Az emlékoszlopot Karva község önkormányzata állíttatta a község 760 éves fennállásának, a Rákóczi szabadságharc 300. és a Hídverő napok 10. évfordulója alkalmából, 2005 júliusában.Read More
A templomkertben található emlékoszlopot Gulyás Lajosnak, az 1956-os forradalom mártírjának (1918-1957) tiszteletére emelték 2006-ban, aki 1942-ben itt kezdte lelkipásztori szolgálatát. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélték és kivégezték. Az emlékoszlopon további három táblát helyeztek el: – A gelléri 1848-49-es honvédeknek emlékére: a bogyai Pápai Dávid ifjú honvédnek, aki Ács alatt esett el 1849....Read More
Negyedszázad után pad is került a szobor mellé, ahová leülhetnek személyes ismerősei, a nagyszülőkhöz hazatért unokák, s elmélázhatnak a múlton, jelenen, jövendőn. A padról rálátnak a Burda meredek partjára, ahol a költő is gyakorta üldögélt alkonytájt bendzsóját pengetve, vagy gondolataiba merülve. Keszeg Ágnes, a helyi kulturális élet szervezője emlékszik a kezdetekre. Elmondja, hogy a Gyurcsó...Read More
Az emléktábla őrzi drága emlékét a madari ref. egyház azon hősi halottainak, áldozatainak és eltüntjeinek akik a II. világháború – 1939-45 – borzalmaiért életükkel fizettek.Read More
A Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedő peredi országos elődöntőjén, 2015. október 24-én Fekete László, a Csemadok Tardoskeddi Alapszervezetének elnöke adta át a Csemadok Peredi Alapszervezete elnökének, Jurás Líviának emlékként az elődöntő szervezéséért Buják Vince tardoskeddi fafaragó, a Magyar Kultúra lovagjának, Farnad község díszpolgárának az emléktáblát.Read More
Az épület helyén a Kamocsa 5. házszám alatt épített családi házon márványtábla emlékeztet 1999. szeptember 19-e óta a Csemadok kamocsai alapszervezetének megalakulására 1950. december 6-ra, amely emléktábla a szövetség 50. évfordulójára készült.Read More
1947-48-ban Izsap község magyar lakosságát is igyekeztek szülőföldjükről eltávolitani. 1947.január 15-én egy részüknek kézbesitették a deportálásra vonatkozó döntést. Az izsapiakat, 102 személyt (felnőttek, gyermekek) 1947. január 18-án, a gellértiekkel együtt szállították Csehországba, kényszermunkára. Az otthon maradottakat Magyarországra szerették volna kitelepiteni. 36 családot jelöltek meg, hogy áttelepítsék Magyarországra. A meghurcoltatás emlékére 2012-ben, az Izsapi IQUS Polgári...Read More
A templom belső terében három eléggé méretes táblát találunk. A torony alatti előcsarnok, úgynevezett „Kistemplom“ bal oldali falán kapott helyet a másik fehér márvány emléktábla, szintén fekete kovácsoltvas keretben, tetején végigfutó szétomló rózsacsokorral, amelyen az 1939–1945-ös, II. világháború 31 kamocsai áldozatának neve lett megörökítve a hozzátartozók hálaáldozatának köszönhetően és 1990. november 18-án szentelte fel Nt....Read More
A falu népiskoláját 1936-ban adakozásból építették az áldozatot nem sajnáló vőki gazdák. A legbőkezűbb Mikóczi János és Hideghéthy Illés volt, akik hét hold földet is adományoztak a tanítónak. A vőkiek hálából emléktáblát készíttettek a tiszteletükre. Több évtizedes száműzetés után a 2002-ben tartott falunapon került vissza az iskola falára. Az épületben óvoda működik, amelyben tíz nebuló tölti...Read More
A gimnázium épületének falán 2005 óta emléktábla hirdeti, hogy itt működött 1958–1985 között a magyar nyelvű Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola.Read More
A nagymegyeri országzászló avatás története szorosan kapcsolódik Nagymegyer és Tápiógyörgye baráti kapcsolatainak kialakulásához. Tápiógyörgyén az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló ajándékozásával, amit Nagymegyernek szántak. Ez végül nem valósult meg, mert az 1938 1939-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június...Read More
1944. október 10-én Dunaszerdahelyen a szélsőjobboldali Nyilaskeresztes párt került hatalomra, akik kivégeztek hét személyt. Az ő emléküket őrzi az emléktábla a városháza bejárata mellett. Korábban, 1954-től ez az emléktábla egy obeliszk-szerű emlékművön állt, amelyet a mai Szent István tér Mártíremlékműjének a helyén emelték. 1971-ben Nagy János alkotása került oda, és maga a kommunista mártírokra emlékező...Read More
A templom belső terében három eléggé méretes táblát találunk. A torony alatti előcsarnok, úgynevezett „Kistemplom“ jobb oldali falán található emléktábla fehér carrarai márványból készült. Komáromy Viktor kőfaragó készítette, a kovácsolt vas keret Harmos Károly festőművész terve szerint készült, tölgy- és borostyánlevelekkel, felül a 61 aranyozott név fölé hatalmas kiterjesztett szárnyú turulmadár került, lehajtott fejjel babérkoszorút tart...Read More
Bátka történelmében az első világháború mély nyomot hagyott. A bátkaiak a losonci közös császári és királyi, valamint a besztercebányai honvéd gyalogezredbe rukkoltak be. Az orosz fronton Gorlicénél és Limanovánál, az olasz fronton pedig Caporettonál harcoltak. Voltak, akiket hadimunkára vittek útakadályokat építeni vagy lövészárkokat ásni. A férfiaknak el kellett hagyniuk családjukat, többségüknek nem adatott meg a...Read More
Az 1965-ös árvíz által lepusztult község megújulása, megváltozott arculata, valamint az a tény, hogy közeledett Gúta első írásos említésének 700. évfordulója, nem maradt visszhang nélkül a legfelsőbb politikai, társadalmi körökben sem. 1967. október 14-e a település egyik legjelentősebb napja lett, ismét visszakapta városi rangját. Ezt a krónikás így jegyezte le: „Az ünnepi hangulat már reggel...Read More
„Amikor a XIX. Század közepén a Pusztatemplom romossá vált, s a mellette lévő temető is betelt, a falu halottait a mai templomtól északnyugatra fekvő Alsótemetőben helyezték örök nyugalomra. A dombon lévő régi sírkertbe már csak a nemesek temetkeztek tovább, … Időközben, mivel nagyobbodott a település, és mivel sok áldozata volt az olyan betegségeknek mint a...Read More
Az Endrődy János Alapiskola épületét 1912-ben kezdték el építeni, de 1916-ra fejezték be, akkor nyílt meg az iskola és akkor foglaltak helyet elsőként diákok az iskolapadokban. Az épület homlokzatán a magyar címer és a királyi korona látható, a Felvidéken egyedüliként. Az Endrődy János Alapiskola és Óvoda 2002-ben vette fel az 1856-ban elhunyt kántortanító, Endrődy János...Read More
A temető előtt, a bejárattól balra látható kereszt. Világos szürke kőből, fémkerítéssel övezve, rajta felfelé néző, fehér Krisztus korpusz látható, felette fehér festett INRI felirattal. A talapzaton fehér tábla.Read More
Epölyi (Eipl) Ferenc (1854–1925), sokat publikáló nagykálnai plébános volt, aki 1920 után Csehszlovákiában maradt. „Tatai” álnéven rendszeresen jelentek meg írásai az „Őrangyal” című képes gyermeklapban, mely havonta két alkalommal jelent meg: minden hónap 1., valamint 15. napján, legalább 2-2 képpel illusztrálva. Terjedelme általában számonként 8-8, néha – a nagyobb egyházi ünnepek alkalmából – 16-16 oldal...Read More
