Az 1946-48-ban a faluból kitelepítettek emlékére készítette a szobrot Lukács János szepsi szobrász. A menekülő édesanyát a kislányával ábrázolta, amint a szomorú anya visszanéz az elhagyott szülőföldjére, a falujára a visszatérés reményében.
A falu közepén, a községháza mellett található szobor és márványtábla. Jobbra néző, leeresztett kezében fegyvert tartó katonát ábrázol. A talapzaton pedig kétnyelvű márványtáblán olvasható az I.és II. világháborúban elesett helyi lakosok névsora.
A falu felső részén található szürke kő emlékmű, láncos-oszlopos kerítéssel, fekete márványtáblával állít emléket az első és második világháborúban elesett ipolykérieknek. Az emlékműhöz három lépcső vezet fel.
A templom kertjében, a templom oldalbejárata előtt áll az Első Magyar Szent Család szoborcsoportja, amelyet 1996-ban a millecentenárium alkalmából emeltetett a nagycétényi férfikar. A négyzet alakú talapzaton álló szoborcsoport Szent István királyt, Boldog Gizellát és Imre herceget ábrázolja.
1915 körül állíttatták a vasút dolgozói az itt nyugvó hős honvédek emlékére. Az öntöttvas kereszt, fém corpus Krisztussal egy megnövelt kőtalapzatra van állítva, magyar felirattal.
A Szent Mihály arkangyal templom kertjében, buja vegetációval övezett – és ezért könnyen szem elől téveszthető – közegben áll az a kereszt, melyet az I. nagy háborúban elesettek emlékére állíttattak. A faragott kőből készült talapzatra rögzített kereszt anyaga teljes egészében öntöttvas, amit barna festékkel kezeltek le, a korpusz és a szöveg betűi ezüst színűek.
A Rigele Alajos által 1925-ben készített hősi emlékmű egy kő szarkofág, amelyet négy oroszlán tart a vállán. Az építészeti terveket Szőnyi Endre (Jászberény, 1885 – Pozsony, 1968) és Franz Wimmer (Pozsony, 1885 – Locham, 1953) készítették. Szőnyinek és Wimmernek a két világháború között közös építészeti irodája volt Pozsonyban. Egyes források szerint az építményhez felhasználták Fadrusz...
Lukanényén háborús emlékműből kettő is van. Az első világháborús emlékművet már 1923-ban felállították a faluban. Ez ma is áll a templom alatt, a községbe vezető út bal oldalán. A terméskőből emelt szakrális kisemlék nemcsak Nénye, hanem az egykori filiális községek hősi halottainak is emléket állít; az ő nevük is felkerült a fehér márványtáblára. Szép gesztusa...
Az első világégésben elhunyt nemeshodosiak számára állított méltó emlékmű a helyi templomban található. A fekete márványtáblán a hősi halottak nevét olvashatjuk.
A kovácsoltvas kerítéssel övezett emlékműhöz néhány lépcsőn lehet feljutni, a bejárat két oldalán, az ajtókeretül szolgáló oszlopok tetején egy-egy stilizált beton löveg, rajtuk, vaspántokól kialakított zászlótartók. Maga a szobor az óvóan széttárt kezű Jézust ábrázolja, előtte két angyallal, akik egy haldokló katonát tartanak karjaikban. Jézus feje fölött félkörívben egy idézet olvasható Máté evangéliumából: MIVELHOGY A...
Keszegfalva első világháborús emlékművének szoboralakja Berecz Gyula alkotása. A komáromi Berecz Gyula a két világháború közti időszakban több hősi emlékművet készített a Komárom környéki településeknek. Alkotásai Udvardon, Keszegfalván, Megyercsen, Nemesócsán, valamint a mátyusföldi Diószegen állnak. Komárom részére a Szent András templomban felavatott relieffel kombinált első világháborús emléktáblát készítette, valamint az eredetileg az egykori komáromi neológ...
Az első világégésben az emlékművön feltüntetett névsor szerint 61 nagyfödémesi férfi áldozta életét magyar hazájáért. A temetőben található emlékmű ünnepélyesen leleplezésére 2014. 11. 1-én került sor. Alkotója Cséfalvay Kázmér.
Balogtamásiban az 1945-1948 között kitelepített balogvölgyiek emlékére megemlékezést tartottak, emlékkövet avattak, amelyet a Rákóczi Szövetség támogatásával a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete és Balogtamási önkormányzata állítottak és lepleztek le a községháza előtti parkban. Ünnepi beszédet Nt. Dr. Rákos Lóránt református lelkész mondott.
Az emlékkeresztet a Csallóköz, Csilizköz és Csicsó hagyományáért és kultúrájáért közhasznú társaság, Erecs község elpusztulásának és a schengeni határok lebontásának emlékére emeltette, 2007-ben.
A templomtól jobbra áll az az emlékoszlop, melyet 2007-ben állított a Csemadok helyi szervezete s mely a falu első írásos említésének 850. évfordulójára emlékeztet.
Az emlékoszlopot, Smidt Róbert szőgyéni fafaragó munkáját, a község első írásos említésének 880. évfordulójára, és védőszentjének Szent Mártonnak emlékére állították.
