A kastélypark díszítéseként keletkezett a 19. század végén, a 20. elején. Súlyosan megrongálódott, a ’90-es években elvitték Pozsonyba restaurálni, visszakerülése után viszont több mint 20 évig egy raktárba került. 2013-ben lett ismét kihelyezve, ám nem eredeti helyére, mert a kastély romos állapotban van, így új, frekventáltabb helyet kerestek neki.
Nagykapos város szülöttének, a Hágai Nemzetközi Bíróság tagjának emlékére állíttatta a nagykaposi Magyar Ház közössége. Édesapja a Nagykaposi Járásbíróság vezető bírája, későbbi nevelőapja történész volt.
Herodek Antal, született Szob városban – Pest megyében 1872. február 7-én (főesperes, plébános). Élete: Budapesten tanul. 1895. március 10-én szentelték pappá Esztergomban. 1897–1911 között Pozsonyeperjesen, majd 1932-ig Vágfarkasdon szolgált. A Vágsellyei Espereskerület espereshelyettese, 1914-től pedig esperese. A vágfarkasdi iskolaszék elnöke volt, 1922-től zsinati vizsgáztató. Idős korában Illésházára, 1932-ben Ebedre helyezték. A huszita korszakkal foglalkozott és...
2006. november 25-én avatták fel a Magyarok nagyasszonya szobrot. Főpapi szent misével áv. Gyulai Endre, nyugalmazott szegedcsanádi megyés püspök szentelte fel.
Magyari Ferenc mérnök, polgármester emléktáblaavató – köszöntőjéből: „Minden értelmes ember azzal a szándékkal éli meg életét, hogy jelet, emléket hagyjon maga után. Az emberek többségének megadatik, hogy nyomot hagyjon: házat épít, fát ültet, gyereket nevel. A békés teremtés lehetősége az emberiség nagy adománya. Történelmi pillanatok részesei vagyunk ma, ezen a szép őszi napon. Otthonunkat, Hetényt...
Hetényi János síremlékét 1912-ben állították a református temetőben. A régi sírkő a református templom udvarán található. A református gyülekezet és Ekel község 2015-ben felújíttatta a síremléket.
Hetényi János református lelkész, hittudós, bölcsész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1786-ban Ekel községben született. A településen 1997 óta évente megrendezik a „Tudós Hetényi János Napokat”. 2003-ban az alapiskolát is a település híres szülöttéről nevezték el. Hetényi János szobra az alapiskola udvarán áll, 2005. november 4-én állították. Csütörtöki (Csütörtöky) András szobrászművész alkotása.
Hetény község a török háborúk után népesült be újra, valamikor az 1606-os év után. A Vág és a Garam folyók vidékéről érkeztek az új lakosok a mai Aszeg és az Őrspuszta, vagyis a mai Sunnyogó falurészre. Az új lakók a házaikat agyagból döngölve építették. Az építkezéshez szükséges anyagot a falu bizonyos részeiről ásták ki. Az...
A Hősök terén található szakrális kisemlék, a város egyik legrégibb egyházi szobra, hiszen 1806-ban készült. A szobrot 1938-an restauralták Binka Miklós segitségével. A szobrot vaskerítés veszi körül.
Szécsénykovácsi felé vezető út bal oldalán, közvetlenül az út mentén látható, barokk stílusú kápolna. Szépen felújított. A homlokzatán elhelyezett emléktábla szerint 1924-ben állíttatta Terényi István, de ennél régebben, a 18. században épülhetett. Az egykori Terényi telken álló kápolna ma magánkézben van. Az egykori kovácsmester egy baleset után, melyben fél szemére megvakult, hálából újíttatta fel a...
A világos szürke homokkő kereszt szárai ívesek, rajta lehajtott fejű szürke Krisztus korpusz látható. Felette INRI felirat, lábainál térdeplő, imádkozó angyal található. Talapzatán egy újabb korú műkő táblán nehezen olvasható felirat van.
Petőpusztán található, klasszicista stílusban épült kúria. Jelenleg holland tulajdonosa van, turisztikai célokra használná. Állagmegőrzése folyik, a belső festett padlózatot renoválják. Látható a sokszögletes hátsó rész a háromszögletű tetőrésszel. Az ablakok félköríve az egykori eleganciáját mutatja. Külsejét most vakolatlan nyerstégla borítja.
