1808-ban született Nagymegyeren. 1836-tól fokozatosan különböző tisztségeket töltött be a városban. Kezdetben a nemesi tanács tagja, majd később a nemesség hadnagya volt. Az 1848/49-es forradalmi időszakban lesz a város jegyzője, 1848. május 6-án kialakított 180 tagú nemzetőrség parancsnoka. 1869-1875 között a város bírája. 1878.december 3-án, életének 70. évében halt meg. Sírja a nagymegyeri református temetőben...Read More
A magyar szabadságharc eszméi az inámiak között is visszhangra leltek. A honvédhadsereg soraiba 6 lakos vonult be, akik a 18. Komárom-Vác zászlóaljba lettek beosztva. A település büszke arra, hogy Inám a járásban a legmagyarabb falu. Nagy Tamás (1831-1848) nemzetőr itt van eltemetve a helyi temetőben. Síremlékét egy nagytakarításkor fedezték fel, egy halom öreg sírkő társaságában,...Read More
A Szelle család sírkertjében három síremlék található: a középső síremlék Nagyabonyi Szelle István királyi járásbíró, 1848/49-es honvéd főhadnagy valamint Gróff István és Patócs Júlia síremléke. Tőle balra Szelle Istvánné szül. Tóth Jusztina, a volt járásbíró özvegye – jobbra Szelle Ilonka a volt járásbíró leánya nyugosznak.Read More
1790-ben hatalmas pestisjárvány és marhavész tizedelte a falut. 204 ember pusztult bele, akkor már csak 36 jobbágy család maradt. Sírokat ásni nem volt idő, csak egy nagy gödröt ástak, abba dobálták bele a halottakat. A hullákat, hogy tovább ne fertőzzenek mésszel öntötték le. Erről a szomorún tényről tanúskodik a hatalmas domb a templomkerítés mellett.Read More
Koós Győző magyar királyi honvédhadnagy, a nagy ezüst vitézségi érem, hadiékítményes harmadosztályú katonai érdemkereszt és a német vaskereszt tulajdonosa. Koós Győző a sárospataki általános tanítóképző intézetnek volt jeles növendéke s az 1915-ik évben, mint zászlós, jeles tanítói oklevelet szerzett. Koós Győző apja tanító, bátyja lelkész volt. 1916. június 8-án, az északi harctéren Ostroviec mellett a...Read More
Ipolyság első templomát a premontreiek építették a monostoralapítással egy időben, a XIII. század első felében. Ez a román kori templom a konventépület tőszomszédságában állott. Hiába erődítették, a törökök 1552-ben teljesen elpusztították. Mára csak a kapuzata maradt meg. A mostani templom, amelynek építését 1734-ben fejezték be, építészeti stílusa a reneszánsz és a barokk határán mozog. Egyhajós,...Read More
A tornai főesperesség alapításának dátuma ismeretlen. Valószínű, hogy az esztergomi egyházmegye alapítása után egy későbbi időpontban hozták létre még a vármegyévé szerveződés előtt a 11-12. században. Az első írásos adatok a templomról 1274-ből származnak, de az eredeti templom a 12. században épülhetett. 1273-ban tornai plébános Mátyás. Tornanádaska 1280-ban történt eladományozásáról szóló oklevélben Mihály tornai plébánost...Read More
A város központi terén áll Szűz Mária Mennybemenetelének (vagy Nagyboldogasszonynak) r.k. temploma. Tágas, jól ápolt park övezi. A templomot az 1724-25-ös években építették barokk stílusban, egy régebbi, tűzvész által lepusztult gótikus templom helyén. Az épületet 1772-ben kibővítették. A templombelső későbarokk dongaboltozatú. A főoltár klasszicista oltárképén Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk. Lütgerndorff Ferdinánd műve 1952-bő1. A templom...Read More
A verebélyi Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1898 és 1901 között épült az addig használt barokk templom helyén. Az építkezés legfőbb anyagi támogatója Vaszary Kolos Ferenc esztergomi bíboros – hercegprímás volt. Arcképe ma is megtekinthető a templomban. A háromhajós neoromán stílusban emelt templom oltárképét Vaszary János festőművész (Vaszary Kolos unokaöccse) készítette. A képen Szent...Read More
(Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata emlék, fogadalmi pestisoszlop) A Nagyboldogasszony-szoborcsoport egy vallási témájú szoborcsoport, ami Nyitra városában, a Várhegyen, a várkapuhoz vezető híd előtti teresedés területén található. A szakrális témájú építményt továbbá Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata-emlék, valamint fogadalmi pestisoszlop néven is ismerik a helyiek. A szoborcsoport teljes magassága mintegy tizenegy méter. A Nagyboldogasszony-szoborcsoportot Esterházy Imre (1663–1745)...Read More
A hagyomány szerint egy 1070-ből való oklevél említi plébániáját, feltehetőleg tehát temploma is volt. Hogy az első templomos helyek közé tartozott, azt egy 1294-es oklevél közvetve bizonyítja, mely Egyházcsalomija néven említi a települést. (Az „Egyház” előnevű települések mind templomos helyek voltak.) Ez az első templom feltehetőleg a korabeli román stílusban épült: félköríves szentély, téglalap...Read More
A kis építmény homlokzata háromszögcsúcsban kovácsoltvas ajtaja pedig boltíves alakban végződik. Oltárán gipsz Lourdes-i Szűzanya-szobrot s egy porcelánpiétát látunk. Korábban itt végezték a búzaszentelést.Read More
A templom még 1888-ban épült, ám a II. világháború, ahogy a régió több nagy múltú épületét ezt sem kímélte. A visszavonuló német haderő a Garam vonalánál tartóztatta fel három hónapra az előrenyomuló szovjet csapatokat, amely időszak hatalmas pusztítást okozott az Alsó-Garam-mentén. Stratégiai okokból szinte az összes magasabb építményt felrobbantották. Ennek áldozata lett a nagykálnai református...Read More
A nagykeresztet Isten dicsőségére Tönköly Dávid és neje Klimek Anna emeltette 1909-ben. A kereszt alatti talapzaton Mária-szobor áll. 2012-ben, majd 2019-ben felújították.Read More
A 1998. október 18-án felszentelt Rózsafüzér Királynője katolikus templom bejárata mellett álló feszületet egy gyetvai fafaragó Pavol Melich ajándékozta a diósförgepatonyi hívőknek.Read More
Inám község belterületén hét kőfeszület is látható. A templom előtti kereszt szürke műkőből készült, rajta öntöttvas korpusszal. A talapzatán lévő dombormű egy keresztet, létrát és vadrózsát ábrázol.Read More
A vár eredetére nézve eltérők a vélemények. Egyik szerint 1040 körül már fennállott. Mások szerint Loránt építtette 1247-ben, kinek fiai 1280-ban elcserélték a várhoz tartozó birtokot Micz bán fiaival. Más változat szerint a vár 1247-ben már a leleszi prépostságé volt. Némely iró meg azt vitatja, hogy 1283-ban épült s a Rathold nemzetségből való Loránt, a...Read More
A településen az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló kérdésével, amit Tápiógyörgye. Pest megyei település Nagymegyernek szánt. Ez végül nem valósul meg, mert az 1938/39-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Ennek alapján 1939. február 23-án, fordult a nagymegyeri biró, Osváth Antalhoz. Kérte, hogy díjmentesen készitsék...Read More
Az útmenti kereszt (lat. crux viator), útszéli kereszt: határoknál az út mentén állított kő-, fa-kereszt (ill. pléh-, bádogkereszt). Szerepe a napi gyakorlatban a tájékozódás segítése földrajzi tájegységek végének/kezdetének jelzésével. Valószínűleg ez volt a szerepe, a csicsói út mellett álló nagymegyeri útszéli keresztnek. Állításának évét nem ismerjük. A változó időpontú Áldozócsütörtök előtti hétfőt, keddet és szerdát...Read More
A nagyölvedi református templom 1791-ben épült (a kor előírásainak megfelelően) torony és utcai bejárat nélkül. A templom tornyát 1810-ben emelték. A faluban szolgáló református lelkészek névsora: 1576 Komáromi János (később püspök Komáromban) 1650 körül Telekessy János 1822-1841 Gárdonyi József Kétyről beszolgált 1841-1870 Kulifai Sándor Boriból 1870-1913 Pólya Lajos 1913-1947 Szinai Sándor Szabó Antal Kétyről, Ákosi...Read More
A XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta, mely néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba négy kapun át lehetett bejutni: Felső, Alsó, Lovcsic...Read More
