A kisebb neogótikus, téglalap alapú poligonális záródású építményt Fekete bárónő emeltette 1903-ban. A homlokzatot törtpárkányos ablakok tagolják, körben rusztikus burkolatsáv fut. Az épület falait pillérek támasztják. A főhomlokzat háromszögletű timpanonban végződik a Fekete család nemesi címerével.Read More
A vágsellyei családi kápolnában, melyet Feketeházy Domonkos és apósa, Fekete József építettek nyugszik az 1927. október 31-én meghalt Feketeházy János mérnök, hídtervező, a vasszerkezetek igazi mestere. Halála idején már három testvére és szülei is a kápolnában nyugodtak. Id. Feketeházy János felesége, Júlia 1952-ben hunyt el Vágsellyén. Őt is a családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.Read More
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya miatt,...Read More
Vágsellyei magyar ház 2004 óta szolgál kulturális célokat. Az 1928-ban emelt házat a Csemadok alapszervezete a Rákóczi Szövetség anyagi támogatásával vásárolta meg, újította fel és bővítette. Az épület tágas terme összejövetelekre valamint kiállításokra szolgál, de rendelkezik konyhával, irodával és társalgóval is.Read More
A temetőkert közepe táján találjuk a feketemárvány-obeliszket, amelyen a következő felirat olvasható: Itt nyugszik / Felicides / Lajos / nyug. kir. telekkönyvvezető / negyvennyolczas honvéd / 1826–1909. / Áldás hamvaira! / FeiglerRead More
Felka települést szászok alapították 1245-ben. A nagy határú, rendkívül gazdag szepességi város a tizenhárom Lengyelországnak elzálogosított város egyike volt. 1945-ben Poprádhoz csatolták. Temploma a 13. század hatvanas éveiben épült kora gót stílusban, egyeneszáródású szentéllyel, a nyugati oldalon hozzáépített toronnyal. A 14. század első felében szentélyét megnagyobbítva sokszögzáródásúvá alakították, hajóját rakott boltozattal fedték, amely két tízszögű...Read More
Tulipán szárvégű barnásszüke homokkő kereszt, rajta égre néző, fehérre festett, kék ágyékkötős korpusz. A szélesebb talapzat elején fekete keretben, vésett fekete betűs készítési felirat olvasható.Read More
Felső-driethomai Pettkó János (Felső-Drietoma, 1812. november 11. – Pozsony, 1890. október 20.) császári és királyi bányatanácsos, geológus a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pettkó Dániel birtokos, megyei táblabiró és Hradszky Krisztina fia. Győrben és Pozsonyban az evangélikus líceumban végezte tanulmányait. Atyja fiát papnak szánta, ezért két évig teológiát is tanult és a papi szigorlatot is...Read More
A település 2017-ben egy meghatározó mérföldkőhöz érkezett. Az akkori Lánczy-gróf birtokáról ekkor nyilatkoztak először „Lanchi”-ként, majd pedig „Felsö-Láncz”-ként. Ezek óta eltelt háromnegyed évezred, ez volt a kopjafaavatás méltó appropója a 2017-es falunap keretein belül.Read More
Felsőpél Kisboldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült román stílusban, melyet 1830-ban klasszicista stílusban építettek át. Az épületet legutóbb 2013-ban újították fel.Read More
Felsőszecse református temploma 1789-ben későbarokk stílusban, torony nélkül épült. Tornyát csak 1891-ben építették hozzá. A hatszáz ülőhelyes templom a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. A templom tetőszerkezete 2008-2009-ben lett felújítva, a belső a közelmúltban újult meg.Read More
Felsőszemeréd nevét az itt feltárt rovásírásos emlékek tették elsősorban ismertté. A település azonban nagyon régóta lakott hely, első okleveles említése 1268-ból való. A 15. században Egyházasszemerédként is említik. Az Egyházas előnév minden esetben korai templomos helyre, plébániatemplom meglétére utal. A török időkben az újvári szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után földesura Hellenbach báró lett. Mai...Read More
A református templomban 1936-ban felújítási emléktáblát és P. Tatai Sámuel gályarab prédikátor emléktábláját helyezték el. Kövér Árpád lelkész, Tornallyay Zoltán főgondnok és Tóth László gondnok idejében, Tornallyay Zoltán építészmérnök tervei szerint és művezetésével. Csutor János, Czókoly Albert és Kőszeghy József építőbizottsági tagok buzgó közreműködése mellett. Énekvezér: Simon Gábor.Read More
Bemutatkozik egy felvidéki tájház – Néveriné Demter Eszter – A valamikori Alsóváradot már Béla király jegyzője, Anonymus említi krónikájában mint annak sárvárát Lévához tartozóként. Felsővárad község alapítása a 16. század elejére tehető. Nevét mindkét falu még Trianon után is megtartotta mint Dolny és Horny Várad, csak a második világháború után egyesítették a két falut Tekovsky...Read More
Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése PAX ET BONUM, áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. Ma is szeretettel fogadnak minden jószándékú látogatót. A templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak...Read More
Az 1849. június hó 20-i csatában elesett hősök tiszteletére felállított emlékmű mögött egy sírkő áll, amellyel Teréz testvére állít emléket Ferenczy Lajosnak.Read More
Fest Aurél Szepesváralján született (Szepes megye) 1829. ápr. 15-én Fest Sámuel kereskedő és Kuna Aszpázia fiaként. Német (cipszer), nem nemes, evangélikus Jurátus. (Felesége Kovács Julianna lett, meghalt Budán, 1871.) 1848. szept. 24 (okt. 1.) – hadnagy az Egerben szerveződő 26. honvédzászlóaljnál. December végén alakulatával a felső-tiszai (később I.) hadtesthez osztják be. Végig küzdi a téli...Read More
A Feszty parkban három kopjafát találunk. Két kopjafa egymás mellett áll (77-78 és 1983 felirattal), tőlük balra egy kis hídátjáró bal oldalán a tó mellett (HT ’84 felirattal) a harmadik kopjafa.Read More
Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében Tornalja nagyközség polgármesterének és családjának kriptája elhanyagolt állapotban van. Egyetlen lányuk, Ilonka szülés közben halt meg, emlékére táblát helyeztek el a kripta falára.Read More
A Kamaraház után a Fleming-ház következik, mely a 16. században keletkezett három gótikus épület átépítésével. Ebben az épületben verték 1598-tól másfél éven át a „körmöci aranyakat”. A pénzverdét ugyan nem sikerült a városban megtartani, de Selmec gazdagsága még évszázadokig ragyogott az Aranyutcában.Read More
Fodor Jenő plébános (1867-1927) fekete márvány obeliszkje az (új/úri) temetőben nyugszik áll. Rajta keresztjel, kehely, könyv és stóla, illetve egy Krisztus-fej és virágmotívumok. A sírjel készítőjének és helyének szignója is olvasható: Fellner M., É.Újvár.Read More
Ahol a kereszt áll, az 1767-ben még a város széle volt. Itt, az egykori Akasztó-hegy közelében érte el a várost a dél felől érkező útvonal. A kereszt a vasút és a mellette elfutó forgalmas út közötti területre „szorult be.” A keresztszárakat és a korpuszt többször átfestették. Legutóbbi felújításakor a keresztet új betonalapra állították, de már...Read More
