Az Oláh Miklós érsek (1493–1568) által 1542-1562 között építtetett érseki háztól jobbra található, lánckerítéssel övezett szobrot egy ión fejezetű oszlopra helyezték, mely négyzet alaprajzú talapzaton áll.Read More
A szoborcsoportot Karaffi Eleonóra Terézia állíttatta 1767-ban. A legenda szerint a mű elkészítésére az állíttató csodás gyógyulása adott indokot. Az alkotás középpontjában Szűz Mária alakja áll, amely itt egyszerre jelenik meg a halott fiát ölében tartó anyaként (Pietà-ként), illetve Hétfájdalmú Szűzként. A kétszer hét tőr fénye glóriát alkot Mária mögött. A szoborcsoport alakjai: Szent Sebestyén,...Read More
A város legrégibb temploma, a 13. századból származó keletelt, gótikus és egyhajós, Szent Ilona-, más néven ispotály-templom, melynek zárt presbitériuma és keresztbordás mennyezete van. A középkor végétől a hozzá tartozó kórházépülettel együtt az irgalmasok birtokában volt. A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható: – Szent Ilona, Jézus keresztjével, amelyet szentföldi zarándoklata során – a legenda...Read More
A barokk szoboregyüttes a Szent Miklós-székesegyház előtti téren áll. 1731-ben emelték hálából az 1729-30-ban pusztító nagy pestis járvány elmúlásáért, amely nemcsak Nagyszombatban, hanem szinte egész Európában elterjedt. Az együttes alkotója Melczer Ignác szobrász. Az oszlop háromszögletű talapzatának tetején három szent szobra áll: Szent Miklós, Borromei Szent Károly és Alexandriai Szent Katalin. A talapzat oldalain a...Read More
E négyszögű hatalmas (57 méter) torony 1574-ben készült s 4690 arany forintba került. A tűztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte; a toronyőr számára állandó lakást készítettek. Az 1683-iki nagy tűzben a teteje leégett s azt újra építették. A torony órája 1729-ben készült, harangjáték jelzi a negyed és a teljes órát, délkeleti oldalán napóra, a barokk...Read More
Háromlépcsős betontalapzaton áll a Nagytemető központi keresztjének (új rész) a téglalap alakú oszlopa, rajta fekete márványtáblán ez a dedikáció: „Adj, Uram örök nyugodalmat / a megholt híveknek / és az örök világosság / fényeskedjék nekik / 1967”. A dedikáció felett egy márványba vésett aranyozott keresztalakzat látszik. A kiszélesedő oszlopfő felfelé elkeskenyül, egy négyzet alakú lépcsőben...Read More
A Nagytemető öreg részének központi keresztje, illetve annak egylépcsős oszlopa egy betontalapzaton áll, rajta fehér márvány emléktábla az alábbi dedikációval: „Irgalmazz Jézus / hiszem a föltámadást és / az örök életet”. Az oszlopfőn látható az egyenes szárvégű, korpuszos műkő kereszt. A korpusz öntöttvas. Krisztus az ég felé tekint, kezei függőleges tartásban, lábfejei egymás mellett. A...Read More
Nécsey István Bálint festőművész, született 1870. febr. 12. Verebélyen (Barsm.); a gymnasiumot Nyitrán, Pozsonyban és Léván járta, hol egyik tanára buzdította a rovarok gyűjtésére és a festészetre. 1887-ben letette az érettségi vizsgát és kijelentette szülei előtt, hogy festő akar lenni, s Münchenbe ment, hol Hollósy Simon festőiskolájában művelte magát; időközben (1888 őszén) beiratkozott az ottani...Read More
Bars megye azon megyék közé tartozott, ahol a különféle korszakok emlékeinek kutatása és gyűjtése már az 1870-es években megkezdődött. A múlt emlékei után érdeklődő számos amatőr közül gyűjteményeikkel a verebélyi, majd tildi ügyvéd, Dillesz Sándor, valamint Nécsey József tűntek ki. Míg számos amatőr régész esetében életrajzukkal kapcsolatban csupán elszórt adatokra vagyunk utalva, addig Nécsey Józsefről...Read More
A Nyitrán nevelkedett Lyka Károly álltal szerkesztett Művészet című képzőművészeti szaklap 1910-ben megjelent első számában az alabbiakat olvashatjuk Dr. Nécsey Lászlóról (1878-1909): „Lesújtó hírek érkeztek a múlt év november havának elején a Szépművészeti Múzeumba. Az intézet egyik kiváló tisztviselője, ki ifjú életét megmenteni ment a dalmát tengerpartra, szörnyű haláltusát vívott egy gyilkos betegséggel. A szerető...Read More
A Nedeczky család tagjainak sírjai a templom melletti régi temetőben. Nedeczky Sándor 1695-ben építtette a falu legmagasabb pontján – a templomhoz közel – a falu legrégebbi kúriáját, melyet valószínűleg a császári csapatok le is romboltak 1707-ben. Joannes Nedeczky és Nedeczky Imre sírjelei.Read More
Ugyanezen a helyen volt az előző templom is, melyből csak a torony maradt meg, mivel ez a templomnál újabb és jobb állapotban volt. Az új templomot 1937-ben földrengésbiztosra építették. A talajba beton kútgyűrűket süllyesztettek, telerakták őket betonnal, és a betontőkékre építették fel a templomot. A templom bejárata fölött föl van vésve a régi templom körvonala,...Read More
A római katolikus templom 1780-ban épült Szent Mihály arkangyal tiszteletére. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Nagyon régi templom,...Read More
Nehéz Ferenc mellszobrát 2008. november 22-én avatták fel a katolikus templom kertjében. Nehéz Ferenc (Dunamocs, 1912. október 16. – Los Angeles, 1979. január 29.) író, újságíró. Újságírói pályáját mint a Komáromi Lapok munkatársa, majd szerkesztője kezdte. Az 1940-es évek elején a Jókai Közművelődési és Múzeumi Egyesület főtitkáraként, majd a Szlovákiai Magyar Kultúregyesület központi titkáraként tevékenykedett....Read More
A temető bal hátsó részében egy dombon található az öntöttvas kerítéssel védett kettős sír. A kerítésen kívül két oldalt egy-egy magas fa található. A jobb oldali sírban nyugszik Nehrer Mátyás 48-as nemzetőr. A kőobeliszk teteje pártázott kiképzésű. A nemzetőrre és feleségére vonatkozó felirat: „Nehrer Mátyásné született: Fekete Karolin *1825. okt. 23. ✞ 1865. febr. 12....Read More
A Bátorfalu felé vezető út jobb oldalán, a 137. számú ház előtti kiskertben látható a Nemcsok Jánosné keresztje, az INRI feliratos, vaskorpuszos műkő feszület. Kétlépcsős alapzaton áll a téglalap alakú oszlop, melynek teteje oszlopfővel van ellátva. Azon, egy négyzet alakú műkövön áll a legömbölyített szárvégű kereszt. Az oszlopon ez a felirat olvasható: „Így szerette /...Read More
1882. VIII. 25 + 1964. V. 23. A temető katolikus részében nyugvó nyugalmazott jegyző 1882-ben Nánán született. A jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken végezte el. Pályafutását Búcs községben kezdte, meg mint segédjegyző. Szőgyénben körjegyzőként működött 1924-ig, amikor a csehek nyugdíjba küldték.Read More
Az evangélikus templom 1898-ban épült, eredeti neogótikus jegyeit a mai napig megőrizte. Az oltár 1898-ban készült pszeudo-klasszicista stílusban rajta festmény: Krisztus a Gecsemáné kertben. A szószék szecessziós stílusban készült 1914-ben. Nagyobb volumenű felújításra legutóbb 1995–1998 közt került sor.Read More
Az evangélikus templom mögött kopjafák állnak. Egyiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából állították, másikat Kajal fennállásának 700. évfordulóján leplezték le, a harmadikkal az 1947-es kitelepítés elszenvedőire emlékeznek a helyi lakosok.Read More
Az eredeti, a 16. században emelt templom, reneszánsz stílusban épült, a 18. század folyamán többször átalakították. 1756-ban és 1780-ban kibővítették, ez utóbbi évben változott a templom védőszentje – Szt. András helyett – Szentolvasó Királynője tiszteletére szentelték. Az oldalhajó átépítésére a 20. században került sor, az utolsó felújítás 1992–1995 közt folyt. A templom kéthajós poroszsüveges boltozattal,...Read More
A római katolikus templom mellett kőtalapzaton álló Szentháromság-szobor a 19. századból való. A talapzaton olvasható szöveg szerint 1911-ben a Krizsán család tagjai újíttatták fel.Read More
A nemesoroszi református gyülekezet mindig is a számban kis gyülekezetek közé tartozott, de mivel a barsi egyházmegyében az egyetlen artikuláris hely volt, a nehéz időkben is mindvégig fennállt. A csekély jövedelem miatt az egyház szinte mindig anyagi nehézségekkel küzdött. Az előző évszázadokban ideiglenes megszálló helyül tekintették ifjú lelkészek számára. Közel négy évszázad alatt két lelkészt kivéve...Read More
