A szürke kőkereszthez betonkorláttal és kovácsoltvas kerítéssel ellátott lépcsősor vezet. A kereszten sárgás színű Krisztus korpusz látható, fehér ágyékkötővel. A talapzaton felirat olvasható.Read More
Borsos István egyházi személy, író (Kőhidgyarmaton 1728. aug. 31 – 1741. ápr. 12.) Korpona szülötte. Még mint az esztergomi Szent István szeminárium növendéke, 1716-ban megjelentek Szent Istvánt magasztaló írásai, beszédei (Szent István, dicsbeszédek, 152.sz.). Ezért 1717-ben irodalmi kitüntetésben részesül (babérkoszorút kap), majd 1718-ban – mint a bölcselet mesterét – a „filozófia magiszterének” hirdetik ki nyilvánosan....Read More
Borsos Mihály 1910. május 6-án Ipolykiskeszin született. A papi hivatásra Komáromban és Nagyszombatban készült. Borsos Mihály plébános 1942-ben foglalta el a római katolikus papi helyét Nagyfödémesen (a helyi alapiskola az ő nevét viseli), ahol számos, a szegényeket és a magyarságot segítő akcióban vett részt, bátran kiállt az egyházüldözés idejében hitéért, nem torpant meg, s szembeszállt...Read More
A kastély 1903-ban épült neoklasszicista stílusban, Boschán Samu birtokában. A 2009-ben az önkormányzat az omladozó kastélyt felújította. Litomericzky Nándor építész terveinek köszönhetően a kastély szebb, mint valaha volt, s kulturális, közösségi rendezvények színhelyéül szolgál.Read More
A Bottka család síremléke, akik a falu egyik gazdag földesurai voltak. A világháború hősi halottai tiszteletére keresztet, emlékművet emeltett a Bottka család a temetőben, 1934-ben.Read More
A település létrejöttében és fejlődésében a Hont-Pázmány nemzetségnek volt jelentős szerepe. 1127-31 körül Benedek-rendi kolostort alapított Lampert, a nemzetség ismert tagja. 1181-ben az apátságot átvették a premontreiek. megépítették a Szent István tiszteletére szentelt apátsági templomot és az egész kolostor együttest. A kolostor és a templom, valamint a falu sorsa egymással összekapcsolódva alakult. A 15. században...Read More
Bozsik Péter, Magyarbélen született 1918. június 27-én. Igazi falusi gyerek életét élte 4 fiú testvérével és olyan szülők szeretetében, akiktől az emberi munka megbecsülését és a hit igaz erejét kapta. Alapiskolái elvégzése után a pozsonyi kereskedelmi akadémiát látogatta. Tudását hivatali munkájában kamatoztatta. A 2. világháború Őt is utolérte, hét évre Orosz fogságba került Szibériába. A...Read More
Néptáncos, szabadúszó koreográfus. 1958. június 20-án született Dunaszerdahelyen, 2013. november 22-én Dunaszerdahelyen halt meg. Fiatal korától a Szőttesben táncolt, 1986-tól Dunaszerdahelyen a Városi Művelődési Központ néptáncszakelőadója, és vezetője a Csallóközi Dal- és Táncegyüttesnek. Itt, ebben a munkakörben talált magára, tudatosan vállalta és folytatta tanítómesterének Quittner Jánosnak koreográfiai stílusát. Több évi izraeli kintlét után visszatért szülővárosába. Alkotó...Read More
Branszky Vendel 1844. november 10-én született Rozsnyón, ugyancsak Rozsnyón halt meg 1915. szeptember 29-én. Sírja a város köztemetőjének 8. szektorában található. A Rozsnyói Hiradó 1915. október 3. számában olvashatjuk az alábbi gyászjelentést: „Branszky Vendel halála. Az igaz részvét hangján kell hirtadnunk a tekintélyes és általánosan tisztelt Branszky Vendel nyug. bányatanácsos, vasgyári főtanácsos szept. 29-én bekövetkezett...Read More
Brányik Sándor (Vízkelet, 1910. március 2. – Csilizpatas, 1980. augusztus 14.) református lelkipásztor. 1928-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, majd a losonci Református Teológiai Akadémián tanult tovább. Előbb Búcson lett segédlelkész, majd a második világháború alatt 1945-ig Eperjesen volt lelkipásztor. 1945 után Bajánházán, Szomotoron, majd 1951–1955 között Hardicsán szolgált. 1956–1980 között Csilizpatas lelkésze volt. A második világháború idején Zsolnán és másutt zsidók százait keresztelte ki és mentette meg...Read More
A kereszt az egykori Németdiószeg és Magyardiószeg határán áll. Brinza Márton, akinek neje Csizmadia Erzsébet volt, 1730 körül született. Neve többször is szerepel a korabeli anyakönyvekben, de életéről (az anyakönyvi adatokon kívül) nincs közelebbi információ.Read More
„A kereszt szürke műkőből készült színezett öntöttvas korpusszal. Krisztus teste fehér, a haj és a takaró barna színű. A keresztet kovácsoltvas kerítéssel vették körül. … A plébánia levéltárában van egy rá vonatkozó keresztalapítvány is, melyről Danczi Lajos (helyi plébános – szerk.) is megemlékezett, s amely az alábbiakat tartalmazza: „Tekintetes Bródik Lambert földbirtokos úr 1908. január...Read More
Brolly Tivadar Pozsony polgármestere, született Horpácson 1852. október 17-én. Miután Budapesten ügyvédi vizsgáot tett, Pozsonyban telepedett le, mint gyakorló ügyvéd. Ily minőségben lépett a város szolgálatába, és másodaljegyző, majd az 1884. évi tisztujítás alkalmával főjegyző lett. Érdemei elismeréséül őfelsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1900. évi április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri...Read More
A révkomáromi Biztosító Társság több éven át igazgatója, ügyvéd. Felesége Fogthüy Erzsébet, vejei Konkoly Thege Balázs táblabíró, Bögellői Kossár Ferencz Komárom város kapitánya.Read More
Budai László, a jókai folklórcsoport oszlopos tagja volt. Az újhelyjókai születésű Budai László, a jókai Malmos Hagyományőrző Folklórcsoport táncos 1987-ben megkapta a „Csemadok Kiváló Népművésze” díjat. 2004-ben a Népművészet Mestere-díjjal tüntette ki dr. Hiller István, akkori nemzeti kulturális miniszter. A folklórcsoportnak az 1978-as Tavaszi szél… jelentette az első országos szereplést. Megalakulásuk tizedik évfordulóján Jókai lakodalom...Read More
Bugányi Miklós sajógömöri evangélikus lelkész emléktáblája, aki hiteért 1675-ben gályarabságot szenvedett. Állíttatta az egyházközség 1925-ben.Read More
A temető régi központi keresztje szintén kőből készült öntöttvas korpusszal. A keresztszárak végei csipkézettek, a talapzaton pedig egy Jézus Szíve-dombormű látható. A feszület alatt az alábbi felirat olvasható: „Az Úr Isten dicsőségére állították Id. BUGYI JÁNOS és családja 1912-ik évben. Uram Jézus irgalmaz a kimúlt híveidnek.”Read More
A községi hivatal parkjában található Bulcsú vezér lovasszobrát, amely Nagy János szobrászművész alkotása, 1997. szeptember 21-én leplezték le. A vezér lehetett a falu nevének adományozója.Read More
Buzita figyelemre méltó építménye a malom. Eredetileg a Krasznikvajdai Szentimrey család 1811-ben felépített magtára volt. 1920-ban Máthé Károly vette meg, s 1922-ben gőzmalommá alakította át, melynek motorját először fa-, majd széntüzelés hajtotta. A malom gépi berendezését a kassai Polednyák Károly cég készítette. Teljesítménye óránként 4 q volt. Őröltek itt jó minőségű gabonát és darát egészen...Read More
Az 1703-1711-es Rákóczi-féle szabadságharcban a falu a fejedelem mellé állt. Ebben szerepet játszott a nagyszámú református gyülekezet. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én tartózkodott a faluban. A kurucok emlékét a „kuruc itató“ őrzi. A monda szerint a cédrusfa alatt tartottak haditanácsot.Read More
Chalupeczky József nagyanyja bábaasszony volt Ógyallán, nagyapja pedig Konkoly-Thege Miklósról mesélt történetet. Ezért vonzódhatott a település története iránt, számos érdekességet lejegyzett, képeslapokat gyűjtött, az 1990-es években önkormányzati képviselő. Egy tájház létrehozásának gondolatával is foglalkozott, a Konkoly-kápolna felújításakor aktívan kivette részét a munkálatoknál. Régi egyházi dokumentumok megtisztításával is foglalkozott (amelyek mára valószínűleg elvesztek). Különféle kutatásokat is...Read More
Az 1990-ben alakult a Cházár András alapítvány Cházár András szülőházát felújította és katolikus templommá alakította át. A ház visszanyerte az utolsó átépítestől maradt formáját. A beomlott boltívekre új tetőszerkezet került sötétbarna tetőtakaróval. Az épület északi részén a tetőről egy kis harangtorony emelkedik, ívelt tetővel. Itt van elhelyezve az új harang. Így az egész épület egy kicsit takarja a...Read More
A településen született 1754-ben Jólészi Cházár András, hogy nagytudású ügyvédként, s többek közt a magyarországi siketnéma oktatás megalapítójaként (1802, Országos Királyi Siketnéma Intézet, Vác), a magyarságért és a szegény emberekért végzett munkássága révén helye legyen a legnagyobbak között. Élete végén kemény kiállása miatt (háromszor szónokolt II. József császár uralkodása ellen) mellőzöttség lett osztályrésze, s az...Read More
A településen született 1754-ben Jólészi Cházár András, hogy nagytudású ügyvédként, s többek közt a magyarországi siketnéma oktatás megalapítójaként (1802, Országos Királyi Siketnéma Intézet, Vác), a magyarságért és a szegény emberekért végzett munkássága révén helye legyen a legnagyobbak között. Élete végén kemény kiállása miatt (háromszor szónokolt II. József császár uralkodása ellen) mellőzöttség lett osztályrésze, s az utókor csaknem elfeledte. Végrendelete...Read More
Jólész legismertebb épülete. Valószínűleg a Cházár család építtette a nemesi oklevéllel járó birtokok hasznából, mivel nagyobb mint a többi lakóház. Az egész telek nagyságát kinyomozni ma már elég nehéz, mert a hozzáépült kultúrház is nagy helyet foglal el és a kertek is más portához tartoznak. Az épület homlokzata az Alsó utcára néz, maga a ház az udvar hosszában...Read More
