Czike Pál (1756-1834) nagymegyeri református lelkész és felesége Végh Julianna felújított sírköve. Czike Pál Litterati Ács István tiszteletes után 1801-1834 között, 33 évig volt a gyülekezet lelkésze.Read More
Czinka Panna, Cinka (Sajógömör, 1711 – ? , 1772 ? ), cigányzenész. Atyja is zenész volt. Zenére pártfogója, Lányi János földbirtokos taníttatta Rozsnyón. 1730-ban férjhez ment egy nagybőgőshöz, vele és két zenész sógorával hozta létre korának egyik legnépszerűbb cigánybandáját. Hiteles műve nem maradt fenn. A híres Czinka-nóta kétségtelenül 19. sz.-i alkotás, úgyszintén mindazok a dallamok,...Read More
Czirók János református tanító (1855–1909) és Csiba Ilona sírja a sikabonyi (Dunaszerdahely) temetőben. a Mindenszentek-templom mellett. Fiuk Czirók Dezső hodosi református tanító. Csiba Ilona egyébként Csiba Benő és Gálffy Leopoldina lánya, a mai Vermes-villát magába foglaló terület korábbi tulajdonosának, Gálffy Istvánnak az unokája, majd annak halála után Bíró Dánielné Gálffy Eszternek az unokahúga.Read More
Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós az Érsekújvárhoz közeli Andódon született. Czuczornak először 1906-ban az érsekújvári sétatéren állítottak szobrot. Ez a bronzszobrot 1946-ban eltávolították, a helyi legenda szerint beledobták az egyik közeli kútba. A Csemadok székháza előtti szobor 1966-ban készült. Átadására a Czuczor halálának 100. évfordulójára szervezett emlékünnepségen került sor. Alkotója az érsekújvári születésű Juraj...Read More
Leányiskolai tanár, szül. 1859. november 24. Pozsonyban. Tanulmányainak végeztével több évig nevelő volt Esterházy István gróf családjánál. 1884. szeptembere óta a pozsonyi állami felsőbb leányiskolának r. tanáraként dolgozott. Dach János síremlékét Christian Ludwig tervei alapján Rigele Alajos foglalta kőbe 1930-ban. A sír a temető III/4-es szektora északnyugati oldalán található. Cikkei: Az alkotmánytan tanítása a népiskolában...Read More
A temető északkeleti részében található címerrel díszített fekete márvány obeliszk a falu egykori földbirtokosának állít emléket. Keszihoczi és Dacsó-Lami Dacsó Pál (1822-1890) közéleti személyiség, országgyűlési képviselő illetve főjegyző volt. A sírt kovácsoltvas kerítés veszi körül.Read More
DANCZI LAJOS 1925.07.16. – 2008.06.08. Kürt község önkormányzata a község statútumának 35 számú paragrafusa értelmében, valamint a 7/990611 határozat alapján KÜRT KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA címet adományozza főtisztelendő DANCZI LAJOS vágai plébános úrnak, községünk jó hírnevének öregbítéséért, a szlovákiai magyar népi és egyházi kultúra területén végzett széles körű gyűjtőmunkájáért, kitartó, áldásos papi tevékenységéért. Kürt, 1999. június 27.Read More
1849. március 24-én Beniczky Lajos honvéd őrnagy alakulata megfutamította a többszörös túlerőben lévő császári katonaságot, a csata egyetlen magyar áldozatát a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. 1877 március 24-én a Kubinyi téren, a ref. templom mellett, Damjanich tábornok özvegye jelenlétében leleplezték a honvéd emlékművet, ugyanakkor fehér márvány sírkővel jelölték meg Debrődi János sírhelyét. Eredetileg öntött vasoszlopok által tartott vastag...Read More
Dénes György költő, műfordító, szerkesztő 1923-ban született a gömöri Pelsőc községben. A 2. világháború után újrainduló (cseh)szlovákiai magyar irodalom jeles képviselője, az úgynevezett alapozó nemzedékhez sorolják. 1948 után neki jelent meg először verseskötete 1951-ben. Több mint húsz önálló kötete látott napvilágot, számos antológiában megjelent, általában versekkel, ritkábban prózával. A (cseh)szlovákiai magyar gyermekirodalom fejlesztésében nagy szerepe...Read More
Eduard Beneš 1945/88. elnöki rendelete alapján Csehszlovákiában munkára lehetett kötelezni minden férfit és nőt. Nagymácsédon a deportálás három napig tartott (1947. január 30-31. és február 1.). Ez idő alatt 578 személyt vittek el kényszermunkára. A magyarok kitelepítése Nagymácsédról Magyarországra 1947. április 1-én indult és május 15-én ért véget. Összesen 61 családot telepítettek ki. Helyüket az...Read More
Az emlékművet 1996-ban, a nagymegyeri deportált és kitelepített lakosság első talalkozója alkalmából leplezték le. A hontalanság korában, 1945-48 között 539 személyt (köztük 83 gyermeket) deportáltak Csehországba és 205 családot telepítettek Magyarországra. A célállomások közé tartozott Mezőmegyer (16 család), Gerendás (13 család), Elek (8 család), Csorvás (3 család), Mezőberény (6 család), Magócs (2 család), Újkígyós (1...Read More
Dianiska András, ágostai hitvallású evangélikus lelkész, szül. 1840. aug. 9. Batiszfalván Szepesmegyében, hol atyja Dianiska Dániel s nagyatyja Scultéty András, lelkészek voltak (1809–1863.); a gymnasiumot Lőcsén, Rozsnyón és Késmárkon, a theologiát Eperjesen végezte, hol az utolsó évben a gymnasium alsó osztályában mint helyettes a latin, német és tót nyelvet tanította. Theologiai, bölcseleti s nyelvészeti tanulmányait...Read More
Dicskei Dillesz István verebélyi postamesterként tevékenykedett. „Verebélyen volt a vármegye legrégibb postahelye, melynek kézbesítő kerülete Körmöczbányától, Aranyos-Maróton, Surányon és az érsek-újvári vonalon át egész Bajcs pusztáig terjedt. A posta-regále akkoriban a dicskei Dillesz családé volt, mely elsőnek vezette be az országban a magyar nyelvű postai nyomtatványokat. Ismeretes ugyanis, hogy akkoriban a posta-regalisták a saját költségükre...Read More
Dobóruszka Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt Római Katolikus Templomát a Dobó család építtette 1500 körül. A templom 1797-ben, az akkori átépítéskor kapta mai formáját, így lett kéthajós az épület. Itt temették el Dobó Istvánt, az egri várvédő kapitányt 1572-ben. Márvány reneszánsz szarkofágját fia készítette és helyezte el a szentélyben. A ma is itt látható síremlék...Read More
1850-ben született Pozsonyban és itt is halt meg 1919-ben. Dobrovits Mihály Pozsony városi főbiró fia. Bécsben tanult és 1875 óta orvosdoktor. Az egyetemes orvostan doktora, a pozsonyi állami kórház főorvosa, az ágostai evangélikus teológiai akadémia tb. tanára, a pozsonyi városi közegészségügyi bizottság elnöke, a pozsonyi liczeum tanácsának elnöke, több tudományos egyesület tagja (pozsonyi orvos-természettudományi egyesület),...Read More
Az elhunyt mindössze 13 éves volt. A relief ábrázolta képen a gyermeket Jézus veszi magához az őrangyaltól. A síremléket a temető I./2-es számú parcellájában találhatjuk meg.Read More
Dóka László 1837-ben a pozsonyi járásban főszolgabiró volt. A nemességet Dóka András és Ferencz nyerte III. Károly királytól 1714-ben. Czimerök – mit ekkor kaptak – kék mezőben zöld tér fölött álló grif, első jobb lábaival egy szőlőtőkét tart, melyen két fürt vörös szőlő függ. A paizs fölötti sisak koronájából szintén grif emelkedik ki, kivont kardot...Read More
Dologh János az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alapításkori rendes tagja volt. Az elhunyt kovácsoltvas-kerítéssel övezett sírját fokozatosan birtokba veszi a természet.Read More
Kassa legrégebbi temploma. A 13. században épült keletelt templom, az északi oldalon hozzá csatlakozó rendházzal. Az akkorra leromlott épületeket 1437-ben, gótikus stílusban átépítették. A reformáció idején, 1553-ban a fanatizált protestáns városlakók megrohanták, kirabolták és tönkretették a kolostort. Ezt követően a domonkosok elhagyták Kassát. Az épület másfél évszázadon át csak pusztult, több tűzvész is érte. A...Read More
Dömötör Kálmán 1848/49-es honvéd-tüzér főhadnagy, prímási uradalmi nyugalmazott főmérnök és neje síremléke a temető III/4-es szektorában található.Read More
Dr. Csáky Károly orvos, az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) helyi képviselője, Gnézda (1885), Podolin (1892-1914-). Az MKE központi választmányi tagja (1895, -1903-). Fiát, Jenőt az első világégésben vesztette el.Read More
Dr. Czagány Szilárd liptóújvári királyi járásbírósági jegyzőt trsztenai királyi járásbírósági albíróvá 1909-ben nevezték ki. Életútjának 1915-ben 36 éves korában az 1. világháború vetett véget.Read More
