Galambos József földbirtokos 1857-ben Nemesócsán született. Iskolái elvégzése után szülei birtokán gazdálkodott, majd 1895-ben önálló gazda lett, 80 hold földön gazdálkodott. Tagja volt az Egyesült Magyar Néppártnak. Felesége Bódis Julianna, nevelt gyermeke Dócza Julianna. Szülei Galambos Dániel földbirtokos és Galambos Dánielné sz. Vörös Janka.Read More
Galambos László Dióspatonyban helyettes lelkészként 1890 júliusa és 1892 márciusa között szolgált. Majd 1893. szeptember 24-től 1941. május 31-ig, a Rétei Református Gyülekezet leghosszabb ideig szolgáló lelkésze volt. Fia Galambos Zoltán (Réte, 1894. június 22. – Komárom, 1973. január 29.) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító. Négy elemit szülőfalujában végezte, majd Pozsonyba került cseregyerekként a német nyelv...Read More
Állítólag a két községben Felső és Alsónyéken hét kápolna állt. Legrégibb közülük a Galamiai-kápolna, amely Felsőnyéken a Kelenye felé vezető mezei út mellett látható. Nevezik ezt a Falu feletti- vagy a Kelenyei-kápolnának is. Már Pesty Frigyes Helynévtára is említi, hogy a Felső Kápolna dűlő kezdetén egy a ‘Boldogságos Szűz Máriának szentelt kápolna létezik’. A szlovákiai...Read More
Ipolynyék-Ipolynagyfalu közti főút jobb oldalán a Pap-árkánál található. A négyrészes talapzaton álló, díszített szárú, szürke márványból készített Valusz-kereszt korpusza ugyancsak színezett öntöttvas, INRI felirattal. A keresztet Valusz József és neje Gonda Mária Isten dicsőségére emeltette 1934-ben.Read More
Galánthai Fekete Márton, az Országos Alapítványok pénztárnoka és Pozsony Vármegye táblabírájának,valamint feleségének Rosáliának gyermekei által állított sírja.Read More
A fiatal lány sírja a temető északi részén található, világos szürke márványból készült, szomorúfűz látható rajta. Rozsdás, kovácsoltvas kerítés veszi körbe.Read More
A Diósförgepatonyi Református Elemi Népiskola tanítója, mint segédlelkész tanított a förgei telken működő iskolában. Diósförgepatonyi születésű, Gálffy Miklós első diósförgepatonyi gondnok fia. Alsóbb iskoláit Dióspatonyban a református iskolában, középiskoláit Pozsonyban végezte. Élethivatásának a papi pályát választotta. Református lelkésszé avatása után Felsőgellérre került. Egész életét híveinek szentelte. Esperes, az egyetemes konvent tagja, egyházkerületi tanácsbíró volt. 1932...Read More
A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács Máriának (1825-1901) Mihály nevű testvére gyermekkorában elhunyt (1830-1841). Anyjuk, Ns. Bodon Katalin...Read More
Galos János 1. világháborús katona. Pósa Lajos református lelkész bejegyzése az anyakönyvben: Gallos János földműves, Balázs Irma férje. Idegsorvadásos betegségét a harctéren szerezte.Read More
A klagenfurti kaland 1863-tól (pontosan november 4-től) Etelka (Görgei Artúr felesége) végleg hazaköltözik a két gyerekkel. Ekkor írja Artúr Istvánnak: „ma indul hozzátok gyermekeinkkel a tőlem való elválás miatt kétségbeesett árva.” Artúr tehát egyedül marad a viktringi házban. No, persze, némi személyzettel. Megbékélt már a „nemzeti bűnbak” szerepében, ezen egészséges cinizmusa és akasztófahumora átsegítette. Eljár...Read More
„A színház előtt áll a tér különös díszére az a Ganymedes díszkút, melyet Pisztóry Félix indítványára a pozsonyi Első Takarékpénztár 40 ezer koronányi költségen Tilgner Viktor (pozsonyi származású szobrász) által készíttetett 1888-ban. A díszkutat tágas körönd veszi körül virágágyakkal és 4 kandeláberrel. E díszkúthoz a város a városi vízműből évente díj nélkül engedélyezi a vizet,...Read More
Garamlök református temploma 1783-ban épült, tornyát 1844-ben építették. A második világháború után magyar lakosságának egy részét, többségében a falu lakosságának közel felét kitevő reformátusokat áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok és szlovákiai telepesek érkeztek.Read More
„A Főtér és az Apponyi-utca sarkán álló régi Garzuli-, utóbb báró Schilson-féle ház ma szintén az Első Takarékpénztár tulajdona. Feltünik monumentálszerűségével, névszerint monumentális kapuzatával és támszerűleg kifelé düleszkedő, hamis rustika-modorban tartott faltövével. Ez építési modor a renaissance beköszöntésével városunkban is általános lett, mit nemcsak ezen főtéri, hanem a bástya-utcai házak is bizonyítanak. Az e ház...Read More
Gáspár Imre (Nagycsalomja, 1854. febr. 24. – Bp., 1910. aug. 19,): újságíró, költő, műfordító. 1872-ben Pesten telepedett le. Pályája első felében a Gyulai Pál vezette hivatalos irodalommal szemben álló irodalmi ellenzékhez tartozott, támadta az arisztokráciát, a klérust, a dzsentri életmódot és a kapitalista társadalom morálját is. A szlovák költészet egyik első hazai ismertetője és fordítója...Read More
1909. március 21-től 1909. december 2-ig Barabásszegen helyettes lelkészként szolgált. Majd Deákin segédlelkész. 1915. március 16 és 1927. október 23. között Szapon lelkész. 1927. október 23-tól volt megválasztott lelkésze 24 éven át a kulcsodi református gyülekezetnek. 1950 szeptemberében bekövetkezett halála után a lelkészi teendőket Raduly Sándor csilizradványi lelkész látta el. Neje Tuba Hermina szül. 1919....Read More
Csicsói kántortanító, felesége Hegedűs Zsuzsanna, Gáspár Sámuel édesapja. Kulcsodon született. Támogatta az 1848-as forradalmat és részt vett a szabadságharcban.Read More
Csicsóban központi alapiskola található, mely a szomszédos Kolozsnéma és Füss községek gyermekeit is fogadja. 2002-ben Gáspár Sámuelről nevezték el.Read More
Gáspár Sámuel 1848. május 10-én született Csicsón. Édesapja Gáspár József csicsói kántortanító, édesanyja Hegedűs Zsuzsanna. Gáspár Sámuel az alapiskolát szülőfalujában végezte, az 1848-as forradalmat támogató és a szabadságharcban résztvevő édesapja a nemzethez és a magyar hazához hű szellemben nevelte és tanította. Az alapiskola elvégzése után a híres Pápai Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Az 1860-as években...Read More
Gávai L. Juhász József fia Juhász József a ma Lekérhez tartozó Garamvezekényen szolgálta az ottani gyülekezetet. Sírjuk a hontvarsányi temető mára elhanyagoltá vált részében található. Juhász József lelkipásztor 1885-ben Hontvarsányban (Hont vm.) született, apja Juhász József lelkész, anyja Nizsnyánszky Hermin. A gimnáziumot Léván, a teológiát Pápán végezte. Segédlelkész volt apja mellett Hontvarsányban (apja 1869-1911 között...Read More
„Magyar nyelvű szöveg olvasható egy Gazdik-sír fölé emelt fehér vaskorpuszos szürke műkőből emelt feszületen is: „Gazdik / Antal / szül. 1852. jan. 18. / megh. 1886. okt. 31. / és fia / Árpád / szül. 1885. febr. 17. / megh. 1888. okt. 15.“ Talán ő még Mikszáthtal is barátkozhatott.”Read More
Genersich Aurél (1895. január 22., Szepesszombat – 1915. május 19., Nyitra) A fiatal gyógyszerész gyakornok, a Tátra nagy rajongója. A Budapesti Egyetemi TE tagja. Tehetségét, elkötelezettségét Hensch Aladár méltatja a Turistaság és Alpinizmusban. Gimnáziumi éveit a késmárki evangélikus líceumban tölti. Adományaival segíti iskoláját. A könyvtárt 4 magyar, 1 német nyelvű könyvvel gyarapítja (1909), az éremtárat...Read More
A két háború között a rádiók rendszeresen játszották műveit, de személye a valós szocializmus idején német származása miatt politikai üldöztetésnek lett kitéve. Emigrációba kényszerült, és élete hátralévő részét Svácban töltötte. 54 éves korában halt meg. Földi maradványai Pozsonyban nyugszanak, a késmárki temetőben található sírkő csupán jelképes jelleggel bíró. Genersich Ernő emlékére 2018-ban emléktáblát helyeztek el...Read More
Gyógyszerész. Az 1872-es MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) megalapítására tett felhívás aláírója. Az MKE választmányi tagja (-1879-), az MTE (Magyar Turista Egyesületet) Tátra osztály választmányi tagja (1898-).Read More
Vágújhely városi múzeumának épülete egykor a Ghillányi család kastélya volt, 1740-ben báró Ghillányi János (1686-1752), Mária Terézia generálisa építtette. 1953-óta működik múzeumként.Read More
