Epölyi (Eipl) Ferenc (1854–1925), sokat publikáló nagykálnai plébános volt, aki 1920 után Csehszlovákiában maradt. „Tatai” álnéven rendszeresen jelentek meg írásai az „Őrangyal” című képes gyermeklapban, mely havonta két alkalommal jelent meg: minden hónap 1., valamint 15. napján, legalább 2-2 képpel illusztrálva. Terjedelme általában számonként 8-8, néha – a nagyobb egyházi ünnepek alkalmából – 16-16 oldal...
A sírkert első sírjában Erdélyi Pál földbirtokos, Erdélyi Pál református lelkész, felesége Erdélyi Pálné szül. Szigethy Terézia, Erdélyi Zsuzsanna és férje Rácz Lajos nyugszanak. Erdélyi Pál (1904 – 1991) lelkész 1933-tól szolgált Felsőgelléren. A második sírban Erdélyi István földbirtokos, Erdélyi Palika nyugszanak. A harmadik sírban N.t. Erdélyi Pál, a Komáromi ref. ker. Egyházmegye esperese, ógyalla-bagotai református...
Az 1814-ben született költő, filozófus és néprajzkutató tiszteletére a városban már 1894-ben emléktáblát avattak. 1964-ben megszületett az ötlet, hogy a költő halálának 100. évfordulójára szobrot állítanak a város híres szülöttjének, amely 1968-ban valósult meg. Ez idő óta minden alkalommal a szobor előtt emlékeznek meg Erdélyi Jánosról és tevékenységéről születése napján, április 1-én. A szobornak az...
Erdődi Pálffy István (1828. június 3. – 1910. július 27.) pozsonyi gróf, titkos tanácsos, az Országos Erdészeti Egyesület egykori alelnökének szobrát 1913-ban avatták fel a Pozsonyi Színház melletti téren. Az I. világháború után az alkotást lerombolták. „Pálffy István gróf 1828. június 3-án született Vöröskővárában, Pozsony megyében. Szülei Pálffy Vincze gróf és Csáky Apollónia grófnő voltak. Középiskolai...
A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...
Az 1925-ben Magyarországon létrejött Ereklyés Országzászló Nagybizottság célul tűzte ki, hogy szerte Magyarország területén a történelmi országot megidéző, s egyben a nemzet egységét jelképező Ereklyés Országzászlókat állítson. Dunaszerdahelyen az emlékmű felállítására a visszacsatolás első évfordulójának alkalmából 1939. november 12-én került sor az egykori Zipszer-tó helyén (a mai Szent István téren). Az avatásnál több ezres tömeg...
A Kassai Püspökséget I. Ferenc király alapította, pápai jóváhagyással 1804-ben. Területét az egykori Abaúj, Zemplén és Sáros vármegyét, az Egri Püspökség területéből hasították ki. Székesegyháza a kassai dóm lett. 1995-ben II. János Pál pápa, kassai látogatása alkalmával a püspökséget érseki rangra emelte. A kassai püspöki rezidenciát a fő tér Nyugati térfalában, a dóm tőszomszédságában alakították...
Érsekújvár második alapítása a reformáció térhódításának idejére esik, amikor a gazdaságilag és politikailag elnyomottak tömegesen csatlakoztak az új hit híveinek táborába. A református irány Huszár Anaxius Gál prédikátor és nyomdász fellépését követően terjedt, aki nemcsak szervezett gyülekezeteket hoz létre, hanem Komjáton 1568 körül nyomdát is alapít. A XVI. század második felére tehető az első érsekújvári...
„Boldog emlékű Erzsébet királyné emlékére a szeretet, az ország minden részén egymásután állítja a szobrokat. Eperjesen október 27-én leplezték le szép ünnepélylyel a Stróbl Alajos által készített bronz mellszobrot, mely gránit alapon áll. Az Eperjes szépítését előmozdító egyesület állította a tüzér-kaszárnya előtt levő parkban. Ghillány József egyesületi elnök beszédet mondott, mely után Podhorányi Bálint polgármester...
A szállót Popper Ármin báró (podhragyi) (1860. szeptember 8., Nemeskutas – 1924. június 19., Budapest), nagybirtokos és nagyiparos építtette E. Bleier tervei alapján 1901-ben, szecessziós stílusban, a valamikori „Fekete csillagnál“ vendéglő helyén, és Sisi után Erzsébet Szállónak nevezte el. Később a báró a szállót állítólag kártyán elvesztette. 1919-ben a szállodát a Tátra Bank vásárolta meg,...
2005-ben volt felavatva Gróf Esterházy János első szlovákiai emlékműve, valamint az Esterházy emlékpark. Az emlékmű Gáspár Péter szobrász alkotása. Az emlékpark mögött működik a helyi könyvtár, amely szintén gr. Esterházy János nevét viseli. Ezt hirdeti a könyvtár faragott névtáblája az emlékparban. 2012. június 9-én, került sor, Búcson az Esterházy János Könyvtár szellemi alapkőletételére, az Esterházy...
Esterházy János felvidéki magyar mártírsorsú politikus és publicista nagy tiszteletben áll e községben. Valószínűleg egykor itt is járt, de a falun biztos, hogy átutazott körútjai során… 2012-ben készült a templom előtt a Csemadok és az önkormányzat kezdeményezésére, támogatására az a téglalap alakú szürke kőoszlop, melyen elhelyezték az Oláh Szilveszter alkotta bronz reliefet, amely Esterházy portréját...
A bronz domborművet és az emléktáblát a Stardust szálloda bejáratánál leplezték le 2016. november 25-én, amelyen Esterházy János hitvallása olvasható – „Nyíltan és bátran vallom a tételt, hogy nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket eltávolít”. Az emlékhely a Nobilitas Carpathiae civil szervezet és az Esterházy...
Huszonöt év telt el azóta, hogy első alkalommal szerették volna elhelyezni a szenci lourdesi Szűz Mária szobor mellett Esterházy János emlékét őrző táblát. Akkor a politikai körülmények ezt nem engedték meg, 2019. június 12-én végre sikerült felszentelni az emléktáblát. A szenci Szűz Mária-szobornál többször imádkozott Esterházy János, akkor is a rabszállító kocsiban itt imádkozott, mikor...
A kényelmes lakásul szolgáló főnemesi rezidenciát a XVI. századi végvár falaira építették, míg a XIII. századi korai kővár alapjait a kastély udvarán hozták napvilágra a kutató régészek. Bár a történészek még vitatkoznak a semptei várispánság keletkezési idején, de valószínűleg ezt is István király alapította meg, mint a felvidéki területeket a Ny-i támadások ellen védelmező várispánságok...
Az egykor fallal körülvett Óvárostól délre, a Duna-parti Koronázási domb tér és a felső rakpart sarkán álló, 1870-ben épült, négy szintes Esterházy-palota. Az \”U\” alaprajzú épület koncepciója a bécsi udvari építész, Joseph Emanuel Fischer von Erlach hatását tükrözi, de az épület konkrét tervezője A. Huter volt. A térre néző, kilenc tengelyes homlokzat közepén nyílik a...
A Fő téren látható modern épületben kapott helyet a községháza és az egészségügyi központ. Körülötte park az Európa kapuval – rajta Dunamocs és a túloldali testvértelepülés, Süttő címere, mely szimbolizálja az együvé tartozást. Ezt sugallja a dunamocsi születésű író, Nehéz Ferenc gondolata is: „A Duna nem lehet határ, csak a két partot egybeölelő kar. ”Az...
„Az evangélikus haranglábat 1846-ban építették a Béke utcában, eredetileg fából 1929-ben pedig kőből. Ez egy négyszögletű karcsú gúlatetős építmény. Ennek a felekezetnek külön kis temetője is van a faluban.” „Előtte egy kis faállványon állt a harang a Bérczes család földterületén. Később itt építették meg az evangélikus haranglábat, amely hátoldalán a repedésekből következtetni lehet arra, hogy...
Tiba 1927-ben lett közigazgatásilag Lekenyéhez csatolva. A kis falu a 13. század második felében keletkezett, nevét alapítójától, Tiba nemestől kapta. A faluban játszó- és emlékpark, panzió és egy evangélikus harangláb is van, amelynek falán Tibay Ferencnek, a falu alapítója leszármazottjának emléktáblája látható. A harangláb előtt egy felújított kocsi jelképezi a múltat, Kozsár Károly ajándékaként, tetőt is emeltek fölé.
Az 1948-ban kitelepítettek helyére beköltöző magyarországi evangélikus hitű szlovákok az 1949-ben elkezdett építkezésben vályogtéglából emeltek imaházat, melyet az 1965-ös árvíz lerombolt. Az árvízkárosultak segélyalapjából és a hívők gyűjtéséből nyert pénzen új evangélikus imaházat építettek egyszerű téglalap alapon, az ormos homlokzatra ráépített tornyocskával, amely sátortetővel fedett. Mivel a Magyarországról áttelepült evangélikus hívek már zömmel kihaltak, s...
Az evangélikus templomot a helyi gyülekezet építette 1972-ben, addig a református templomban tartottak istentiszteleteket. A templom L alapzatú teremépítmény, melyhez toldaléképülettel csatlakozik a gyülekezeti terem. A modern templom ormos főhomlokzatán kis fatorony van, gúlával fedve. A főhomlokzatot a különböző nagyságú téglalap alakú ablakok mellett jellegzetes koronapárkány is tagolja. Az enteriőr egyenes mennyezetű, a kórus a...
A világossárga evangélikus templom neoklasszicista stílusban épült a 19. század közepén. Tornya hagymakupolás, az épület oldalán található, alatta is van bejárat a templomban. Legutóbb 2010-ben esett át felújításon.
Pölhös Vince írja községi krónikájában, hogy az evangelikus templom ógörög stílusban épült 1933-ban szeretetadományokból Raab Vilmos lelkész és Czibulya Mihály templomgondnok idejében. Valójában a gyülekezet ekkor vette meg Mihályné Benkó Erzsébettől a telket, melyen egy cseh építész tervei alapján, Kiss Vince helybeli kőművesmester vezetésével megkezdték a templom építését, amit 1934-ben fejeztek be. Az év október...
Az evangélikus templom 1786–1790-es években épült, torony nélküli csúcsszerű főhomlokzattal az ún. „toleráns“ típusba tartozik. Bejárata nem lehetett az utca felől, első években még orgonája sem volt, harangtornyát csak 1830-ban építették meg. 1856-1861 közötti években neoklasszicista stílusban építették át és tornyot emeltek hozzá. A teplomban elhelyezett emléktáblába az egyház jótevőinek neveit vésték. A háborúban megrongálódott tornyát...
Evangélikus temploma 1956-ban épült. 2014-ben a salétromos belső falakat lekaparták, újravakoltatták, lefestették. A templom homlokzatát is megújították, lefestették.
