A 116. számú ház előtti kiskertben, egy négyzet alakú betonalapba helyezve áll Zatykó Pálné Ohajda Rozália keresztje, az egyenes szárvégű, INRI feliratos korpuszos vaskereszt, melynek felső szárvége kihegyezett. Az alsó keresztszárra egy gömbölyű alakú, vas virágtartó van hegesztve, melyben egy porcelánedényt helyeztek el. Az öntöttvas korpusz fehérre festett, az ágyéktakaró kékeszöld. Krisztus arca, lábszárai hasonló...
A Zatyko-ház (136. sz.) előtti Mária-barlang képoszlopszerű alkotás, az 1970-es években épült, Nemcsok Mária, Zatyko Ferenc és neje állíttatta. Egy betonalapzaton áll a téglából falazott szakrális kisemlék. Két felső oldala sárgára festett. Eleje félköríves végződésű, a félkörívben egy üvegezett fa ajtókeret. A téglalap alakú építményt ugyancsak félköríves horganyfedéllel látták el, közepén egy sárga vaskereszttel. A...
Závori Sándor (1799-1875) néptanító volt Nagykeszin, aki minden vagyonát a helyi lakosok művelődésére áldozta. Gyermekei: Dr. Závory Sándor orvosdoktor (1842-1920) és Závory Elek református lelkész (1833-1900). A sírban nejével, Oroszi Zsuzsannával (1799 – 1882) nyugosznak.
Závory Elek (1833-1900) 43 évig református lelkész Nagykeszin, a komáromi református egyházmegye tanácsbírája volt. Sírkövét a győri Réthy cég készítette. Dr. Závory Sándor (1842-1920) testvére. A sírban fiai Sándorka, Kálmánka és neje Dely Eszter nyugszanak még.
A Ventur (Ventúrska) és a Pázmány (Prepoštská) utca sarkán elegáns, szigorúan klasszicista homlokzatával emelkedik ki a Zichy-palota. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes, belül udvart közrezáró palotát Zichy Ferenc építtette 1775-ben, klasszicista stílusban. Az építkezéskor felhasználták a korábban itt állt gótikus polgárház részleteit. A Ventúr utcára néző, szimmetrikusan szerkesztett, szigorú...
Oroszvár tulajdonosa, illetve legjelentősebb birtokosa 1646 és 1872 között a Zichy család volt. A városrész központjában, a főútvonal melletti kis téren, a parkban, egyszerű, de szép kivitelű obeliszk áll. A talapzatot a Zichy címer díszíti. A gúlán a kőváza alatt a „ZICHI A.D. 1776” felirat olvasható. Oroszvár birtokosa ebben az időben Zichy (IV.) Ferenc (1749-1812)...
A Zöldszoba utca „mai nevét azon Zöldszoba (Gruenstubl) nevű ház után vette, mely a mai Deák- és Zöldszoba-utcák sarkán áll s mely a XV. századi végrendeletekben gyakran említtetik. Az 1550. évi városi számadókönyvek szerint e ház kívülről-belülről egészen be volt festve zöldszínű képekkel. Az 1595. évi városi számadókönyvek szerint tetőzete szélzászlókkal (Windfahnen) volt díszítve, ami...
A Zsélyhez közeli, az akkor Szklabonyához tartozó Karikáspusztán született. Iskoláit Zsélyben és Komáromban végezte, itt érettségizett 1954-ben. Egy ideig a Komenský Egyetem hallgatója volt, majd vidéken tanított. 1958-1960-ban a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960-1963-ban az Új Szó riportere, 1963-tól megszűnéséig (1994 őszéig) a Hét belső munkatársa volt. 1995-től nyugdíjas. Zsélyben kezdett tanítani, ide tért...
A Zsámbokréty-kastély az egykori Kiszsámbokréten (ma Nemesmogyoród) áll. A 19. század közepén épült későklasszicista stílusban. A 20. század elején báró Szálavsky Gyula titkos tanácsos, trencséni ispán vásárolta meg. Napjainkban a helyi iskola menzája működik az épületben.
A községi hivatal parkjában található szürke kő emlékmű, rajta fekete márványlap. A park szépen gondozott, a falu magáénak érzi a fiatalon elhunyt repülő emlékét.
A tragikusan, fiatalon elhunyt, csalári születésű repülőgép-tervező, pilóta és mérnök sírja a temető nyugati oldalán fekszik, a sírokhoz vezető ösvény bal oldalán. A szürke kő síremléken fehér márványtáblán szlovákul, a közepe táján elhelyezett fekete márványtáblán magyarul olvasható néhány sor az elhunytról. A szomszédos sírkövek alatt szülei nyugszanak.
„A helyi múzeum megalakításának gondolata az avar kori temető feltárásával kapcsolatban jelent meg először. A sok feltárt anyag és a Nyitrai archeológiai intézet munkatársainak ígérete buzdította az akkori lelkes zsélyieket a múlt század 70-es éveiben. Csakhogy mire elkészült a két megfelelő helyiség, a helyi vezetők rájöttek, hogy ott inkább a forradalmi tradíciók szobáját rendezik be,...
„Ugyancsak a VICTORIA Kultúregyesületnek köszönhető az az emléktábla, amely a kultúrház falán látható, emlékeztetve az itt megforduló idegent is a falu jeles személyiségére, az ismert és rangos felvidéki magyar költőre.” A község híres szülöttére emléktáblát avatással emlékezett a költőre a Victoria Kultúregyesület, valamint Zsély község önkormányzata 2010. szeptember 26-án, a költő születésének 75. és halálának...
2016-ig e kereszt jelezte a költő nyughelyét a zsélyi temetőben. A fejfát 2010-ben, a VICTORIA Kultúregyesület állította. Bojtos István, az egyesület tagja, tervezte és készítette el.
„Áll még Zsély községében a családi ház (220-as h. sz.), melyben hosszú időn át a költő szülei laktak. Ide járt haza gyakran az édesanyja szeretett gyermeke. Időnként itt dolgozott és alkotott, itt találkozott barátaival, rokonaival és ismerőseivel. Itt töltötte utolsó éveit, beteg napjait is. a házat nagyrészben maga az édesapja építette; alakította a telket kellemessé,...
A Szentháromság tér bal oldalának első háza a Zsembery / Sembery / -ház. Két XVI. századi épület összekapcsolásával alakult ki, mai alakját 1803-ban nyerte el Thalher műépítész terveinek kivitelezése alapján. Egyik részében plébánia működött. Itt léptek fel a Selmecre érkező színházak is, bálokat rendeztek s az épületben működött a Szitnya Egyesület (Szitnya (korábban Szittnya) Egyesület:...
Zsérén az 1977-től működő tájházat – mely a régi üzlet oldalszárnya, illetve a kereskedő lakása melletti részen kapott helyet – 2013-ban egy újonnan kialakított tájház váltotta fel. A régi falumúzeum épülete statikailag olyannyira meggyengült, hogy szükség volt egy másik épületre. Így jött a gondolat, hogy egy régi, 1928 körül épült lakóházat vásároljon meg a község...
Ez a temető a Frauenberg hegy keleti lejtőjén helyezkedik el, melynek tetején a Leányvár található. A fallal körülvett temetőbe a mór stílusban épült, ciduk hadin-nak nevezett ravatalozón keresztül lehet bejutni.
Szencen a lakosság mintegy egynegyede zsidó volt, a háború és a deportálások után azonban csak töredékük tért vissza a városba. Ennek egyenes következményeként temetőjük is romlásnak indult, talán csak a (mára már részben elbontott) magas téglafal és az isteni gondviselés óvta meg a pusztulástól. Reménykedjünk, hogy a jövőben javul a temető helyzete és nem esik...
