Szent Ágoston püspök nevét viselő római katolikus templom 1816-ban már egy régi, talán román stílusú templom helyén épült klasszicista stílusban. 1830-ban kibővítették. A templom négyzetes szentélyű egyhajós építmény, a csúcsos előrészre beépített toronnyal és a templomépülethez csatlakozó sekrestyével. A homlokzatai simák, ezeket félkörös lezárású ablakok, falsávkeretek és a főhomlokzatok jón oszlopfős falpillérek tagolják. A bejárat...
Teológiai tanulmányait Prágában végezte, majd magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten. 1943-től a komáromi bencés gimnáziumban tanított. 1945-től közel három évig titokban tovább tanította Komáromban a magyar gimnázistákat. Miután 1948-ban kiutasították az országból, Kanadában, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 1958-ig a clevelandi szlovák gimnázium tanára volt, ezután bencés társaival a kaliforniai Woodside-ben bencés...
Híves (Sodró) Józsi keresztje kint a Büdös-tónál, a Grőner erdeje közti tisztáson áll, a régi vadászlak mellett. 2009-ben állíttatta Híves József és neje szül Urbán Anna. Egyenes szárvégű INRI feliratos fakereszt, melyet az állíttató fia készített, akárcsak a keresztet körülvevő szép fakerítést. A kereszt szárán, egy deszkalapon ez a dedikáció olvasható: „Az egész Föld legyen...
Szerelmi vallomás és tragédia, egy fájdalomtól sújtott apa és férj panaszát hirdeti: Tízhavi legboldogabb házasságának legszebb álmaival hőn szeretett nőm, Hizsa Józsefné 1886. 8. 5. – 1910. 9. 10. és fia, József 1910. 9. 2. – 1910. 9. 7.” Az anya boldog volt, életet adott, belehalt, a fiú egy hét múlva követte az anyját.
Hlavacsek Ágoston, orvos-doktor, szakolczai nyitramegyei származású. Czikkei a Magyarhoni Természetbúvárban (1857. Tünemények az állatországból. Első megjelenés Lőcse vidékén 1856-56., Rovatos átnézete az 1853, 1855 és 1856-iki növényfejlődésnek Lőcse vidékén. Időjárástani észleletek, Visszapillantás az 1856. meteorologiai év Iefolyására Lőcsén, A hüllők, madarak és rovarok első jelenése Lőcsén 1857-ben). Munkája: Coffea. Specimen inaug. medica. Budae, 1839.)
Hlavacsek Mihály 1803. július 17-én született Szakolcán. Az evangélikus líceum elvégzése után jogot tanult a pozsonyi Királyi Akadémián, teológiát Halléban, matematikát és fizikát Göttingenben. Tanított Debrecenben, Lőcsén és Eperjesen, ahol 1854-74 között az evangélikus kollégium rektora volt. Már Pozsonyban, líceumi tanulmányai alatt elnöke lett a Szlovák Nyelvi és Irodalmi Társaságnak. Ezt a társaságot Lőcsén is...
Az eklézsia 1892-ben új iskolát építtetett, amelybe már hat évig jártak a tanulók. Hodossy Vince 1892-től végezte a kántortanítói munkát, akkor a tanköteles gyermekek száma 60-70 között mozgott. A sírban Csontos Jolán (1871 – 1899), a tanító neje és fia Vince (1894 – 1908) nyugszanak. Az első két kép már a felújított síremléket ábrázolja.
Hodrusbánya a Garam völgyéből, Zsarnócáról Selmecbánya felé vezető úton van. A völgyben eredetileg bányaaknák és bányásztelepek voltak Hodrus és Hámor néven, melyek Selmecbányához tartoztak. A 14. században önálló községekké váltak, de csak a 19. században egyesítették Hodrusbánya néven. A Szent Miklós-templom a 14. században épült Althadel bányaaknája fölött. A gótikus típusú templom szentélye sokszög záródású....
A várhegy alatti utcában áll egy 16. századi épület, melyet a városi hóhér házaként emlegetnek, és amely a 17. században volt az ítéletvégrehajtás emberének lakása. A földszinti helységekben kínzókamrát és fogdát rendeztek be. A műemléki védettség alatt álló épületben ma kiállítás látható.
*1892. február 2 – † 1940. december 31., élt 48 évet. Kereszteltek könyve, Illésháza 1878–1896 Inv. č. 784 (66 oldal) 50-ik oldal 5. s.sz. Született: Ignácz 1892. január 31-én. Keresztelve: február 1-én. Törvénytelen. Anyja neve: Marton Mária – hajadon, Marton Mihály és Csenkey Franciska leánya r.k. Illésháza – Sorják. Keresztszülők: Csenkey Franciska, Marton Mihály özvegye...
Bese Gabriella elmondása szerint a főút építése – bővítése – során több sírhelyet beljebb helyeztek át, így a Hollósy és Magyary-Kossa családok sírjait is. A sírkertben négy sír található: 1. RUTTKAY MÁRTONNÉ született HOLLÓSY AMÁLIA (1826-1862) és férje RUTTKAY MÁRTON (1826-1873) sírja. Hollósy Amália 1857-ben kötött házasságot Ruttkay Mártonnal, utána Nagylélpusztán éltek. 2. HOLLÓSY FILEP JÁNOS...
1950. február 18. Illésháza, † 1996. július 27. Komárom / temetési helye: Illésháza / színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá vált, vállalkozásba kezdett, ám egy-egy szerepre ezután...
Rozsnyón 2002-ig semmi sem emlékeztetett arra, hogy a városban valamikor zsidók éltek. A városvezetés az 1970-es években még a zsidó temetőt is felszámolta, s az eredetileg onnan elszállított síremlékeknek is fokozatosan nyoma veszett. A városban többszöri próbálkozás után csak 2002-ben sikerült elérni, hogy egy fémből öntött kisméretű kétnyelvű emléktáblát helyezzenek el a rozsnyói holokauszt áldozatainak...
Abban, hogy 2005-ben egy méltó emlékművet avathattak fel Rozsnyón, nagy része volt két túlélő – a ma is Rozsnyón élő Ehrenfeld Tibor és a várost 1968-ban elhagyó Strausz Sándor –, és Kardos László helytörténész fáradozásának. A város köztemetőjében felállított, a Tórát szimbolizáló emlékművön a következő sorok olvashatók: „Emlékül Rozsnyó város azon zsidó vallású polgárainak, akik...
Nagysalló hölvényi településrészén található református harangtorony 1930-ban épült. Az épület jobb oldali falán az 1. világháborúban elesett hölvényi lakosok emléktáblája látható, amely szintén 1930-ban készült. Vida János tanító javaslatára 1930-ban felépült a harangláb, melyben a 135 kg súlyú „Béke” nevet viselő harang kapott helyet, 1914-18-as háború hősi halottainak az emlékére. A harangszentelés 1930. november 22-én...
„A lebontott harangtorony előtti részen, a fő téren, homokkő-kereszt áll öntöttvas polikrómozott korpusszal, amelyet Isten dicsőségére állíttattak… Talapzatán nyíllal átlőtt szívet és létrát ábrázoló domborművek vannak.”
Az emlékmű felállítását a millecentenárium évében akkor tűzte ki célul a Csemadok szervezet, amikor a Mečiar kormány működött, és tiltotta a hasonló jellegű emlékjelek létrejöttét. Ezért nem merte a község sem felvállalni, hogy a település más területére kerüljön. Ez ügyben sok-sok vita után, Dániel Zoltán akkori elnök sok-sok ügyködése folytán sikerült az akkori helyi plébános...
1996-ban a az akkori három magyar parlamenti párt járási vezetőségei úgy határoztak, hogy a honfoglalás 1100. évfordulója emlékére Perse községben, ahol a Bérc és Bórszeg nevű dűlőkben honfoglaláskor sírokat tártak fel, emlékjelet, kopjafát állítanak az itteni magyarság 1100 éves folyamatos jelenléte, a nemzethez, szülőföldhöz való hűsége jelképeként. A kopjafa elkészítésével Nagyferenc Katalin rimaszombati fafaragó képzőművészt...
A ma zömében szlovák lakosságú Hontbesenyőd az ipolysági prépostság ősi birtoka. Első okleveles említése a 13. századból való. A török időkben az esztergomi szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után I. Lipót a falut a jezsuitáknak adta, Mária Terézia pedig az általa alapított besztercebányai püspökségnek. A jezsuiták emlékét ma is őrzi egy régi kolostorépület. A ma...
A település neve az egyik honfoglaló törzs nevét őrzi; ez utal arra is, hogy Szent István korában keletkezett, amikor a nagy áttelepítések történtek. Első okleveles említése 1135-ből való, ekkor a bozóki premontrei apátság birtokába került. Később az esztergomi érsekség birtoka lett, s maradt egészen az újkorig.. Mai temploma a 13. században épült, román stílusban....
A település Hont vármegye megalakulásakor már létezett, erre utal neve, mely a honfoglalás után a megszállt területek védelmére rendelt kabar törzsek egyikének nevét viseli. A falu a 13. század második feléig királyi birtok volt. Később több nemesi család birtokolta: a Varsányiak, a Simonyiak, a Jánokyak. Kőből épített templomát már a 12. században említik. A korai...
A hontvarsányi Árpád-kori műemléktemplom a 12. század közepén épült román stílusban. 1655-óta a hontvarsányi református gyülekezet temploma. A 19. század elején részben leégett, de 1835-ben újjáépítették. 1932-ben és 1956-ban megtörtént a templom részleges külső és belső restaurálása. 2016-ban a Rómer Flóris Terv keretein belül, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában elkészült a zsindely héjazat kezelése, javítása...
A nyitrai 14. honvéd gyalogezred hősi halált halt katonáinak emlékére állítandó szoborpályázatot Finta Sándor nyerte meg. A gipszmintákat már 1916-ban elkészítette, az első változaton a halott honvéd hátrahanyatló fején sapka van, a másikon már nincs, és Jézusnak a katonát tartó keze is drámaibb hangsúlyt kapott a kompozícióban. Finta nemcsak szobrai gondos kivitelezésére figyelt, hanem azt...
Az 1849-es Téli Hadjárat több csatája zajlott le a történelmi Szepesség területén, amelyek emlékére az utókor több emlékművet emelt. Ezek közül a lőcsei és az iglói honvédemlékműveket (1919. március 16-án) megrongálták, majd megsemmisítették, a szepesszombatit pedig átalakították. Eredeti formájában csak az Iglói és a Branyiszkói csaták hősi halottai tiszteletére emelt síremlékek maradtak meg. Ezeket a...
Rigele Alajos munkája a II. szektor délnyugati oldalán található. A domborművön a fiatalon elhunyt lányt Jézus veszi magához. A relief ábrázolta képen szülei búcsúznak tőle. Édesanyja még a kezét fogja, mellette az apa áll magába roskadva.
