„A Főtér és az Apponyi-utca sarkán álló régi Garzuli-, utóbb báró Schilson-féle ház ma szintén az Első Takarékpénztár tulajdona. Feltünik monumentálszerűségével, névszerint monumentális kapuzatával és támszerűleg kifelé düleszkedő, hamis rustika-modorban tartott faltövével. Ez építési modor a renaissance beköszöntésével városunkban is általános lett, mit nemcsak ezen főtéri, hanem a bástya-utcai házak is bizonyítanak. Az e ház...
Gáspár Imre (Nagycsalomja, 1854. febr. 24. – Bp., 1910. aug. 19,): újságíró, költő, műfordító. 1872-ben Pesten telepedett le. Pályája első felében a Gyulai Pál vezette hivatalos irodalommal szemben álló irodalmi ellenzékhez tartozott, támadta az arisztokráciát, a klérust, a dzsentri életmódot és a kapitalista társadalom morálját is. A szlovák költészet egyik első hazai ismertetője és fordítója...
1909. március 21-től 1909. december 2-ig Barabásszegen helyettes lelkészként szolgált. Majd Deákin segédlelkész. 1915. március 16 és 1927. október 23. között Szapon lelkész. 1927. október 23-tól volt megválasztott lelkésze 24 éven át a kulcsodi református gyülekezetnek. 1950 szeptemberében bekövetkezett halála után a lelkészi teendőket Raduly Sándor csilizradványi lelkész látta el. Neje Tuba Hermina szül. 1919....
Csicsói kántortanító, felesége Hegedűs Zsuzsanna, Gáspár Sámuel édesapja. Kulcsodon született. Támogatta az 1848-as forradalmat és részt vett a szabadságharcban.
Gáspár Sámuel 1848. május 10-én született Csicsón. Édesapja Gáspár József csicsói kántortanító, édesanyja Hegedűs Zsuzsanna. Gáspár Sámuel az alapiskolát szülőfalujában végezte, az 1848-as forradalmat támogató és a szabadságharcban résztvevő édesapja a nemzethez és a magyar hazához hű szellemben nevelte és tanította. Az alapiskola elvégzése után a híres Pápai Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Az 1860-as években...
Gávai L. Juhász József fia Juhász József a ma Lekérhez tartozó Garamvezekényen szolgálta az ottani gyülekezetet. Sírjuk a hontvarsányi temető mára elhanyagoltá vált részében található. Juhász József lelkipásztor 1885-ben Hontvarsányban (Hont vm.) született, apja Juhász József lelkész, anyja Nizsnyánszky Hermin. A gimnáziumot Léván, a teológiát Pápán végezte. Segédlelkész volt apja mellett Hontvarsányban (apja 1869-1911 között...
„Magyar nyelvű szöveg olvasható egy Gazdik-sír fölé emelt fehér vaskorpuszos szürke műkőből emelt feszületen is: „Gazdik / Antal / szül. 1852. jan. 18. / megh. 1886. okt. 31. / és fia / Árpád / szül. 1885. febr. 17. / megh. 1888. okt. 15.“ Talán ő még Mikszáthtal is barátkozhatott.”
Genersich Aurél (1895. január 22., Szepesszombat – 1915. május 19., Nyitra) A fiatal gyógyszerész gyakornok, a Tátra nagy rajongója. A Budapesti Egyetemi TE tagja. Tehetségét, elkötelezettségét Hensch Aladár méltatja a Turistaság és Alpinizmusban. Gimnáziumi éveit a késmárki evangélikus líceumban tölti. Adományaival segíti iskoláját. A könyvtárt 4 magyar, 1 német nyelvű könyvvel gyarapítja (1909), az éremtárat...
A két háború között a rádiók rendszeresen játszották műveit, de személye a valós szocializmus idején német származása miatt politikai üldöztetésnek lett kitéve. Emigrációba kényszerült, és élete hátralévő részét Svácban töltötte. 54 éves korában halt meg. Földi maradványai Pozsonyban nyugszanak, a késmárki temetőben található sírkő csupán jelképes jelleggel bíró. Genersich Ernő emlékére 2018-ban emléktáblát helyeztek el...
Gyógyszerész. Az 1872-es MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) megalapítására tett felhívás aláírója. Az MKE választmányi tagja (-1879-), az MTE (Magyar Turista Egyesületet) Tátra osztály választmányi tagja (1898-).
Vágújhely városi múzeumának épülete egykor a Ghillányi család kastélya volt, 1740-ben báró Ghillányi János (1686-1752), Mária Terézia generálisa építtette. 1953-óta működik múzeumként.
A földszintes barokk kastélyt gróf Forgách Pál nagyváradi, később váci püspök. építtette 1722-ben, melyet 1760 és 1770 között kibővítettek. Az épület újabbkori átépítései folyamán, a 18. század utolsó harmadában, a keleti szárnyat középrizalittal és egy a park felé irányuló terasszal egészítették ki. A rizalit csúcsa közepén állt egy félalakos Madonna két oldalán Szklabonya és Gímes...
A falu neve először a zobori apátság 1113-as oklevelében bukkan elő. Kezdetben a zobori apátság birtoka volt, később a Hont-Pázmány nemzetség szerzi meg, tőlük származnak a Forgáchok is, akik mindvégig birtokolják majd a falut. Temploma a régió legrégibb templomépületei közé tartozik, az első része még a 11. században épült, bizonyára a zobori apátság volt az...
1869-ben a csütörtökhelyi Szent László-templomban tűzvész pusztított, leégett akkor a templom tornyainak teteje, a kápolna, a kolostor és a közeli fából épített iskola is. A kolostor akkori elöljárója, Gmitter Alfonz lelkész több, mint 20 éven át gyűjtött adományokat a hívek között, míg össze nem gyűlt az újjáépítéshez szükséges összeg. Gmitter Alfonz sírja a csütörtökhelyi Szent...
Az 1960-as években készült szobor az orvosi rendelő közepén – az átriumban – állt, a rendelő átépítése után áthelyezték a községi hivatal előtti parkba. A szobor alkotója ismeretlen, a község lakói Gólya-szobornak hívják.
Nagyon régi felső-csallóközi kisközség, első okleveles említése 1293-ból való. A középkorban a Gombay család birtokolta, később több nemesi családé volt, innen „nemes” előneve. A 17. században Szelepcsényi érsek a birtokosa, aki a várkastélyt is átalakíttatta és posztómanufaktúrát is létesített a községben. Ma álló kastélyát az Udvarnoki család építtette. Egy ideig birtokosa volt Kempelen Farkas, a...
Költő, újságíró, pedagógus, író, helytörténetíró. 1949-től a Csemadok alapító tagja, az alapszervezetének elnöke, kultúrfelelőse, mindenese. Kiváló sakkozó volt. Több irodalmi pályázaton díjat nyert. Az én anyám c. verse volt az első II. világháború utáni költemény, amely magyar nyelven Csehszlovákiában megjelent (Új Szó, 1949. február 12).
Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút.
Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút.
A Zsedényi család Lőcse városának legfontosabb és leggazdagabb családjai közé tartozott. Mivel a két Zsedényi nővér halálakor az evangélikus temetőben már nem temetkezhettek, a város köztemetőjében leltek örök nyugalomra. Síremlékük az evangélikus temetőből, a Probstner család sírkertjéből került mostani helyére. Hátoldalán ma is olvasható: INES v PFANNSCHMIEDT CEB. VON PROBSTNER. Zsedényi Linda 1912-ben 18 éves...
Görgey István Görgey Arnold (* 1797. VII. 12., Görgő – † 1878. II. 27., Késmárk, Szepes vm.) és Szirmay Eugénia (* 1814. VII. 14., Gatály – † 1878. V. 30., Schönwald) fiaként született Toporcon 1835. XI. 23-án. Prihradny Malvinnal (* 1840. VIII. 29., Igló – † 1923. XII. 4. Lőcse) kötött házasságából (1860. X. 8.)...
Görgői és toporczi GÖRGEY Jordán Félix György Görgey Konstantin (1818. 1. 23. – 1860. 3. 4.) és Szinyey Merse Anna (1825. 11.9. – 1885. 7.12.) gyermekeként látta meg a napvilágot Görgön 1852. 4. 22-én. 1869-től 72-ig jogi tanulmányokat végez Kassán, majd a magyaróvári gazdasági akadémiának hallgatója. Utóbb 1882-ig Görgőn gazdálkodott. Szepesvármegye szolgálatába 1887-ben lépett mint...
Görgői és toporczi Görgey Konstantin Sámuel Hamilkár Görgey György József (* 1790. II.10., Lőcse – † 1824. VII. 4., Toporc) és Teőke Veronika (* 1790. II. 5., Lőcse – † 1861. VII. 26., Lőcse) gyermekeként született 1818 január 23-án Lőcsén. Konstantin 18 éves korában anyja kívánságára róm. kath. lett, Kassán és Pesten jogot hallgat és...
Görgey Jordán és Pongrácz Hedvig három fia (Konstantin, Arisztid és Béla) 1914 őszén a világháború kitörésekor önként jelentkezett katonának, mindhárman többszörösen ki lettek tüntetve. Közülük Arisztid 1916 szeptember 20-án roham alkalmával haslövés következtében elesett, előzőleg nyaklövésből gyógyulván fel. Ideiglenesen Svinjuchi mellett Wolhyniában temették el bajtársai, a 13-as huszárok, honnan Görgőre vitetett át apja mellé. Görgey...