Máriatölgyes a Vág folyó középső szakaszán található, a Tölgyes patak hordalékán, az illavai völgyben. Az 1193. évi oklevél „terra Dubnicza„ néven említi, és a Vratslav, valamint Piskin testvérek birtoka.1439-ig a főúri családoké. 1439-ben lett a trencsényi váruraságé. A 18. században az Illésházy család birtokolja. A legrégibb levéltári adat a máriatölgyesi templomtól az esztergomi káptalan 1276....Read More
Vittenczi Markhot Gyula (Nagyemőke, 1857. november 18. – Nyitraivánka, 1918. április 9.) politikus, Nyitra vármegye alispánja, majd később főispánja. Apja Markhot János királyi tanácsos, vármegyei alispán, országgyűlési képviselő. Anyja Marton Szidónia. 1874-ben végzett a nyitrai piaristáknál, ahol Janits Imre osztálytársával együtt Nozdroviczky-féle ösztöndíjban részesült. Tanulmányai után a nyitraivánkai birtokain gazdálkodott. 1880-ban megyei aljegyző, később a...Read More
A nemes Máriássy-család egyik elődje, Miklós fia Miklós 1284-ben IV. László királytól engedélyt kapott a várépítésre, azzal a korjellemző kikötéssel: „hogy abból rosszat cselekedni semmiképp se merészkedjék.” A vár Márkusfalván épült fel. A község felett emelkedő dombon a XIV. századi templom mellett áll a részben már romban heverő vár; lejjebb az úri kastélyok s udvarházak...Read More
A a pozsonyi evang. líceum 1914-ben megjelent értesítőjében az alábbiakat olvashatjuk Markusovszky Sámuelről. „A pozsonyi evang. líceum nyugalomban élő nagyérdemű igazgatója hosszas betegség után 1913. évi augusztus hó 10-én este meghalt. Harminc esztendeig működött fáradhatatlan szorgalommal tanintézetünkön és hat évig volt a líceum érdemes igazgatója. Múlhatatlan, nagy érdemeket szerzett magának azzal, hogy megírta a líceum...Read More
A Márton-kereszt a határ keleti részén, az inámi út mentén áll. Fehér és kékesszürke műmárványból készült sárga vaskorpusszal. Kovácsoltvas kerítés veszi körül, rajta ezzel a dedikációval: “Isten dicsőségére emeltették Márton Lajos és neje Rados Mária, 1927-ben.Read More
A Köztelek című folyóirat 1899. november 18-án megjelent számában ezt a gyászjelentést olvashatjuk: „Alsó- és felső-mattyasóczi Mattyasóvszky Lipót, nyug. kir. kúriai biró Bars vármegye közigazgatási és törvényhatóság bizottságának tagja, volt alispánja és földbirtokos, folyó hó 10 én 82 éves korában elhunyt. A boldogult hűlt tetemei f. hó 13-án tétettek örök nyugalomra a néveri sirkert családi...Read More
Hunyadi Mátyás „(Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) Magyarország királya 1458 és 1490 között. Apja Hunyadi János korábbi magyar kormányzó, anyja Szilágyi Erzsébet grófnő. Bár 1458-tól de facto uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb királyként tartja számon,...Read More
1468. szeptember 27-én Mátyás király hetivásárok megtartására adott jogot Bősnek, amelynek 530. évfordulójára Bős Nagyközség Önkormányzata emléktáblát emelt a kultúrház mögötti parkban.Read More
A gömörmegyei Sajőgömör gyülekezetének és nagy szórványa híveinek 38 évig volt hűséges pásztora. Nagy hidegben végzett temetésen átfázott és karácsony első napjának reggelén halt meg a rozsnyói kórházban, 64 éves korában. Az egész falu megsiratta, mert szelídlelkületű, szeretőszívű pásztora volt híveinek, akikkel együtt hordozta a kettős járom alatti megpróbáltatások keresztjeit. Temetésén húszegynéhány evangélikus lelkész volt...Read More
A Mécs László Emlékév keretében a két világháború között Nagykaposon és Királyhelmecen is szolgálatot teljesítő papköltő tiszteletére a nagykaposi Magyar Közösségi Házban 2015. szeptember 26-án tudományos konferenciával és szoboravató ünnepséggel emlékeztek meg. A gránit keménységével vetekedő spanyol művészagyagból készült szobrot Túri Török Tibor, keszthelyi szépmíves ajándékozta a nagykaposi magyarságnak.Read More
A két világháborúban Medve községnek 34 hősi halottja volt. Az 1. világháborúban 13-an, a 2. világháborúban 21 személy halt meg a frontokon. Az ő emlékükre állíttatta Medve község Önkormányzata, a falu köztemetőjében, 1999-ben az emlékművet.Read More
A Szent Anna katolikus templom már a harmadik temploma Medve községnek. Az első még a középkorban épült. Ezt a templomot a törökök a faluval együtt a 17. század elején lerombolták. Az új templomot 1800-ban építették fel, ami viszont 1855-ben, amikor az egész falu leégett jelentősen megrongálódott. A jelenlegi templomot 1860-ban építették, és Szent Anna tiszteletére...Read More
A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a...Read More
1858-ban az elhunyt Tóth Pál plébános helyére Méhes Károly lépett, aki Pesten végezte el teológiai tanulmányait és 1852-től Diószegen, majd 1855-től Boldogfán káplánként működött. Nagyfödémesen egészen haláláig, 1902-ig látta el a plébánosi teendőket. A födémesi temetőre a település főutcájában, a művelődési ház közelében találunk rá. A főbejáraton belépve, jobbra, a temető végébe haladva lelhetünk rá...Read More
Az evangélikus templom 1790-ben épült torony nélkül. Egyhajós épület, fából készült harangtoronnyal, amely az épületen kívül található. A templomra jellemző a lapos gerendás mennyezet és a nyeregtetős csarnoképület is.Read More
Vasárnapi Ujság 1901. június 9-én megjelent számának halálozások rovatban olvashatjuk: “Mercz Mátyás, központi főszolgabíró, Lőcsén, 63 éves korában” elhunyt.Read More
