A tér legrégebbi épülete az Óvárosháza: a szabad királyi város Pozsony városi tanácsa székelt benne. A torony sokáig Pozsony főtornyának számított: innen hirdették ki a királyválasztásokat s az országgyűléseket, a forgalomba kerülő új pénzeket, a győzelmi ünnepeket stb. Maga az épület három ház egybeépítésével kapta mai formáját: a tornyos rész Jakab bíró háza, mellette az...Read More
Az I. világháború tombolásának 4 évében – a főtéren álló emlékmű jobb oldalán lévő márványtábla tanúsága szerint – 99 püspöki fiatal férfi esett el a harcokban. Ha belegondolunk, hogy az egész község lakóinak száma ebben az időben két és fél ezer körül volt (a házak száma 350), és figyelembe vesszük azt, hogy egy átlagos háztartásban,...Read More
Praznovszky József (1842–1912), plébános sírját az öreg pöstyéni temetőben találhatjuk. Nevét a Vasárnapi Ujság 1902 augusztus 17. száma őrizte meg Erzsébet királyné (Sisi) pöstyéni szobrának felavatásának kapcsán: „A Szózat eléneklése után Praznovszky József plébános hazafias szellemű beszédet mondott, miközben lehullott a lepel a márványszoborról.”Read More
Presinszky Ferenc (Nagycétény, * 1908. március 23. – † 1970. december 6.) plébános. Veszprémben érettségizett, a teológiát Nagyszombatban végezte. 1934-ben szentelték pappá, előbb Zselízen szolgált káplánként. 1936-1937-ben Alsószerdahelyen szolgált. Ugyanekkor a vágai Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület helyi vezetője is volt. 1938-ban Ipolyhídvégen szolgált mint plébános és fogadta a bevonuló magyar csapatokat. 1941-ben lelki gyakorlatot végzett....Read More
Presinszky Lajos (Nagycétény 1939. december 10. – 2010. április 3.) író-helytörténész, tanár, a Somorjai Honismereti Ház vezetője, a somorjai Bibliotheca Hungarica egyik alapítója. Az alapiskolát szülőfalujában, a középiskolát Párkányban végezte. 1957-ben érettségizett, majd 1960-ban Pozsonyban a Felsőbbfokú Pedagódiai Iskola magyar tagozatán szerzett földrajz-történelem szakos tanítói oklevelet. Előbb Nagycétényben, majd Nagylégen és Nagyszarván tanított, az utóbbi...Read More
Prikkel János esperes-plébános édesanyjának síremléke. Prikkel János 1791. április 28-tól volt beiktatott plébános Kőhídgyarmaton. Itteni működése idejében hunyt el hőn szeretett édesanyja, akinek díszesen faragott síremléke a kistatai temetőben található.Read More
Prikkel János 1791-1808 között volt Kőhidgyarmat plébánosa. Itteni működése alatt egyházi alapítványt hozott létre Úny községgel. Ebből az alapítványból állíttatott az Öreghegy alján lévő kőkereszt.Read More
Pristyák Neit fehérmárvány sírkövén a felirat megkopott, kovácsoltvas kerítése megrozsdásodott, magát a sírt fagyalbokrok nőtték be. Elhalálozásáról az Esztergom című folyóirat 1897 augusztusában így tudósított: „Pristyák Neit esztergomi tiszteletbeli kanonok és verebéiyi esperes-plébános hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életének 59. évében elhalálozott. A boldogult Bars vármegye közéletében jelentékeny szerepet vitt. Hivei,...Read More
1870. január 30-án született Rábakövesden. Eleinte atyja oktatta, majd Rábabogyoszlón, Alsószelestén, Sopronban tanult, ahol a teológiát is végezte. Majd külföldre ment és 1892 októberében a hallei egyetemre iratkozott be. 1893 október elsején Kőszegre hívták segédlelkésznek. Itt 1897 őszén másodlelkész, 1903 szeptemberében első lelkész lett. Innen Pozsonyba vitték lelkésznek, a pozsonyi gyülekezet egyhangúlag választotta meg lelkészének,...Read More
Csehszlovákia megalakulásának idején a papi teendőket a faluban Psenkó József plébános végezte. 1858. március 7-én született Újvárban, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, ahol 1881. június 29-én szentelték pappá. Szent Mihályfán és Hidaskürtön segédlelkészként, később Kajalon, majd 1909. október 1-jétől Zsigárdon plébánosként működött. A hivatalos jelentések szerint hívei nem kedvelték. 1930. július 14-én halt meg, és a...Read More
A község határában található az egyik legrégibb kereszt, a Puskás kereszt, melyet valószínűleg a Puskás család állíttathatott a szántóföldjei végén még a XVIII. század második felében. A kőből készített kereszten, homokkőből készült korpusz látható. A kőkeresztet és a korpuszt 1851-ben újították fel. A 2000-es években a kereszt, valami oknál fogva kifordult a földből és több...Read More
A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810;...Read More
Pusztapát templomát románkori alapokra emelték a 13. század első felében. A számos átalakítást megért épület mostani formáját a legutóbbi, 2012-es felújítást követően kapta.Read More
A 19. századtól a zsidó holokauszt kezdetéig a hitközösség rabbijának és családjának nyújtott otthont. Az utcafrontra épült, mögötte – a jelenlegi kultúrház helyén – állt a zsidó templom (zsinagóga), amelyet az ötvenes évek elején lebontottak. A II. világégést követően, az 1960-as évek végéig moziként és kultúrházként funkcionált. Sorsát az új kultúrház felépülése pecsételte meg, lebontották.Read More
1943. június 24-én született Dunaszerdahelyen. Itt élt és alkotott. 2011. április 8-án hunyt el Pozsonyban. 1967-1971 között távúton grafikai tanulmányokat folytatott Pozsonyban. A Szlovák Képzőművészeti Unió tagja 1989-től, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja 1990-től. Mint grafikus és képzőművész képzőművészeti és fényképészeti katalógusok szerkesztője, a Járási Népművelési Központ kiállításait installálta, ahol negyven évig dolgozott. Önálló...Read More
Rácz Olivér író, költő, műfordító, politikus 1918. január 21-én született Kassán († 1997. júl. 19. Pozsony). Kassán kezdett iskolába járni, 1941-ben Szegeden tanítóképzőt, 1955-ben Pozsonyban tanárképzőt végzett, 1953–1969 között gimnáziumi tanár, ill. igazgató Kassán, 1969-től iskolaügyi, 1974-től művelődésügyi miniszterhelyettes Pozsonyban. A II. világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalom ellentmondásosságában is fontos alkotója. Megtudtam, hogy élsz c....Read More
A költő maga is járt a községben 1941-ben, és nevét is a településről vette. Szüleinek lakóhelyén 2004-ben, a Holokauszt emléknapján, már avattak egy emléktáblát. Glatter Jónás, Radnóti nagyapja pedig a közeli Rimaszécs temetőjében nyugszik.Read More
A temetőben több szép kereszt és feszület látható. Az alsó-feszületet felirata szerint „Isten dicsőségére állíttatták Rados János és neje Deák Franciska”, feltételezhetően 1914-ben. A háromlépcsős kőkeresztet egy vaskorpusz díszíti.Read More
Radosna katolikus templomát 1636 és 1644 között reneszánsz stílusban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A főbejárat felett egy kőkeretes címer található. 1755-ben barokk stílusba építették át. 1950-ben a tornyot villámcsapás rongálta meg. Ugyanebben az évben megjavították, mintegy 3 m-el lett magasabb, (37,5 méter), így a kerület...Read More
Radosna plébániáját 1780 és 1783 között Révay Antal nyitrai püspök építtette. A 19. és 20. században klasszicista stílusban építették át. Az épület timpanonját Révay Antal nyitrai püspök címere díszíti.Read More
„A Ventur- és a Szilágyi Dezső utcák sarkán álló, a Blasy – örökösök tulajdonát tevő ház eredetileg Pozsony legpompásabb házai közé tartozott, ami mai, kivált belső elhanyagoltsága mellett alig képzelhető. A Rákóczyak uri lakóháza volt az, mely hátsó kapunyilással is birt. Ma bérházul szolgál s benne van elhelyezve a kerületi betegsegélyző-pénztár. Alakult ez 1893 jan....Read More
A temető keleti bejáratánál található síremlék és emléktábla. Az emléktáblát 2013-ban állíttatta a község önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány és a Csemadok helyi alapszervezete. A síremlék kopottas kőoszlop, nehezen olvasható felirattal, az emléktábla ennek a kőoszlopnak van neki támasztva, fekete márványból készült. A községi hivatal kutatást indított, hogy információhoz jusson Rákóczi Rozália életéről, Rákóczival...Read More
A római katolikus templom és az öreg temető közvetlen közelében található. A községben, a templomhoz közeli Nedeczky-kúriában tartózkodott egy rövid ideig II. Rákóczi Ferenc és Vak Bottyán. A község a kurucok erős bázisa volt. 1705-ben Bercsényi Miklós tábornok a feltöltetett sáncon őrizte a dunai átkelőhelyet. Read More
Ramotsai Márkos Péter / Ramocsai Markos Péter (1726 – 1792) Madar 9. lelkipásztora (1762 – 1792) 30 éven át. Nemesi családból származott. Madarra kerülése után ő kezdte el írni a gyülekezet krónikáját és jegyzőkönyvét, illetve anyakönyveit. Madaron tíz alkalommal készítette el a pontos és részletes lélekszám-kimutatást. Read More
