A családi sírok első sírjában a világháború után, 1919-ben a hazáért meghalt Horváth Vilmos egészségügyi katona nyugszik, a másik sírban az édesanya Horváth Ilona állít emléket a háborúban meghalt fiának.Read More
A kultúrház parkjában látható az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve, amelyet 1995-ben az ipolysági L. Burík épített. Az emlékmű lépcsőzetes kiképzésű, oldalsó toldalékrészekkel, a reá helyezett emléktáblára rá vannak vésve az I. világháború 4 áldozatának és a II. világháború 8 áldozatának nevei.Read More
Az első világháború sok helybeli lelkében hagyott szomorú emléket. A harctereken elhunyt 46 honvédnek 1938-ban emlékszobrot állítottak. A második világháború 33 áldozatának névsorát megörökítő emléktáblával 1972. november 1-jén egészítették ki az emlékművet. Az Érsekújvár és Vidéke című lapban az első Csehszlovák Köztársaság idején interjút közöltek egy mára már elfelejtett érsekújvári szobrásszal, Klinda Kálmánnal, aki éppen...Read More
2010. május 8-án avatták fel az I. és II. világháború helyi áldozatainak emlékművét, hatvanöt évvel a nagy világégést lezáró napon. A templomkertben felállított emlékműre hatvannégy hős katona neve került, akik hazájukért, földjükért, családjukért áldozták életüket. Varga B. Kálmán nyergesújfalui szobrászművész alkotásán jelen vannak a község szimbólumai is, melyet a magyar eredetmondák mitologikus madara, a turul...Read More
Gútoron 1929-ben állították fel a hősi emlékművet, az eddig ismert forrás alapján Rigele Alajos alkotását. A visszacsatolás után 1939 augusztusában megjelent beszámolóban viszont arról értesülhetünk, hogy az eredeti, a magyarokhoz méltatlan szobrot kicserélték egy másik, Mosonban készült alkotással. A mai szobor azonos a Rigele monográfiában szereplő alkotással és sok vonásában hasonlít a művész által készített...Read More
Hősi emlékmű Vágán Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defetizmusnak, amely a mai...Read More
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. A hátteret alkotó oszlopon eredetileg a magyar királyi korona is látható volt, ezt 1945 után eltávolították. Eltávolították ( „a múltat végképp eltörölni” jeligére) az...Read More
A 2000. évben a bakai millenniumi ünnepség keretén belül került sor az emlékműavatásra, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek, valamint az I. és a II. világháborúban elesett katonáknak állít emléket. Az ünnepi szentmisét Dr. Bolberitz Pál c. apát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora celebrálta paptestvéreivel együtt. Az emlékműnél Kornfeld Ferenc, a...Read More
A hősök emlékműve 1948-ban készült az I. és II. világháború elesett katonái tiszteletére, amelyet a falu készíttetett és a templom parkban állított fel. Az első világháborúban elesetteket felsoroló táblán 103 nevet olvashatunk, míg a második világháborús táblán 94-et találunk. 1992-ben az emlékművet kiegészítették egy az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseinek emlékét idéző táblával is.Read More
A hősök emlékműve egy műkő alkotás. Magasabb középső részét egy kereszt díszíti, a két alacsonyabb szárnyon pedig egy-egy fekete-márvány emléktábla látható az elesett hősök nevével. A tábla felett sisakdísz van puskával és karddal, lent pedig egy pálmaág.Read More
Süly község első és második világháborús katonahalottjaira emlékező alkotás két kőtömb között álló kereszt. A falakon fekete márványtábla őrzi a halottak neveit.Read More
Az emlékművet 1941-ben készítették az I. világháborúban elesett vagy eltűnt tardoskeddi hősök emlékére. Később a II. világháború hőseinek emléktáblái is az emlékművön lettek elhelyezve, de miután az emlékmű 2006-ban teljes felújításon ment át, és az eredeti formájára lett átalakítva, az emléktáblák a templomba kerültek. A felújítási munkálatokat Csütörtöki András és Mézes Rudolf restaurátorok végezték el....Read More
A temető új, déli részében áll a hősök keresztje. Ez a kereszt néhány évtizede még a faluban, a mai kultúrház előtti téren állt. Egy 1918. évi keresztalapítási dokumentumban olvassuk, hogy Varbó falu közepén a hívek adakozásából, az Amerikában élő varbói magyarok 900 koronás hozzájárulásával egy új hősök keresztje állíttatott ama fakereszt helyén, melyet még Franczia...Read More
Varbó felé vezető út jobb oldalán található vaskorpuszos kereszt, a I. világháborúban elesett kériek tiszteletére. A szürke betonkereszten fejét lefelé hajtó Jézus test látható, fémből. A korpusz igen rozsdás, az időjárás nyomait viseli magán. Zöld, kovácsoltvas kerítés veszi körül. A talapzatán a felirat nehezen olvasható.Read More
A hősök szobrát a templomkertben 1921-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület emeltette az I. világháborúban elesett áldozatok tiszteletére. Az 1960-as években a szoborra fölkerült a II. világháborúban elesett áldozatok névsora is.Read More
A Garamkövesden született Hubik István (1916-1994) emléktáblája a kultúrház falán lett elhelyezve. 1954-től a csehszlovákiai magyar könyvkiadásban dolgozott a Madách Könyv- és Lapkiadóban mint szerkesztő, főszerkesztő, majd főszerkesztőhelyettes. Fordításaiért négyszer kapott Madách Imre-díjat, háromszor részesült a Szlovák Irodalmi Alap Nívódíjában, és 1991-ben megkapta a Madách Könyv- és Lapkiadó Nívódíját. Több mint ötven szlovák és cseh...Read More
Hulita Vilmos szobrát 2016. augusztus 1-én leplezték le a Palóc Napok és a Füleki Városnapok alkalmával. A szobor alkotója Balázs Alfréd. Hulita Vilmos (1878. június 6. – Budapest, 1951. június ?) a Füleki Zománczgyár egykori igazgatója és Fülek város egykori polgármestere. 1878. június 6-án született Karánsebesen (jelenleg romániai város) Holotay Vilmos néven. 1915-ben kerül Fülekre,...Read More
A domborművet Kara Mihály szobrászművész faragta a trencséni vár alatti sziklafalba, így állítva emléket az I. világháború trencséni hőseinek. Az emlékművet 1916. október 4-én avatták fel, azonban amikor a városba bevonultak 1918-ban a csehek az emlékművet elpusztították, mivel Hunnia-nőalak volt rajta ábrázolva, majd 1921-ben egy Giskra domborművet faragtak a helyére.Read More
Husz Dávid (1813. november 28., Poprád – 1889. január 21., Poprád) Poprádi vendéglős, a helyi közélet neves szereplője, aki a XIX. század második felében felismerte, hogy Poprádon is szükségessé vált egy olyan turistaközpont létesítése, ahonnan rövid idő alatt elérhetővé válnak a hegyek, hisz ne feledjük, ekkor még Tátrafüred kivételével nem léteztek a Tátra körút melletti...Read More
Huszár Tibor (Réte, 1952. június 16. – Modor, 2013. szeptember 11.) szlovákiai magyar fotóművész. 1964-ben kezdett el foglalkozni a fényképezéssel. 1971-től 1974-ig a Dolgozó Nő című pozsonyi folyóirat fotóriportereként tevékenykedett. 1976 és 1983 között a prágai Zeneművészeti Akadémia film és televíziós tanszékén tanult, ahol Ján Šmok professzor tanítványa volt. 1988-tól 1990-ig fényképezte Tábori György Theater...Read More
Nem messzire a halottasháztól látható az a kétlépcsős feketemárvány-kereszt, melyen egy szép vaskorpusz látható, s dedikációján ez olvasható: „Istennek hálából állíttatta Huszár Károly és családja, 2005”.Read More
Szervezett formában Rétén a protestantizmus az 1573-tól 1596-ig terjedő időben jelenik meg. Minden bizonnyal ahhoz a 800 egyházhoz tartozik a rétei is, melyek az esztergomi érsekség területén ebben az időintervallumban fogadták el az új tanokat. Egész pontosan 1592- re tehetjük a rétei református egyház megalakulását, mivel ebben az évben váltak ki a református gyülekezetek a...Read More
A 20. század közepén emelt fehér kápolna kis toronnyal, melynek homlokzatán kör alakú és ívelt tetejű ablak látható. Dombon áll, lépcsősor vezet fel a bejáratig.Read More
2001-ben avatták fel Tardoskedden I. Szent István 5/4-es nagyságú egészalakos bronzszobrát, amely a Budapest, XVI. ker. Önkormányzat parkjában álló emlékműnek is a főalakja.Read More
A Zergehegy alján, a Koliba Film-stúdió bejáratához közel található az a Mária-kápolna, melyet a 13. honvéd őrszolgálatos pótszázad állíttatott az I. világháború emlékére. Ebben a században szolgált Rigele Alajos szobrász is, aki Pastinszky Mihály szobrásszal közösen alkották ezt az emlékhelyet. A magyar honvédek a kápolna szobrocskájául Szűz Mária Kis-Jézust kezében tartó szoborkompozícióját rendelte meg az...Read More
