Danielis pozsonyi építészek tervei szerint szerint. A kvalitásos modern épület, mely minden modernitása ellenére beleilleszkedik évtizedekkel korábban épült környezetébe, a Palisádyn, az egykori Védcölöp utcában áll, az evangélikus egyház hivatali helyiségeinek és az evangélikusok kezelésében álló lakásoknak adott otthont. Két bejárattal...Read More
Rigele Alajos szobrászművész Pozsonyban született 1879. február 8-án s ugyanitt hunyt el 1940. február 13-án. Síremléke a Szent András temető IV/4-es szektorában lelhető fel. 1895-1898-ban Messner Adolf díszítőszobrásznál dolgozott Pozsonyban. 1901–1906-ban elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. 1908–1911-ben Rómában járt tanulmányúton. 1911-től haláláig Pozsonyban élt, ahol számos portrét, síremléket készített; a különböző épületek homlokzatát díszítő szobrai...Read More
A temető felső részében található kőkereszt. A kereszt mellett nyugszik az állíttatója és felesége. Világosszürke kőkereszt, rajta fehér, kék ágyékkötős Krisztus korpusz látható. Talapzata fehér, rajta ugyanolyan színű tábla.Read More
A városokat és városkákat a középkorban és később a nekik adományozott külön jogok különböztették meg a többi községtől. A privilégiumokban kifejezésre jutó kiváltságok és jogok írásos emlékei a levéltárakban, városi könyvtárakban és múzeumokban húzódtak meg, de mindmáig maradtak róluk emlékek különböző architektonikus alkotásokban is — városházakon, városi piaccsarnokokban, mészárszékekben, kőkerítéseken, fegyvertárakban, s egyéb építményeken. Közéjük...Read More
A 19. század fordulóján épült. Téglalap alapú, kétszintes, nyeregtetős épület falazott oromzattal. Az öttengelyes főhomlokzaton téglalap alakú ablakokat látunk, az épület körben párkányokkal tagolt díszítés teszi szebbé. Az emelet középső tengelyén Szent István király szobra áll.Read More
A katolikus plébániaház a Fő tér nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló magja a 15. század elején épült fel gótikus stílusban. Az egy emeletes, nyereg tetős, cseréppel fedett sarokházat később nyugati irányban, a plébániatemplom irányában bővítették. E részben reneszánsz boltozatot találunk. Az épület 1782-ben későbarokk-klasszicista külsőt kapott. (Minden bizonnyal az ugyanekkor a ferences kolostoron dolgozó,...Read More
A katolikus plébánia klasszicista, kétemeletes épület, a 18. sz. végén épült. A homlokzaton az első emelet szintjén, falmélyedésben látható Nepomuki Szent János szobra. 1999-ben a plébánia homlokzata fel volt újítva, és ekkor került leleplezésre az a márványtábla is, amelyen az utóbbi 700 év alatt Szepsiben szolgáló lelki atyák névsora található.Read More
A falu templomát 1789-ben szentelték fel, 2014-ben újították fel. Egyhajós, barokk stílusú épület. Oltárképe a 19. századból való, a község védőszentjeit, a Mindenszenteket ábrázolja. Az egykori barokk szószék már nincs meg, de a díszeként szolgáló 4 evangélista faszobor a karzat mellvédjén látható. A templom érdekessége az Öltöztető Szűz Mária szobor.Read More
A sárga színű, neoromán stílusú templom főhomlokzatát a torony uralja, hosszúkás üvegablakokkal. A tornyon található felirat az építtetés és a felújítás évszámait mutatja. A templom a 18. században barokk stílusban épült, majd a 20. század elején építették át a jelenlegi stílusúra. Az 1960-as évek elején, majd legutóbb 2000-ben renoválták. A templom 18. századból származó oltárképe...Read More
A falu közepén, a főúttól beljebb, a lakóházak között találjuk. Barokk stílusban épült, 2003-ban renoválták. Állítólag a második világháború alatt találatot kapott a torony, ágyúgolyó ütött lyukat rajta, de a templom falát csak kívülről hozták rendbe, belül még látszik a lövedék okozta rombolás.Falán latin nyelvű aranyozott feliratú fekete márványtábla. A templomot szépen kovácsolt vaskerítés veszi...Read More
Rónay Ferenc (1808 Liptóújvár – 1881 Selmecbánya) bányamérnök; selmecbányai tanulmányok után a környék különböző bányaüzemeinél működött bányamérőként, bányatisztviselőként, bányafelügyelőként, bányatanácsosként; szakcikkei magyar és német szakfolyóiratokban jelentek meg. 1874. január 1-től bányatanácsos. 73 éves korában halt meg Selmecbányán.Read More
Ronchetti József, kéményseprő-mester, parancsnok és kerületi tűzfelügyelő Nyitrán, hol 1860-tól működött; 1863. aug. 23. tornaegyesület alakítására kapott a várostól engedélyt; 1869. jan. 1. megalapította a nyitrai önkéntes tüzoltó-testületet. Meghalt 1904. okt. 28. Nyitrán. Munkája: A nyitrai önkéntes tüzoltó-testület 30 éves története 1869–1899. Nyitra, 1899. (Németül: U. ott, 1899.).Read More
Rösch Frigyes Sopron tűzoltó-főparancsnoka, főreáliskolai tanár, Sopron díszpolgára 1832. január 8-án született Reutlingenben (Németország). Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Stuttgartban végezte. Fiatalon, mint reáliskolai tanár tanított német városokban. Felsőlövőn 1853-tól dolgozott, mint középiskolai tanár, majd két évig tanítóképző intézeti igazgató. A soproni polgárokkal együtt kezdeményezte 1863-ban, hogy a városban tornaegylet létesüljön. Ebben az évben a kör...Read More
A falutábla oszlopot 2011 május 28-án a Palóc Társaság által szervezett Kárpát-medencei Rovásíró verseny Felvidéki elődöntője alkalmából adták át. Avatóbeszédet Kantár Éva, a Csemadok alapszervezetének elnöke mondott.Read More
A rovásírásos helységnévtáblát az 1848/49-es ünnepség megtartása után Androsovics József, a Forrai Sándor Rovásíró Kör tagja és dunaújvárosi csoportjának vezetője avatta fel, mely a templomkert előterében került elhelyezésre.Read More
