Cserny Károly (1837-1909), filológus, 1867 óta a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium tanára, címzetes igazgató. Legjobb latin stilisztáink egyike. Pozsonyban megjelent munkái: De Cicerone causarum patrono. De M. T. Ciceronis oratione pro Murena habita. Tirocinium poeticum, szótárral. Latin stilusgyakorlatok a gimnáziumok számára 3 részben. (Dávid Istvánnal együtt.)Read More
Cservenka Kálmán (Feketenyék, 1879. július 15. – 1943. december 30.) nagyhindi plébános, kerületi esperes, egyházi tanfelügyelő. Középiskoláit Pozsonyszentgyörgyön, Pozsonyban és Esztergomban végezte. Utóbbi helyen teológiát végzett. 1902-től Dunaszentpálon, majd 1905-től Verebélyen szolgált segédlelkészként 1911-ig. Ott társalapító igazgatósági tagja volt 1910-ben a Verebélyi Takarékpénztár Részvénytársaságnak, és áldozatos munkáját a sajtó is kiemelte. 1907-től tagja A Magyarországi...Read More
Csiba Ferenc dr. bölcs. dr. fil. dr. teol. plébános (1883. jan. 21 – 1946 jan. 31.) A Pozsony megyei Solymoskarcsán született. Középiskoláját Esztergomban, teológiai tanulmányait Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban végezte 1902-1909 között, 1909-ben filozófiai és teológiai doktorátust szerzett. Pappá szentelték 1908. október 28-án. 1909-ben káplán Esztergom–Vízivárosban, 1910-ben hitoktató Komáromban, 1911-ben hittanár Budapest I. kerületében. 1912-ben...Read More
A betonkereszt Farkasd és Negyed határán áll. Az 1947-es évszám csak a betonkereszt felállításának idejét jelzi. Ezen a helyen eredetileg egy fakereszt állt, melyet Csiffáry Géza állíttatott 1896-ban, annak emlékére, hogy sikerült túlélnie a Vág folyó árvizét. A fát licitáláson vette. Mikor kijelentette, hogy a kiválasztott fából keresztet akar csináltatni, akkor senki sem licitált rá,...Read More
A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).Read More
Az emlékművet Csiliznyárad Önkormányzatta készíttette a magyar állam kialakításának 1000. évfordulója alkalmából 2001-ben. Alkotója a dunaszerdahelyi Lipcsey György volt. Nagysága 250x 165 cm, anyaga tégla, illetve réz és pléh. Oldalán látható a falu címere, illetve egy 100x 40 cm nagyságú életfa reliefje.Read More
A csiliznyáradi római katolikus templom a falu főutcájában található. A nyáradi katolikusok évszázadokon keresztül Medvére illetve Balonyba jártak templomba. A templomépítés kezdeményezője a falu két nagygazdája Sebő Gábor és Csicsay Gábor volt. Kérvényüket a balonyi plébános és a nagyszombati érsekség is támogatta. Ezért1929-ben, a falu közepén kijelölték az új templom helyét egy volt vízgyűjtő helyén....Read More
Régiónkban gyakran találkozhatunk Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral, addig Szent János apostol szobra ritkán fordul elő. Csiliznyáradon a Bős felé eltérő út kereszteződésénél található ez a szobor, a legrégebbi egyházi szobra a településnek (Végh Ferenc állítása). A szobor létrehozásának idejét, megrendelőjét, készítőjének idejét nem ismerjük. A Községi Önkormányzat 1995-ben, majd 2014-ben felújíttatta.Read More
A Csiliznyáradi temető központjában áll a Csiliznyáradi Önkormányzat által 2014-ben felújított temetői nagykereszt. Ennek eredeti, kőböl készült formáját 1958-ban készíttette Sebő Benedek és felesége Sebő Erzsébet.Read More
Az útmenti kereszt a Doghel nevű falurészben áll, ahol az út Szap (jobbra), illetve Balony irányába (balra) kanyarodik. A keresztet 1886-ban nemes Puha Sándor és felesége Miklós Anna állíttatta. E keresztet körülállva tartották az őszi litániát, a templom elkészitése előtt, a csiliznyáradiak. Az időközben megrongálódott egyházi műemléket a Csiliznyáradi Önkormányzat felújíttotta.Read More
A kopjafát 1996-ban, a magyar honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából készítette Csilizpatas Önkormányzata. A faluház melletti emlékhely a községben szervezett megemlékezések, koszorúzások színhelye.Read More
A falu legjelentősebb műemléke a református templom. Klasszicista stílusban épült 1794-ben. A 19. század harmincas éveiben átalakították. Egyhajós épület. Tornyán kupolás sisak. Figyelemreméltó az 1834-ben készített falazott szószék. A karzat fapárkányán klasszicista rozetták és festett későbarokk indás motívumok.Read More
A templom helyén eredetileg Árpád-kori gótikus stílusban épült katolikus templom állt, ami 1650 körül vált reformátussá. Több alkalommal leégett, így (1644-ben, 1863-ban) utoljára 1907-ben, amikor a teteje égett le. Ekkor építették újra, neoklasszicista jegyeket kapott. Tornya 25 m magas, benne két harang található (1907 és 1924-ben öntötték a harangokat). A templomot több alkalommal restaurálták, így...Read More
AZ I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE A két világháború áldozatainak emlékműve a falu központjában levő parkban áll. Nagy János szobrászművész alkotását 1997-ben avatták fel.Read More
A Csemadok komáromi szervezete és a PRO PATRIA 2000 Alap állíttatta 2005-ben a költő emlékére. A felvilágosodás legnagyobb magyar költője, komáromi tartózkodása idején ismerkedett meg Vajda Juliannával, a verseiben halhatatlanná tett Lillával. A szobor Darázs Rozália szobrászművész alkotása, amelyet Szabó László bronzöntő öntött formába.Read More
A Csoma-palota, vagy Csoma -ház a szűkebben vett központtól délre, attól kissé távolabb, az újkorban kiépült, elegáns Sétatér (később Kossuth utca) déli, Duna-felőli házsorában áll. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, mai formájában hat szintes ház a tér legidősebb épülete. Magja 1778-ban épült fel, barokk stílusban, Georg Karl Zillack, jónevű építész tervei alapján. Eleinte az...Read More
Csomós István (1909-1983) gondnoka volt a helyi református gyülekezetnek. Az egyházi krónikát is vezette. Volt rá példa, mikor Nt. Lenkey Lajos lelkész beteg volt, hogy a prédikációt megtartotta a templomban.Read More
A falu központjában álló, ikonográfiai szempontból ritkának mondható, későbarokk jellegű, puha kőből faragott, színezett felületű szoborcsoport. Az egyszerű, párkányokkal díszített, négyzet alapú hasáb alakú talapzaton három, egymásnak háttal forduló, egész alakos, mintegy fél életnagyságú szobor áll. Az alakok a 18-19. század kedvelt, köztéri alkotásokon gyakran megjelenő szentek: Nepomuki Szent János, Szent Vendel és Szent Flórián....Read More
A két község, Magyar- és Németszőgyén egyesítésének legfőbb támogatója Csongrády Gyula helybéli jegyző volt. Ő javasolta közös névnek Szőgyént. Csongrády 1915. októberében, 64 éves korában nyugállományba vonult, ezt követően Kőhídgyarmatra költözött, ahol Piroska nevű leányának férje, az ugyancsak szőgyéni születésű Sipos István jegyzősködött. Kőhídgyarmaton húnyt el. A Prágai Magyar Hírlap korabeli száma is beszámolt a...Read More
Csontos Vilmos (* 1908. október 11. Garamsalló, † 2000. szeptember 12. Zalaba), költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második világháború idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált. 1948-tól haláláig Zalabán élt. 1975-ben Nemzetiségi Díjat kapott, 1999-ben...Read More
„Gácsnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy világhírű hely legyen … az idegenforgalom az, ami sok pénzt hozhatna, hiszen annyi látnivaló van itt: ősi várkastély, park, halastó, fácános vadkert, posztógyár, kitűnő ivóvíz, jó levegő, enyhe éghajlat…” – írta egyebek mellett Kosztka Tivadar, gácsi patikus 1885-ben a Losoncz és Vidéke c. lapban. Az utóbb Csontváry néven elhíresült...Read More
A 18. században épült Csorba-kúriát 2006-ban felújították és ide költözött a községi hivatal. Eredetileg a Csorba család háza volt, s a 19. század második felében épült. A 19. század végén vette meg a község.Read More
Csótó Dezső (1895-1967) nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1955 és 1959 között. A síremléken ugyan nem szerepel, de az anyakönyv szerint felesége Szarvas Rozália 1983-ban hunyt el.Read More
Felvégen található, a falu nyugati végén. Bevizsgált forrás, melynek egészséges, tiszta vize gyermekek számára is fogyasztható. A forrás fölé fából, kör alakban tetőt építettek, körülötte kőből támasztották meg a forrás kivezetését, fakerítés veszi körbe. Vize a Pancsuri-patakot táplálja. A helyiek Papkútnak is mondják, elbeszélésük szerint egykor egy pap üldögélt a forrás mellett. Kategória: természeti érték,...Read More
Kuntapolcai Czékus István evangélikus lelkész, a Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke 1871-től haláláig. Az emléktáblát kegyelettel állíttatta a hálás gömörpanyiti egyházközösség a reformáció 500. emlékév alkalmával.Read More
