Nagykürtöstől 12 km-re, ÉK-re terül el Alsósztregova helység. A település É-i részén, a Madách kastély mellett áll a falu reneszánsz stílusú evangélikus temploma. A középkori eredetű templomot a 16. század során, a török portyázók elleni védekezésül erődfallal vették körül. A romosodó egyházi épületet 1652-ben közköltségből, valamint bőkezű adományozóknak (Dúló Gábor, Madách János, Libercsei Ferenc és...Read More
Mielőtt a nemes építészeti arányú evangélikus templom művészeti méltatására rátérnék, futó pillantást kell vetnünk azon egyház történetére, melynek hívei áldozatkészségükkel létrehozták az áhítat e méltó helyét. Mikor kezdett a reformáció Rozsnyón gyökeret verni, évszámilag pontosan meg nem határozható. A városi jegyzőkönyv 1523-ban említi „Péter dér alté Pfarrer” nevét, aki sok egyházi szokást elhagy, az egyházi...Read More
Eysner-síremlék a temető I/2-es szektorában a sarokban, a fal mellett áll. A síremlék felső részén ovális keretben a fiatalon elhunyt Eysner Frigyest látjuk. Alul a gyermekét gyászoló apa alakja jelenik meg, aki egyik kezében pálmaágat tart, a másik kezével a „szertefoszló világ” (lepke, virág) felé nyúl. A síremlék műemléki védelem alatt áll. Az alkotást Rigele...Read More
Martoson a népi hagyományok közül a húsvét előtti tavaszváró körtánc, a pilikézés híres. A Horváth-tó partján járta a falu fiatalsága – táncolva köszöntötte a természet újjászületését. A tó mellett 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján az elemi iskola akkori tanulói hét tölgyfát ültettek a hét vezér tiszteletére. Kettő maradt meg belőlük, ezredévfáknak nevezik őket.Read More
A község központjában, az óvoda mellett, a 19. és 20. század fordulóján (egyes feltételezések szerint korábban) állított fa harangláb védett műemlék. A harangláb négyzet alakú, deszkával sűrűn borított zárt alsó részén egyszerű ajtó nyílik. A felsőrész csonka gúla alakú. A sarkakból induló gerendák tartják a gúlaformájú tetőt a fémkereszttel. A harangtoronyban 3 harangot helyeztek el,...Read More
Fabriczy János (Poprád, 1800. május 13. – Lőcse, 1865. május 13.) megyei főmérnök. Fabriczy András evangélikus lelkész, főesperes és Ab hortis Augustin Klára fia volt. Szülővárosában, Késmárkon és Lőcsén tanult; egyetemi tanulmányait 1819-ben Pesten és 1820 – 1821-ben Bécsben végezte. Miután Raisz szepes megyei főmérnök mellett egy évig működött, 1823-ban az árvai uradalom mérnökévé nevezték...Read More
Pozsony városa 1903-ban 45 évesen elhunyt szülöttjének, a monumentális Mária Terézia-szoborcsoport (1897) alkotójának, Fadrusz Jánosnak emléket kívánt állítani. A megoldásról az ugyancsak pozsonyi születésű szobrász, a mindössze 26 éves Pfliegler János gondoskodott. Pozsony dicséretes szokás szerint minden tőle telhető támogatást megadott felfedezett művészi tehetségeinek. Pfliegler ily módon a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület ösztöndíjával tanulhatott a budapesti...Read More
Volt Galántán az Eszterházy kastély közelében egy impozáns barokk kápolna a Fájdalmas Anya tiszteletére, amely 1741-ben épült, s a pestis járvány elleni védőszentek szobrai is jelen voltak benne. Sajnos 1962-ben a kápolna haladó eszmék áldozatává vált, lebontották. A kápolnából a barokk főoltár nagy részét 1962 decemberében átmentették a plébániatemplomba. A plébániatemplom Szent István Király főoltárképét...Read More
A kápolna homlokzatának alsó része négyzet alakú, középen félköríves végződésű, kőkeretes ajtóval. Két oldalát egy-egy szürkés, gömbölyű oszlop díszíti. Az ajtó feletti timpanonból emelkedik ki a kis huszártorony, benne egy kis haranggal, oldalain félköríves hangvetőnyílásokkal. A tornyon tűhegyes, gúla alakú piros bádogsisak; két oldalán a homlokzatot lezáró hullámos tetőpárkány, alján pedig ez a kőbe vésett...Read More
A Pieta olasz kifejezés magyar nyelvben szánalmat jelent. A kereszről levett Jézus édesanyja, Szűz Mária karjaiban. A szobrot 1847-ben állíttatta Sebő Ferencz.A csiliznyáradi templom elkészítése előtt ennél a szobornál tartották a csiliznyáradi katolikusok a május esti litániákat.A szobor a templomkertben áll.Read More
„Votum fecititaet erexit Farkas David et Consors eius” Ezt a latin feliratot vésték bele a kápolnában lévő, barokk stílusjegyeket viselő oszlopkőbe, amelyen a Fájdalmas Szűzanya szobra található. Magyar fordítása: „Fogadalomból emeltette Farkas Dávid és felesége.” Farkas Dávid és felesége, Helena Plevina a XVIII. században éltek Kalászon. Egy Helena nevű leánygyermek keresztszülei lettek 1728 március 12-én....Read More
Fájdalmas Szűzanya-szobor (Hétfájdalmú-szobor, Kádek-szobor, Hétfájdalmú Szűz Mária) A temetői nagykereszttől délre található szintén polikróm homokkőből. A talapzat oldalainál oszlopzat, elülső alján egy angyalkás domborművel. A szobor alatt közvetlen a talapzat peremén a következő felirat olvasható: HÉTFÁJDALMÚ SZŰZ KÖNYÖRÖGJ A MEGHALT HIVEKÉRT Talapzatán: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTÁK EZEN HETFAJDALMÚ SZŰZ MÁRIA SZOBRÁT KADEK ANDRÁS ÉS CSALÁDJA 1934....Read More
A falu északi szélén, a Jászfalu és Koltára vezető út mentén található fakereszt eredetijét 1752-ben állították. A keresztet többször felújították, a 20. század első felében, a keresztre vésett dátum alapján 2008-ban.Read More
Az egykori település határát jelző kereszt ma a faluban található a terjeszkedés miatt. A szürke kőkereszten lehajtott fejű, barna hajú, sötétszürke ágyékkötős Krisztus korpusz látható. A talapzaton fehér márvány Madonna fej található, valamint vésett felirat. A kereszthez öt lépcsőn lehet feljutni.Read More
A csalomjai főutcán láthatjuk a 2009-ben megnyílt falumúzeumot. Pölhös Ferenc kisgazda két és fél hektáros portáján valamikor zsúpfedeles vályogház állott. Ennek helyén épült a gazda két gyermekének: Pölhös Józsefnek és Pölhös Ilonának a kőháza, amelyben ma a múzeum kapott helyet. A cseréptetős ház egy-egy szoba-konyhás lakrészből áll. A nyugati nagy ablaka az utcára, hatoszlopos déli...Read More
A templom felé vezető út bal oldalán, egy régi, fehér parasztházból kialakított múzeum, mely régi képeket, használati tárgyakat és parasztszobát mutat be. A portán áll még egy csűr, benne régen használatos mezőgazdasági eszközök láthatók, a portára pedig egy székelykapun át lehet bemenni. A múzeum falán egykori megye- és településjelző tábla függ.Read More
A Fő tértől pár lépésre található, a buszforduló mellett. Valamikor tanítólakás volt, a községben működő egyházi fenntartású iskolához tartozott. Jelenleg a lelkiatya engedélyével működik. Három helységben a falu népi kultúrája, népviseletek, régi használati tárgyak, mezőgazdasági eszközök láthatók.Read More
Az egykori jegyzőlakásból kialakított falumúzeumot 2003. október 6-án avatták fel. A helytörténeti gyűjtemény részeként a néprajzi, viseleti emlékek mellett iskolamúzeum is helyet kapott az épületben. Az épület homlokzatán 2004-ben helyezték el az aradi vértanúk emléktábláját, de itt kapott helyet az egykori községháza falát díszítő régi tábla is, Esztergom vármegye címerével. A kiállításon látható egy régi...Read More
Losonc felé vezető út jobboldalán, a faluközpontjában található. Az épület egykor magántulajdonban volt, 1994 óta ad helyet a néprajzi gyűjteménynek. Nemcsak Bussáról, hanem a környékbeli falvak, települések mindennapi tárgyait, népviseletét és berendezését őrzik. Az épület ad helyet a Zsélyi Aladár emlékszobának is. A kiállítás 1994-ben, a budapesti Közlekedési Múzeumból került Bussára. A Bussán megkeresztelt fiatal...Read More
A templom mellett látható faragott kereszt, mely a világháborúkban elhunyt galábocsi lakosoknak állít emléket. Fakereszt, díszesen megmunkált, világos színű fából, alacsony kőfallal körülvéve.Read More
