Rimaszombatban az egykori Oskola utcában, amelyet a 19. század végén a híres ötvösről, Szentpétery Józsefről neveztek el, majd a második világháborút követően Samo Tomášik szlovák nemzetébresztő nevét kapta, áll egy szerény házikó. Egykori tulajdonosáról Huszth-háznak hívják, de a helybéliek csak Petőfi-háznak emlegetik. A hely szelleme tesz naggyá: 1845 márciusában itt töltött pár éjszakát felvidéki utazásai...Read More
A főút egyik kanyarulatában áll a Petrovics-kereszt, vagy Ilo-kereszt. A jellegtelenebb műkő keresztet az azonos nevű család állíttatta másfél évtizede. A dedikáción ezt olvasható: “Imádunk és áldunk téged 1993” (2014-es adat). Valószínűleg régebben is állhatott itt szakrális kisemlék, s talán erre utalhat a tovább hagyományozódott Ilo-féle megnevezés. Az Ilo ugyanis Péter családnév utóneve, s a...Read More
Az 1848 – 49-es évekkel kapcsolatos „amit a Kis – és Nagy Rétei Molnár család utolsó sarjától (Molnár szolgabíró úrtól) hallottunk, hogy az ő családjuk rokonságában volt Petőfi Sándor családjával, a Petrovitsokkal. Szerinte Petőfi meg is látogatta az itteni rokonságát, amikor 1848-ban Pozsonyban járt. Ezt támasztja alá a rétei református temetőben ma is látható sírkő...Read More
A temetőben egy 18. századból fennmaradt, színezett kő Pietà-szobor található. A temető elülső szögletében a Pietà-szobor mögött álló „öreg halottasházat” a falu egyik polgára újíttatta fel.Read More
A falu végén a főút mellett áll a Piéta-szobor, amelyet 1757-ben állított Gunyis Mihály, 1883-ban Gunyis Ferenc és felesége, Micsek Mária felújíttatta, majd 1919-ben Presinszky János és felesége, Siller Rozália ismét megjavíttatta. A műemlék utolsó felújítására 1999-ben került sor. A tördelt talapzaton polikrómozott Piéta kőplasztika áll, alul Szent Mihály arkangyal és a bibliai Judit szobra...Read More
A volt iskola előtt álló kőből faragott Pieta-szoborcsoport 1854-ben készült. Jókai András és Bogyó Magdolna csináltatta 1854-ben, felújíttatta Kovács Vince.Read More
A szépen karbantartott Pietával díszített kőkereszt 1900-ban készült, és a templom udvarán állították fel. A talapzaton a keresztfáról levett fiát az ölében tartó Mária szobra látható. A talapzat felirata: Ime itt az Üdvözítő, ki értünk annyit szenvedett. Emeltette Kósa Lászlóné szül: Fülöp Julianna 1900 szeptember 23.Read More
Pintér Rafael, OFMCap – Ordinis Fratrum Minorum Capuccinorum – (Tata, 1867. febr. 4.-Pozsony, 1925. nov. 11.): házfőnök. – Tatán a piarista algimnázium 1-4. osztálya után 1881. IX. 15-én lépett a kapucinus rendbe. A középiskola 5-8. osztályát a rend tatai és bazini házaiban végezte. 1884: Budapestre helyezték, ahol 4 évig a tudományegyetemen hittudományt és pedagógiát hallgatott,...Read More
Az egykori Pipagyújtó csárdánál 1849. május 12-én lezajlott csata emlékműve. A magyar vereség hét áldozatának már 1861. szeptember 8-án emlékművet avattak, 1882-ben és 1899-ben emléktáblák kerültek az oszlopra, 1999-ben pedig kiegészítették az adatokat, és felújították az emlékművet, melyet a magyar szervezetek rendszeresen megkoszorúznak.Read More
Az Óvárostól északra az új korban kialakult külvárosa helyén korábban ritkán, vagy épp egyáltalán be nem épített terület húzódott ahol a polgárok szőlői, kertjei húzódtak. E területen épült ki a 19. század második felében Pozsony talán leglátványosabb sugárútja, a forgalmas Stefánia, északi végén a főpályaudvarral. E sugárút nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben, utcafronton áll a...Read More
A temető bal oldali részében, a domboldalon találjuk az alacsony vasráccsal kerített sírt. Az alapzatról leemelt gránitoszlopon a következő felirat olvasható: „Platzer Jenő Nyug. kir. számtanácsos 48-as honvéd 1828–1909 Platzer Franciska 1832–1914 Béke poraikra!”Read More
A hajdani uradalmi központ plébániája már igen korán a 14. században fennállott. A mai plébániaépület régebbi alapokon épült a 19. század első felében, klasszicista stílusban. A kétszárnyas, földszintes épület előtt, nyitott oszlopos tornác áll. Középső háromszögtimpanonban végződő főbejárata felett az utolsó javítás évszáma -1976 – olasható. Sajnos az egykor szebb napokat megélő műemlék épület, mára...Read More
A falu felső utcáján, a templommal szemben található oszlopos ház a falu legöregebb épülete, 400 éves. Egykor az esztergomi érsekség vadászháza volt, egyházi tulajdon. Jelenleg plébánia hivatal működik benne. Falán fekete emléktábla. Az udvarában álló egykori istállóépületben imádkoztak és tartottak miséket a templom felépítését megelőző időben. A szépen felújított épületbe két lépcsősor vezet, az egyik...Read More
Garamkövesden született. 1943-ban a Szent Imre Gimnáziumban, Esztergomban érettségizett. Sokoldalú, tehetséges, több irányban nyitott emberként ismerték, aki egyebek mellett imádott, és tudott is fényképezni. Ő volt a faluban a ‘fotós’, akinek volt fényképezőgépe, és értette is a mesterséget. Ha hívták, szívesen elment fotózni családi eseményeket, ünnepeket, évfordulókat. De saját maga számára is fotózta a környezetében...Read More
A kápolnát a 13. században építették román stílusban, így ma ez a város legidősebb, fennálló épülete. Később, a 16. században reneszánsz stílusban átépítették. Berendezése, oltárai a barokk korból, a 18. századból származnak. Főoltárán Szent Anna, Szent Joakim és a kis Szűz Mária festménye látható. Az újkorban Magyarország legjelentősebb kegyhelyei között szerepel. A városi legendárium számos...Read More
Pogány Erzsébet (született Hombauer, Pozsony, 1959. december 19. – Somorja, 2018. május 6.) felvidéki magyar közgazdász, közéleti személyiség, a Szövetség a Közös Célokért Polgári Társulás igazgatója, a Felvidék.ma hírportál alapítója és igazgatója.Read More
Pokstaller László (* 1934. aug. 26. Pozsony, † 2000. jún. 27. Somorja) karnagy sírja. Az alapiskolát Somorján végezte, majd egészségügyi szakközépiskolában fogtechnikusi végzettséget szerzett, és egészen haláláig a szakmájában dolgozott. Zenei tanulmányait 1962 és 1968 között a Pozsonyi Konzervatóriumban végezte trombita szakon. 1968-tól 1993-ig óraadó tanárként tanított a somorjai művészeti alapiskolában, fúvós hangszereket oktatott. 1952-től kezdődően...Read More
Pollág (Pollák) Géza született 1829. február 27-én, evangélikus. (Valószínűleg azonos Pollag Krisztian szappankészítő mester és Lumnitzer Anna Rozina 1829. márc. 8-án Lőcsén Adolf Viktor névre keresztelt fiával.) Felesége -1855 – Szennovitz Janka, meghalt Lőcse, 1909.) 1867. volt főhadnagyként a Szepes megyei Honvédegylet tagja. Lőcse város 12 éven át volt polgármestereként hunyt el, 1883. jan. 31-én.Read More
Polnisch Aladár (1862. május 1., Lőcse — 1932. szeptember 15., Felsőhági, sírja Lőcsén), szállodatulajdonos. 1890 körül költözött Felsőhágiba Lőcséről. Felsőhágiban közel 40 éven keresztül egy kis 70 szobából, egész évben működő szanatóriumot vezetett. Ezidőben Felsőháginak főleg németországi vendégei voltak, Polnisch nagyon népszerű lett, Onkel Polnisch néven. Az I. világháborúig a három legjobb tátrai szállodatulajdonosok közé...Read More
A közismert és közkedvelt szlovákiai magyar tanár, biológus, szakíró Rétén született, Szencen, Dunaszerdahelyen élt. A Szabad Földműves szerkesztője, majd az Új Szó több rovatának volt munkatársa.Read More
Pongrácz Zoltán emléktábláját születésének 100. évfordulóján leleplezték le, 2012 március 3-án, a háborús emlékmű melletti iskola falán. A Diószeg városa által készíttetett emléktábla Mag Gyula szobrász alkotása. Pongrácz Zoltán a hazai elektronikus zene legelső alakja volt, több nemzetközi díj nyertese, a Zeneakadémia első elektronikus zenei professzora. A zeneszerző, karnagy Pongrácz Zoltán Diószegen született 1912. február...Read More
Poór Titus uradalmi gazd. főtiszt, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosának és nejének Kuza Máriának sírja. A síremlék a temető I./1-es szektorában található.Read More
