A Motesiczky-palota a pozsonyi Belvárost egykor körülölelő, középkori eredetű, mára lebontott városfal előtti árok helyén épült. E helyen állt a középkori-koraújkori város egyik legismertebb szálláshelye, a Vademberhez címzett fogadó. Az országgyűlések, királykoronázások alkalmával e fogadóban szálltak meg a legismertebb, legnevesebb vendégek. Később itt lakott Mikoviny Sámuel (1698-1750) magyar matematikus, mérnök, a magyar térképészet megteremtője, aki...Read More
Bejegyzés a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyveiben, 2. I. sz. lelkészi anyakönyv: „Motsi Pál magam kezével réthei ekklé’sia prédikátora. Fel szenteltettem a’ szent hivatalra 1816 dik esztendőben. Filiális ekklésiák: Boldogfalva, Puszta Fődémes, Vizkelet” (később Pénteksúr is). A sírkőre 2016-ban új márványtáblát helyeztek. Read More
A bátorkeszi születésű Mudrák Béla, az esztegomi MÉZ – NAP névadója emlékére avatta a Szentgyörgymezői olvasókör és a család 2016. szeptember 18-án.Read More
A helyiek szerint a második világháborúban a község közelében esett el Müller Michal, s a templomkertben temették el. Hosszú ideig a rokonai gondozták a sírját, de pár éve már nem látogatják a sírt.Read More
Munkácsy Elek, főgymnasiumi tanár, szül. 1847-ben Munkácson (Beregm.); 1882-ben nyert tanári oklevelet és 1880-ban a bajai, 1881-ben a kaposvári állami főgymnasium helyettes tanára volt, 1882-től pedig a trencséni kath. gymnasium rendes tanára, hol a latin és görög nyelvet tanította. 1882-ben Czuprák családi nevét Munkácsyra változtatta. Meghalt 1898. aug. 17. Trencsénben. Czikke a kaposvári állami főgymnasium...Read More
Muszka József 48-as honvéd-huszár a szabadságharcz után a Koburg herczegi család tiszttartója, később pedig Selmecz és Bélabánya városok közgyámja. 78 éves korában Selmeczbányán halt meg. A hiányos kovácsoltvas kerítéssel övezett, gondozatlan sírt a temető bejáratától balra, a domb oldalában találhatjuk.Read More
1884. február 24-én Selmecbányán született, 1956. október 15-én Izsán halt meg. 1907. június 24-én szentelték pappá Selmecbányán, 1910-től Pozsony-Virágvölgyben káplánkodott, 1915-től tábori lelkész. Harminc évig volt Izsa állandó papja. Selmecbányáról került Izsára. Szigorú ember volt, nagyon sok tett a faluért. Színdarabokat, verseket, énekeket tanított, a Gyöngyös bokréta szereplőit is ő készítette fel a budapesti szereplésre. Résztvevője volt annak...Read More
Nagy Ábel gondnoka volt a református egyházközségnek. Nagyobb fia Károly hősi halált halt a 2. világháborúban. Emlékét a református templomban elhelyezett márványtábla is őrzi. Másik fia Árpád jelentős feladatokat látott el a községben ill. a református egyházban. Gondnoki szerepet töltött be a helyi református egyházban, ezenkívül mint egyházmegyei jegyző is dolgozott. A rendszerváltozás után az...Read More
A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes egykori szervezőtitkára, a Csemadok Központi Bizottsága Népművelési Osztályának szakreferense volt. Temetése 2002. február 4-én volt a somorjai temetőben.Read More
Inám híres szülöttének, Nagy Gyulának a tiszteletére a falu önkormányzata 2014-ben állított emléktáblát a Polgármesteri Hivatal előtti kis kertben. Nagy Gyula nemcsak nevében volt „nagy”, hanem a szó szoros értelmében is. Nagy ember, szenvedélyes vadászati és múzeumi gyűjtő, nagy tanító, nagy vadász. Tudott szervezni, lelkesíteni. Hittel, óriási hévvel, fiatalokat meghazudtoló lendülttel élt és dolgozott. Nemcsak...Read More
A templom kertjében, közvetlenül a kovácsoltvas bejárati kaputól balra található sötétszürke kereszt, ezüstfehér Krisztus-testtel. A korpusz felett díszes INRI felirat látható. Krisztus kezei majdnem függőlegesen vannak felszegezve, lábai szorosan egymás mellett párhuzamosan állnak. A szobor fehér talapzatán fekete márványtábla, fehér betűkkel látható.Read More
Nagy János (Mocsa, 1806. január 14. – Nagysalló, 1880. május 1.) Nagy János és Sékura Éva fia. Tanulmányait Pápán végezte, ahol köztanító és főiskolai senior volt. Ekkor ő vetette meg Tarczyval együtt a tanuló ifjúsághoz intézett lelkes beszédével az önképzőkör alapját. 1836-ban lett nagysallói lelkész, ahol mint a barsi egyházmegye 25 éves esperese 1880-ban elhunyt....Read More
A dunaszerdahelyi AGROSTAV közös mezőgazdasági vállalat igazgatójának, édesapjának állított emléket fia, a Most-Híd politikusa, parlamenti képviselője, 2010 júniusában.Read More
Az Agrostav, majd a Dunstav építészeti vállalat igazgatója, lelkes támogatója a város és a Csemadok kultúrájának (1984-1985-ös évektől fenntartó szerve lett a Bartók Béla Vegyeskarnak, támogatója a Csemadok városi szervezete klubtevékenységének). A DAC-nak is elnöke volt. 1994. április 13-ától haláláig a Gyurcsó István Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány és a Csemadok első báljának szorgalmazója (1995....Read More
A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.Read More
A 157. számú ház előtt egy fekete márványból készült öntöttvas korpuszos kereszt áll. Ezt Nagy Lajos állította 1960 körül hálából a beomlott bányából való megmeneküléséért.Read More
A megyeháza empire stílusban épült 1805 és 1831 között Povolny Antal építész tervei szerint. A történeti Magyarország legreprezentatívabb megyeházája volt, 1922-ig működött itt Szepes vármegye székhelye. Az épületet később is közigazgatási célra használták, jelenleg a járási hivatal működik benne.Read More
A sírban Szökefalvi Nagy Pál, a nagyváradi akadémi történet tanára és írója, valamint Renczés Boldizsár földbirtokos nyugszanak. A 19. században számos malom működött a Kis-Duna partján. Ezek egyike volt a pozsonyeperjesi vízimalom, amelyet Renczés Boldizsár (1863-1919) épített a 19. század végén. A pozsonyeperjesi malomház 1920 körül leégett, a birtokot később Nagy István, uradalmi erdész vásárolta...Read More
Nagy Pál 1928. február 16-án született, Felsővámosban. A felsővámosi alapiskola volt igazgatójának, Nagy Vilmosnak fia. A családot 1947-ben kitelepítették Magyarországra, onnan 1956-ban disszidált, és Kanadában, Montrealban él. Életét az Emlékeim Vámosfaluból c. könyvében írta meg. Emléktábláját és a tölgyfáját az ő kérésére Bugár Aladár, Madarász Tibor és Szabó Pál közreműködésével 1990-es évek elején készíttették, Török...Read More
